A kunbaracsi Hegedűs László bojtárként tölti az egyetemi gyakorlatát. Egy kis rávezetéssel még gulyás is válhat belőle – állítja mestere, Máté János, aki egyben a példaképe.
Paraszt kalapban, gombos lajbiban, durván faragott botra támaszkodva fogad a pusztában Hegedűs László, becenevén Gazember. Állattenyésztő mérnöknek tanul Gödöllőn, jelenleg egyetemi gyakorlatát tölti a Tatárszentgyörgyhöz közeli Ordító hajtáson, Máté János gulyás mellett. A Hortobágyról érkezett szakemberrel mindketten azt vallják: érték a hagyomány, az elődök tudása tiszteletet érdemel. Nem is a szereplés kedvéért viselnek gulyásgúnyát, náluk ez a természetes. László az egyetemi előadásokra is kalapban, lajbiban jár, többen „ki is nézik” emiatt. Őt viszont ez érdekli a legkevésbé.
Ha lovagolni megyek, még csizmát is húzok. Néznek is nagyot a városiak, pedig úgy gondolom, egy agráregyetemen ez lenne a természetes. Máté Jánosban egyebek mellett azt tisztelem, hogy ragaszkodik a gulyás hagyományokhoz. Rövidnadrág és simléderes sapka helyett kék ingben, kalapban pásztorolja a marhagulyát. Kevés szóból megértjük egymást. Számomra nem volt kérdés, hogy a keze alatt tölteném a nyári kötelező gyakorlatot.
– Honnan jött az állatok szeretete?
– Dédnagyapám falugulyás volt Kunbaracson, maradhatott bennem valami a vérvonalából. A 76 éves nagyapám, amióta az eszét tudja, lovakkal foglalkozott, mindent tud, ami egy fogatos dolga. Tőle sokat tanultam. Ő közel tíz éve az utolsó lovát is eladta, vele a kocsit, szerszámot. Azt mondta, belefáradt. Most nekem van lovam. Bőrből lószerszámokat készítek, amire szükségem van. Például csikós felszerelést, díszes nyakszíjat.
Hegedűs László nem csak őrzi, igyekszik meg is élni a pásztorhagyományokat
– Miért választotta az állattenyésztő szakmát?
– A Kecskeméti Református Gimnáziumban érettségiztem. Az utolsó évben szembesültem azzal, hogy szakközépiskolába már nem tudok felvételizni, az érettségi után főiskolán vagy egyetemen tanulhatok tovább. Érdekelt az erdész szakma, de a sok tervezési, rajzolási feladat visszatartott, így inkább az állattenyésztői képzést választottam. Egyedül a gödöllői egyetemet jelöltem meg, elsőre fel is vettek. Sikeresen túl vagyok az első éven, a tanulás mellett dolgoztam is. A mostani gyakorlaton már megtanultam: az állattartás sikeressége felerészt azon múlik, hogy nyáron ki van a marhákkal. Ha szakemberre bízzák, az a téli takarmányozáson is meglátszik, főleg a húsmarha esetében.
Máté János négy éve hagyta ott az árnyéktalan hortobágyi pusztát és költözött Sarlóspusztára. Itt több a lehetőség – mondja, családjával tanyán él, két gyermeke a kunpeszéri iskolában tanul. Felesége a segítője, ketten felügyelik a Csányi Sándor tulajdonában lévő Sarlóspuszta Agrár-Erdész Kft. szarvasmarháit. Jelenleg háromszáz nemes tehénért és 130 borjúért viselnek felelősséget. A legeltetést decemberig végzik, amikor télidőben „beszorul” a marha, a telepen végzik a takarmányozást.
Modern gulyások: nem gyalogszerrel, motorral járják a határt a marhapásztorok
– Milyen veszély fenyegeti a gulyát?
– A legelőhiány. Vadállatok nincsenek, zsivány akad, de már nem lóháton közlekedik, hanem kifigyeli, mikor van távol a gulyás, akkor próbál ügyeskedni. Innen még egy darabot el nem vittek. A nemzeti park által minden bejövő út le van zárva, itt idegen ember nem kóborol. Hajnalban és délután hajtjuk a legelőre a gulyát, a legnagyobb melegben állat, ember egyaránt pihen – avat munkájukba László.
László saját gazdaságot szeretne
Bár a gulyások botját kutyahajigálónak hívják, a pásztorkutyákat véletlenül se bántják vele, hisz ők a segítőik. A gulyások kalapját darutoll díszíti, alternatívája a túzoktoll vagy az árvalányhaj. A jó gulyásnak nagy a becsülete, de sajnos olyanok is elszegődnek a marhák mellé, akik nem értenek az állatokhoz. Ők nem sokáig maradnak meg egy helyen, egy-két hónap után odébbállnak.
Így van ez az egyetemmel is, bekerülni könnyű, helytállni a nehezebb – mondja László. Még nem tartja magát gulyásnak, hisz a szokás előírja: az ünneplő öltözetre csak az méltó, aki egy hétköznapit már elszaggatott. A fiatalember távlati terve egy saját gazdaság létrehozása. Gulyát is szeretne, ezért most tapasztalatot gyűjt, hogy maga is értse a csínját-bínját. Emellett feltett szándéka, hogy felélessze, megőrizze, és megélje a pásztorhagyományokat.
Forrás: baon;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
