Amikor megkapjuk a diagnózist, hogy autoimmun betegek vagyunk, akkor megfogalmazódik bennünk a kérdés, hogy miért pont én, és egyáltalán milyen okai lehetnek. Milyen tényezők játszanak szerepet ennek a betegségnek a létrejöttében.
Manapság egyre több információ van a kutatók és az orvosok birtokában, így egyre többet tudnak meg ezzel a betegséggel kapcsolatban. A tüneteket ma már nagyszerűen lehet kezelni, azonban a betegség gyógyítására nincs lehetőség, de megfelelő kezeléssel, terápiával és életmódbeli változtatással sokat tehetünk annak érdekében, hogy a betegség ne lángoljon fel, a tünetek ne súlyosbodjanak. Már ez is sokat jelent, főleg, ha valakinek nem is egy, hanem kettő vagy ennél több autoimmunbetegséggel is meg kell küzdenie.
Sajnos manapság egyre több ember érintett, hiszen a rák és a szívbetegség után a harmadik helyen áll a leggyakoribb betegségek rangsorában. Ma már több mint 80 különböző autoimmun betegséget azonosítottak, azonban nagyon meglepő, hogy mindegyik kialakulásában 3 tényező is központi szerepet játszik. Cikkünkben most ezekről lesz szó.
Az autoimmun betegségek kialakulásában nagy szerepe van a genetikának. A genetikai érzékenységtől függően különböző autoimmun betegségek alakulhatnak ki, például a fehér emberek körében ötször nagyobb valószínűséggel keletkezik gyulladásos bélbetegség, mint például az afrikai embereknél.
Az autoimmun betegségek kialakulásában nagy szerepe van még az életmódnak és a környezeti hatásoknak is. Például a gomba, a vírus, a baktérium, a paraziták okozta fertőzések is okai lehetnek az autoimmun betegségek kialakulásának. Tényezők, amelyek szerepet játszhatnak még: nehézfémek, alkohol, glutén, stressz, gyógyszerek, koffein, élelmiszer adalékanyagok, „szemét ételek”, mint például a tartósítószeres, feldolgozott, gyorséttermi ételek.
A szivárgó bélszindróma is oka lehet a betegség létrejöttének. Amennyiben károsodás keletkezik a vékonybélben úgy nagyobb molekulák, környezeti és egyéb toxinok is bekerülhetnek a véráramba, ami immunreakciót indít el: az immunrendszer megtámadja ezeket a molekulákat. Ezzel az a baj, hogy ezek a molekulák úgy néznek ki, mint a szervek szövetei, így az immunrendszer megzavarodik és gyakran a saját szöveteit, szerveit pusztítja. Hashimoto-kórnál például a pajzsmirigy szövetei válnak célponttá.
Az, hogy milyen betegség alakul ki, függ attól, hogy az immunrendszer mely szervet támadja meg. Eszerint kialakulhat például ízületi gyulladás, ha az immunrendszer az ízületeket veszi célba, ha az idegek ellen indít támadást, akkor nagy az esély a szklerózis multiplex kialakulására, ha viszont a bélrendszer ellen fordul, akkor Crohn-betegség is kialakulhat.
