Tehát a keresletnövekedés eleve felfelé hajtotta az árakat, de közben a kínálati oldal szenvedett a pandémiától és a rossz időjárástól is. Utóbbi miatt Brazíliában – a világ legnagyobb narancstermelőjében – az előző éveknél kisebb gyümölcstermést jelentettek.

Mégsem érzünk belőle semmit

Mindez alapján a boltokban hol 450, hol 585 forintos narancslé átlagárakkal kellett volna találkoznia a magyar fogyasztóknak is, mégsem ez történt. Ahogy az a Központi Statisztikai Hivatal 2020. januártól-2021. februárig terjedő adatgyűjtése is mutatja, a legnagyobb különbség alig 6 százalék volt a két szélsőség, a legolcsóbb tavaly februári és a legdrágább idén februári pillanatkép között. Természetesen egyes gyártók termékeinek az árai drágulhattak reagálva a keresletre, de átlagosan nézve igazán nagy kilengések Magyarországon nem voltak. Eközben az amerikai áremelkedéshez hasonló itthon is megjelent a kilós narancsoknál, vagyis a feldolgozatlan gyümölcsöknél: míg tavaly februárban még 468, addig októberben 43 százalékkal drágább, 813 forintos szintekkel találkozhattak a boltokban a magyar vásárlók.

Még mielőtt elindulnának az összeesküvés-elméletek, hogy több lett a víz és az adalékanyagok mennyisége a gyümölcslevekben, érdemes tisztázni, hogy teljesen más okok húzódnak meg a háttérben. Részben azért nem jelentkezett a narancslé-infláció, mert Európában mások az ellátási láncok, itt inkább az észak-afrikai és dél-európai termésátlag határozza meg az alapanyagárakat, de mivel ott sem volt a jobb az időjárási helyzet, és a kontinensen – kivéve Magyarországot – is nagyobb volt a kereslet, a tényleges magyarázat máshol keresendő: a narancsléipar technológiai megoldásaiban.

A kémia és fizika segít

Ha valaki maga facsarja a narancslevet, akkor frissebb és zamatosabb ivólét kap, amiben intenzívebb a gyümölcsíze, de még rostosabb is. Egyszerűen azért, mert a hosszú eltarthatóságú kereskedelmi narancslé a kinyert folyadék pasztőrözésével és az oxigén eltávolításával készül. Ezáltal az íz nagy része eltűnik, ami szükségessé teszi az ízesítő csomag későbbi hozzáadását, amely általában narancstermékekből készül (például a héjban található illóolaj kivonatából). Ezenkívül egyes gyümölcsleveket még tovább feldolgozzák a facsarvány szárításával és későbbi rehidratálásával, vagy a gyümölcslé sűrítésével és a sűrítményhez később víz hozzáadásával.

A pasztőrözött, oxigénmentes léanyag rendkívül sokáig tárolható, de hasonlóan jól, ha nem jobban megőrzi a minőségét a fagyasztott koncentrátum. Ilyenkor a gyümölcsöt alaposan megtisztítják és megmossák, a narancs héjából pedig narancsolajat nyernek. Ezután a narancs levét kivonják a narancsból, és a magok és a nagyobb pépdarabok eltávolítása érdekében leszűrik. A levet ezután 85-95 Celsius-fokra melegítik, hogy a lében található természetes enzimeket inaktiválják. A sűrítési lépés egy nagy vákuumú bepárlóban történik, ahol a lé víztartalmát elpárologtatják, miközben a lé cukorkeverékeit és szilárd anyagokat koncentrálják. A két lehetőséggel akár évekig is betárolható a gyümölcslé.

Az élelmiszeripari termelők, felkészülve a sok változó által befolyásolt terméshozamokra az ilyen alapanyag-tartósítási módszerekkel próbálják a gyártási költségeket optimalizálni. A bolti árakba pedig úgy engedik át a költségtöbbletet, hogy piackutatások alapján belövik, mekkora a fogyasztóképes kereslet, az pedig mennyit hajlandó költeni a narancslére. Természetesen a gyártókapacitásokat is az igényekhez igazítják, így próbálják kiegyensúlyozni, hogy kellően nyereségesek lehessenek. Minden gyártónak egyedi gyártási terve van erre, ahogy arra is törekszenek, hogy szerződéses partnereket találjanak maguknak a gyümölcstermelői oldalon is, hogy a logisztikát is optimalizálni tudják.

Ez nem jelenti azt, hogy egy tartós vagy intenzívebb drágulás idővel ne szivárogna be a fogyasztói árakba, viszont nem cél, hogy a fogyasztók olyan magas árcédulákat lássanak, hogy inkább valamilyen olcsóbb alternatívát keressenek a narancslé helyett. A válság alatt itthon ettől pláne óvakodott mindenki, mert a magyar vásárlási kedv is alábbhagyott: a 100 százalékos gyümölcslevek iránti kereslet 11,3 százalékkal, a gyümölcsitaloké 2,7 százalékkal, a jeges teáké 12,3 százalékkal csökkent tavaly. Tehát itt még a kínálati oldal is erősödött a vásárlási akarat zsugorodásával, mindez pedig stabil narancsléárakhoz vezetett.

A drágulás pedig lehet, hogy itt van a sarkon: az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) csökkentette az amerikai narancstermésre vonatkozó előrejelzését, arra számít, hogy a termés 4,45 millió tonna lesz a 2020/2021-es mezőgazdasági szezonban. Ez 4 százalékkal kevesebb, mint a korábbi becslés, és 15 százalékkal kevesebb, mint a 2019/2020-as szezonban. Vagyis a negatív dinamika 2 egymást követő szezonban is fennállhat. Az Fxstreet összesítése szerint az USA fagyasztott narancslé koncentrátum készletei idén februárban 16 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint 2020 februárjában. Ez pedig már Európára is kihathat, ha az európai piacot meghatározó termelőktől az amerikai gyártók is elkezdenek felvásárolni.