Egy pillanat műve volt az egész, de bennem egy világ dőlt össze. Rajtakaptam a férjemet, amint megcsal. Bolond vagyok, ha visszafogadom?

Már több hónapja furán viselkedik a férjem. Sose szeretett reggel korán felkelni, de mostanában már fütyörészik is jókedvében. Így készíti a gyerekeknek a reggelit, miközben én az iskolatáskájukat nézem át. Már 15 éve vagyunk házasok, született két szép kislányunk is közben: Hanna és Fanni. A férjem mindig nagyon figyelt a kapcsolatunkra, még akkor is, amikor megérkeztek a gyerekek. Heti egyszer mindig megpróbál elvinni valahová. Nem kell túl nagy dologra gondolni, csak kettesben töltjük az időt. Ez lehet egy fagyizás, egy vacsora a helyi étteremben, séta a parkban vagy múzeumlátogatás. Ilyenkor a nagyszülők vigyáznak a lányokra, és ez mindig segített szinten tartani a kapcsolatunkat. Sose fásultunk el, nem lettünk idegenek, akik egymás mellett élnek és csak a gyerekeiket nevelik közösen.

Pár hónapja mintha megváltozott volna…

Mesélni kezdett egy új munkatársáról az irodában. Nagyon várta már ezt a valakit, mert egyre több feladatuk lett, szóval kellett már a bővítés.

… és akkor jelent meg a színen Réka.

Egy negyvenes, frissen elvált nő. Az elején nem gondoltam rosszra, bár már akkor megszólaltak a fejemben a szirénák. Miért beszél az én férjem ennyit az új kollégaNŐről?

Aztán egyre több lett a meeting, hirtelen mindig be akart menni az irodába, pedig korábban többször dolgozott home office-ban. Aztán jöttek a telefonok, üzenetek itthon is, munkaidő után. A kaput az tette be, amikor a randinapunkon a kanapén ülve, filmezés közben is többször válaszolgatott valakinek. Ilyenkor láttam, hogy mindig elmosolyodik, és még sorolhatnám. Tegnap este megállítottuk egy kicsit a filmet, mert mosdóba ment a férjem. A mobilját pedig a kanapén hagyta. Akkor láttam meg felvillanni Réka nevét a kijelzőn egy félrérthetetlen üzenettel, amiben csupán annyi állt, hogy: „hidd el, mindent megértek. Nem hibáztatlak ezért. Nekem is tetszel.” Majd még egy pirulós fej és egy szív is jött tőle.

Már fojtogattak a könnyeim, de nem bírtam magammal. Feloldottam a férjem telefonját és akkor jött az újabb csapás. Mert akkor megláttam, hogy ő mit írt neki. Egy világ dőlt össze bennem.

A legfrissebb hírek itt!

„Most már tudod, hogy miért viselkedtem olyan idegesen, izgatottan és furán veled. Úgy éreztem, tudnod kell, hogyan érzek irántad. Beléd szerettem, de ezt már biztosan sejtetted egy ideje. Próbáltam visszafogni magam, nehogy valami olyat tegyek, amit megbánok, féltem, hogy túl messzire megyek, de az érzéseimnek egyszerűen nem tudok parancsolni. Szóval azt akarom mondani, hogy hiányzik, hogy együtt lógjunk, hogy mellettem legyél. Bár ez most biztos nagyon gázul és nyomulósan hangzik, de inkább elküldöm, még mielőtt kitörölném ezt az egészet. Hiányzol. Szeretlek…”

Ekkor már mindent tudtam

A férjem megcsal engem. Eltörött nálam a mécses, rá se tudtam nézni, amikor visszaült a kanapéra. Át akart ölelni, de én csak eltoltam a kezét. Akkor meglátta, hogy sírok, aztán észrevette a kezemben a telefont. Láttam az arcán, hogy minden világos neki. Rögtön elkezdte mondani, hogy de ő engem szeret. Nem akar elhagyni, a legjobb dolog vagyok az életében és a lányok. Így hárman, a világért nem dobna el minket. Azt is gyorsan elhadarta, hogy sosem volt köztük fizikai kapcsolat, mindig kínosan ügyelt rá, hogy nehogy bármi történjen.

Én nem tudom, hogy ezt elhihetem-e neki, vagy egyáltalán meg tudom ezt az egészet bocsátani. Az a helyzet, hogy szerintem ez már érzelmi megcsalás. Borzalmas érzés az egész, de a férjem szerint túlreagálom a helyzetet. Addig-addig erősködtem viszont, amíg megígérte, hogy letiltja Rékát és nem beszél vele még a munkahelyén sem. Még a nevét is fáj kimondani, de… Bolond vagyok, hogy visszafogadom a férjemet, vagy igaza lenne? Teljesen összezavarodtam.

Forrás

Hirmagazin.eu