Donald Trump európai szövetségeseiről készített összeállítást a Falter, amely rámutat, Magyarország az elmúlt két évben kiemelkedő kapcsolatépítésének köszönhetően nagyon közel került az Egyesült Államok következő kormányához.
Orbán Viktor, Sebastian Kurz, Herbert Kickl, azaz Donald Trump hálózata Európában – ezzel a címmel foglalkozik Ausztria hetilapja, a Falter a jobboldali politikusok és az amerikai elnök ideológiai kelet-nyugati tengelyével.
Orbán Viktor sütkérezik a reflektorfényben
– így kezdődik a cikk, amely rögtön az első bekezdésben leszögezi, hogy a magyar miniszterelnök volt az egyetlen uniós vezető, aki nyíltan és következetesen támogatta Trumpot az amerikai elnökválasztási kampányban.
A szerző úgy látja, a keleti és nyugati tengely közötti kapocs a kultúrháború retorikája, mert Orbán és Trump is egyetért azzal, hogy a liberális mainstream elsősorban a genderpropagandát állítja fókuszba, míg a konzervatívok a hétköznapi emberek gondjaira keresik a megoldást. Erről beszélt nemrég Sebastian Kurz volt osztrák kancellár is, aki a Falter beszámolója szerint szívesen tesz eleget a „Fidesz-közeli” Mathias Corvinus Collegium meghívásának.
Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatai az elmúlt két évben erősödtek. Ismert amerikai professzorok jöttek-mentek a Mathias Corvinus Collegiumba, a leendő alelnök, J. D. Vance pedig példaképének tartja Orbán Viktort
– jegyzi meg a lap, amely a globális politikai összefüggéseket tekintve megjegyezte, Vlagyimir Putyin készen áll arra, hogy tárgyaljon Trumppal az ukrajnai tűzszünetről.
A Falter egy kapcsolati hálót is rajzolt a politikusokról, amelyben Trumphoz kötik például a világhírű televíziós műsorvezetőt, Tucker Carlsont, akiről hangsúlyozzák, hogy többször megfordult Magyarországon – Trump és Carlson között pedig a világ leggazdagabb embere, Elon Musk áll, aki szerephez is jut majd az új amerikai kormányban.
Carlsonhoz hasonlóan Patrick Deneennél is megemlítik, hogy gyakran jár Magyarországra, vele kapcsolatban pedig az osztrákok azt várják, hogy J. D. Vance egyik fontos tanácsadója marad.
A világ minden tájáról hoz értelmiségieket Budapestre
– írja az összeállítás Orbán Balázsról, a miniszterelnök politikai igazgatójáról, az MCC kuratóriumának elnökéről.
Az ábrán Trump, Kickl, Kurz és Deneen nevét is Orbán Viktorral kötik össze, valamint a neves publicistát, Dr. Ralph Schoellhammert, aki az MCC-n tanít – a Soros György által támogatott Falter itt sem felejtette el használni a „Fidesz-közeli” jelzőt.
Nem véletlen, hogy az amerikai elnökválasztás előtt rövid időn belül Németországban, Ausztriában és Magyarországon is összehangolt támadást indítottak Közép-Európa legjelentősebb tehetséggondozója, a Mathias Corvinus Collegium ellen. A Die Presse például azt írta,
az MCC agytrösztként, ügyes befektetésekkel egyre nagyobb befolyásra tesz szert a régióban, valamint Európa szívében, Brüsszelben is,
míg a Correctiv szerint „az MCC-nek sikerül a németül beszélőket a konzervatívtól a nagyon konzervatívig vonzani, aktív és hatékony propagandát folytat.”
Elemzés: Soha nem volt még ilyen erős Magyarország globális szerepe
Kifizetődött Orbán Viktor és Donald Trump szövetsége.
Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala
Az európai vezetők közül Orbán Viktorra hivatkozott a legtöbbször az amerikai elnökválasztást megelőző egy évben Donald Trump, összesen 109 alkalommal – derül ki az Alapjogokért Központ (kvantitatív és kvalitatív) tartalomelemzéséből. A megválasztott elnök a vizsgált időszakban átlagosan 3 naponta, és mindig pozitív kontextusban említette meg a magyar kormányfőt, jóval gyakrabban, mint Emmanuel Macron francia vagy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Donald Trump választási győzelme óta Európa-szerte találgatják, hogy ki lehet az Egyesült Államok 47. elnökének legfontosabb kapcsolata a kontinensen. A találgatások helyett beszéljenek a tényadatok: az Amerikai Egyesült Államok Fehér Házba visszatérő elnöke a kampányidőszak utolsó évében többször beszélt Orbán Viktorról, mint az Európai Unió nagy nemzetállamainak vezetőiről.
