Internetzárlat, halomra ölt testek és sötétség – ez jellemezte Iránt, amikor a hatóságok erőszakot kezdtek el bevetni a tüntetők között, ezzel az elmúlt 47 év legvéresebb támadását okozva. Demonstrálók meséltek arról, milyen volt megélni a borzalmakat.
Több tüntető is beszámolt a CNN-nek arról, milyen volt megélni a rengeteg civil áldozattal járó iráni tüntetések kirobbanását és azt a hétvégét, amikor leállt az internet, és minden elsötétült. Egy 30 éves művész – aki január 8-án a terveit felülírva csatlakozott a demonstrációhoz – „disztópikusnak és hátborzongatóan furcsának” írta le a történteket. Hozzátette, hogy napközben „még normális volt az élet”, estére azonban, aki csak tehette, kiment a tüntetésekre.
Emberek gyűlnek össze egy tüntetésen 2026. január 8-án Teheránban, Iránban
Fotó: Getty Images / Getty Images Hungary
Egy másik megszólaló azt érezte, hogy „változást fogunk hozni”, ezután a civilek vérontása hamar letörte elképzeléseit. Ezen az estén Reza Pahlavi, Irán száműzetésben élő uralkodója felszólítására több lakos is az utcára vonult, estére azonban Irán teljesen elsötétült.
Este 8 órakor az iráni hatóságok teljesen leállították az internet-hozzáférést, ezzel teljes kommunikációs zárlatot vezetve be az ország 92 millió lakosának. A sötétben az iráni erők lecsaptak, a következő 48 órában pedig az iráni állam a legvéresebb támadást hajtotta végre az Iszlám Köztársaság megalapítása óta – ami 47 éve történt.
„Rosszabb, mint amit el tudunk képzelni”
A hétvége végére több ezren haltak meg, ezt a rezsim is elismerte. A kórházakban a sérült emberek jajveszékelését lehetett hallani, Iránból pedig teherautókon vitték el a halottakat. Egy Teherán közelében élő tüntető szerint amikor eldördültek a fegyverek, az „teljesen más volt”.
Valójában nem lehetett elmenekülni az erőszak elől
– tette hozzá. Egy sérülteket ellátó orvos beszámolója szerint a sérülések típusa január második hétvégéjétől kezdve megváltozott, mivel a hatóságok elkezdték alkalmazni a halálos erőszakot.
Mahmood Amiry-Moghaddam, norvég–iráni idegtudós és emberi jogi aktivista szerint olyan, mintha a hatóságok „megtervezték és összehangolták volna” a megtorlást. Hozzátette azt is, hogy a napvilágra került információk és a kiszivárgott felvételek egy olyan „mészárlást” mutatnak, amely „rosszabb, mint amit el tudunk képzelni”.
Kiemelte azt is, hogy az 1980-as években az Iszlám Köztársaság több ezer embert végzett ki, ezzel pedig egy egész generációt traumatizált. Szerinte a fellépésekkel ismét ez volt a rezsim célja.
Hirmagazin.eu: Kérdéseink szakértőhöz – Mit kell érteni az iráni helyzettel kapcsolatban? .. Miért nem tehet semmit az USA úgy, mint Venezuela ügylben? .. Milyen nemzetközi lehetőség van? .. Mitől kell félni Iránnal kapcsolatban? ..
Szakértő a kérdéseinkre így válaszolt:
Mit kell érteni az iráni helyzettel kapcsolatban?
Irán jelenleg komoly belső és nemzetközi válsággal néz szembe. Az országban az elmúlt hónapokban súlyos gazdasági nehézségek, elszabadult infláció és energiahiány miatt tömegtüntetések törtek ki, amelyek során a kormány kemény kézzel lépett fel az utcai tiltakozásokkal szemben. Ez az egyik legsúlyosabb belső válság az ország modern történetében. A tüntetéseket a magas megélhetési költségek és a rossz gazdasági helyzet váltotta ki, de gyorsan politikai elégedetlenséggé nőtt.
Eközben Irán fokozatosan eltávolodott a korábbi nemzetközi atomalkutól (JCPOA), és a nukleáris programja tovább bővült. Ez komoly nemzetközi aggodalmat kelt, mert megnövelheti annak esélyét, hogy Irán nukleáris fegyverekhez jusson.
Miért nem tehet semmit az USA úgy, mint Venezuela ügyében?
Az USA helyzete Irán esetében sokkal bonyolultabb, mint a venezuelai politikai foglyok ügyében. Venezuelában az amerikai és nemzetközi beavatkozás a belső politikai válság és jogsértések miatt történt, ahol közvetlen akciók zajlottak egy vezető eltávolítására. Irán viszont egy szuverén, nukleáris hatalommal és erős regionális befolyással bíró állam, amelynek katonai potenciálja és stratégiai helyzete – például a Közel-Kelet instabilitása miatt – jóval összetettebb biztonsági kérdéseket vet fel. Az USA számára ezért nem egyszerűen „beleavatkozni”: minden lépés hatalmas kockázatról és következményekről szól a régió egészére nézve.
Milyen nemzetközi lehetőségek vannak?
A jelenlegi eszkaláció ellenére léteznek nemzetközi diplomáciai lehetőségek is:
• Tárgyalások lehetősége: Irán részben jelezte, hogy nyitott tárgyalásokra, különösen ha azokat kölcsönös tisztelet és kompromisszum jellemzi.
• Európai közvetítés: 2025-ben több európai ország diplomáciai tárgyalásokat kezdeményezett Irán atomprogramjáról, de ezek nem vezettek áttöréshez.
• Szankciók és gazdasági nyomás: Az USA és más országok további gazdasági szankciókat vezettek be Irán ellen, hogy csökkentsék a rezsim anyagi lehetőségeit.
Diplomáciai úton való előrelépés nem kizárt, de jelenleg rendkívül nehéz egyezséget találni, részben a militarizált konfliktusok és részben a nemzetközi bizalmatlanság miatt.
Mitől kell félni Iránnal kapcsolatban?
• Fokozódó fegyveres konfliktus: Irán gyakran fenyegette, hogy bármilyen külső katonai akciót „teljes háborúnak” tekint.
• Regionális destabilizáció: Támogatott csoportjai (pl. Jemenben) és Irán stratégiai pozíciója könnyen szélesebb konfliktusba fordíthatja a feszültséget.
• Atomprogram miatti válság: Ha Irán jelentősen közelebb kerülne nukleáris fegyverhez, az fegyverkezési versenyt indíthat el más térségbeli államoknál, és növelheti a háborús esélyeket.
• Belső válság és represszió: A belső tiltakozások erőszakos visszaszorítása és az emberi jogok helyzete tovább fokozza az ország instabilitását, ami hatással lehet a nemzetközi kapcsolatokra is.
Summa:
Irán helyzete egyszerre belső politikai válság, nemzetközi nukleáris kihívás, és geopolitikai feszültségforrás. Míg Venezuelában az USA közvetlen politikai és biztonsági akciókat hajthatott végre egy belső válság kezelésére, Irán esetében a nagyhatalmak közötti egyensúly és a katonai kockázatok miatt ez sokkal bonyolultabb, és a lehetőségek inkább diplomáciai, gazdasági és jogi eszközökre korlátozódnak.
