PÁRIZS, 2018. március 29., 22:58. A Franciaországban 2004 és 2017 között dzsihadizmus miatt elítélt 137 ember perirata alapján megállapítható, hogy a francia dzsihadisták 74 százaléka született muzulmán, 26 százaléka az élete során az iszlám hitre tért francia, átlagéletkoruk 26 év, végzettségük alacsony és többségük hátrányos környezetből származik.
Marc Hecker, a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetének (IFRI) kutatója először készítette el a francia dzsihadisták profilképét a 2004 és 2017 között dzsihadista bűncselekményekért elítélt 137 ember peranyaga alapján:
- az elítéltek 69 százaléka francia állampolgár,
- 22 százaléka kettős állampolgár,
- kilenc százalékuk rendelkezik kizárólag külföldi állampolgársággal,
- közülük hét százalék a volt francia gyarmatokról, az észak-afrikai arab országokból származik.
Marc Hecker a France Info hírrádióban csütörtökön elmondta: a dzsihadisták többsége férfi. A franciaországi elítéltek között 131 férfi és hat nő van, átlagéletkoruk 26 év. Negyven százalékuk hátrányos helyzetű környezetben él, kilencven százalékuk pedig szétesett, sokgyermekes családból származik. A vizsgált 137 elítélt
- 74 százaléka született muzulmán,
- 26 százaléka az élete során tért át az iszlám hitre,
- 47 százalékának nincsen végzettsége,
- 24 százaléka érettségivel,
- 11 százaléka felsőfokú diplomával rendelkezik.
A társadalmi integrációjukat vizsgálva az derült ki, hogy 36 százalékuk munkanélküli, 22 százalékuk pedig alkalmi munkákból tartja fent magát, 42 százalékuknak van állása és 57 százalékuk él párkapcsolatban.
A tanulmány szerint „ellentétben azzal, amit gyakran hallunk, a radikalizálódás egy inkább hosszabb, több hónap és néhány év közötti időtartamra tehető folyamat, s nem hirtelen történik. A vizsgált esetek harminc százalékában évekig tartott. A kutató szerint az internet egyedül nem magyarázat erre a folyamatra, a csoporthatás motiválja leginkább az egyéneket.
Egy másik tanulmány is megjelent csütörtökön a Le Figaro című napilapban a terrorizmus vagy radikalizálódás miatt megfigyelt 133 francia kiskorúról, amely teljesen más profilképet mutat a dzsihadizmus miatt elítéltekéhez képest. A nanterre-i egyetemen készült tanulmány a radikalizálódás mértéke szerint több kategóriát állapított meg.
Az utópisztikusok:
Az „utópisztikusoknak” nevezett legerőszakosabb mértékben radikalizálódott kiskorúak a társadalmilag leginkább beilleszkedettek és iskolázottak, s csak 10 százalékuknak volt korábban dolga a rendőrséggel. Az ő esetükben az internet mellett a személyes találkozásoknak is nagy szerepe van.
Az agnosztikusok:
A második kategóriában az „agnosztikusokat” sorolja a tanulmány, őket a bandaszellem és a zárt bűnözői világ vonzza. Az ide tartozók hátrányos helyzetű családokból származnak, ahonnan hírnévre törekedve próbálnak kitörni, s ehhez a muzulmán hitre térés vagy a rendszeres vallásgyakorlás egy lehetséges utat jelent a tanulmány szerint.
A lázadók:
A harmadik csoportot a „lázadók” adják, akik az első két csoport tagjaihoz képest individuálisabbak, s elsősorban az a céljuk, hogy szigorú szabályok szerint rendet tegyenek a saját családjaikban általuk észlelt rendetlenségben. Az ide tartozó fiatalok általában dicsőítik a terrorizmust, fellépésük elsősorban „a szülőkkel szembeni individuális és frontális támadás megnyilvánulása”.