Az elemzés rámutat arra, hogy Donald Trump kiemelt személyként kezelte Orbán Viktort, a republikánus elnök megkérdőjelezhetetlen győzelme a magyar-amerikai kapcsolatok felértékelődése mellett pedig azt is jelzi, hogy
Magyarország globális térben betöltött szerepe soha nem látott mértékben erősödött meg.
Az Alapjogokért Központ által vizsgált politikusi körből a legtöbbször emlegetett vezető Orbán Viktor volt, ugyanis egyedül ő került be a „Nagyon gyakran hivatkozott” kategóriába 109 említéssel. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden harmadik napon hivatkozott rá Donald Trump, és minden alkalommal pozitív példaként. A leggyakoribb jelzők közé tartozott az „erős”, „okos”, „erőteljes”, tehát mindazon attribútumok, melyek a kompetens vezető ideáltípusával függenek össze. A magyar miniszterelnököt a hivatkozási lista virtuális dobogóján Emmanuel Macron és Volodimir Zelenszkij követik 30-30 említéssel az „Inkább hivatkozott” csoportban. A francia államfő is többször szolgált pozitív példaként, és az ő esetében is az erős államférfi képe rajzolódik ki Trump nyilatkozataiból. Az ukrán elnök valamivel kevesebbszer tűnt fel pozitívan, többnyire jó tárgyalófélként, továbbá az amerikai hadiipar megbízható szövetségeseként jellemezte őt Trump. Ugyanakkor az ő személye kapcsán a háború lezárását priotitásként kezelő republikánus vezető számos esetben rosszallását is kifejezte az Ukrajna felfegyverzésére fordított jelentős amerikai forrásokkal összefüggésben.
Az „inkább nem hivatkozott” kategóriába egyedül Giorgia Meloni helyezkedik el, azonban az olasz miniszterelnök pozitív kontextusban szerepelt, Trump nagyra becsült vezetőként emlegette. Az Európai Bizottság Elnökét, Ursula von der Leyent, továbbá Olaf Scholz német kancellárt az „Egyáltalán nem hivatkozott” vezetők közé soroltuk, szerepük és személyük az elnök általunk vizsgált megszólalásaiban elhanyagolható volt.
A figyelembe vett adatok alapján elmondható, hogy Donald Trump hivatkozási-térképén Európában Orbán Viktor jelenti az origót, de pozitív példaként Emmanuel Macron is jelen van. Zelenszkij esetében üzleti partnerségről beszélhetünk, és egyértelmű, hogy az Egyesült Államok új elnöke az Ukrajnában dúló háború szítása helyett annak mielőbbi befejezését akarja elérni. Olaf Scholz és Ursula von der Leyen vonatkozásában teljes súlytalanságáról árulkodnak a számok.
Nem nevezhető véletlennek, hogy Trump a választási felkészülés során – idén márciusban, majd júliusban – kétszer is személyesen egyeztetett Orbán Viktorral, aki már előző megválasztása előtt is kiállt mellette.
A miniszterelnök a republikánus elnökjelölt kampányának hivatkozási pontjává vált,
miután tavaly augusztusban a Tucker Carlsonnak adott interjújában elismerően beszélt Trump külpolitikájáról és reményét fejezte ki béketeremtő törekvéseivel kapcsolatban. Ezzel szemben a megválasztott elnökkel a legtöbb európai vezető legfeljebb kénytelen-kelletlen működik majd együtt, hiszen sokuk igen közel állt a demokrata adminisztrációhoz, és kész volt annak kénye-kedve szerint eljárni az Oroszország és Ukrajna között dúló háború kapcsán, függetlenül a kontinens érdekeitől.
Az olyan politikusok, mint Ursula von der Leyen fejvesztve keresik a kapcsolatot a Trump-stábbal, hiszen lényegében az orientációs pontjukat veszítették el az Egyesült Államokban folyamatban lévő politikai fordulat következtében. Ezzel ellentétben
a magyar kormányfő mindig stabil szövetséges volt a republikánus vezető számára,
amihez jó alapul szolgál, hogy mindketten vezérfonálként tekintenek a Nyugat nagyságát és jólétét megalapozó hagyományos értékekre, egyben közös ellenfélként az azokat támadás alá vevő erőkre, ennek folytán tiszteletben tartják egymás alapvetését: „America first”, illetve „nekünk Magyarország az első”.
Ez a kapcsolat mindenképpen előnyt jelent Magyarország számára, azon túl, hogy Donald Trump törekvése a szomszédos Ukrajnában dúló konfliktus lezárására már önmagában is igen jelentős előrelépés hazánk számára. Az új elnök legtöbbször éppen a háborúval összefüggésben hivatkozott Orbán Viktorra, mint fontos szövetségesre, aki kulcsszereplőként tekint rá a béke megteremtésében, sőt maga is erőfeszítéseket tett, hogy ez a cél elérhetővé váljon.
