forrás: Hajnal-táj/Kossuth Rádió
Vándorló méhészek, élelmes medvék – ők az erdélyi méhészek legnagyobb ellenségei nem az atka. Az erdei méhészkedés arrafelé komoly kockázattal jár, a mézet ugyanis a medvék is szeretik.
Hűvös idő, de forró hangulat – szezonzáró fesztivált rendeztek a méhészek szombaton Csíkszeredában. A Csíkszéki Mézfesztivál házigazdája a helyi mézlovagrend volt. A rendezvény célja, mint ahogy az egyik helybeli mézlovag elmondta, hogy az emberek minél nagyobb mértékben mézet használjanak cukor helyett, mert előbbi nagyon egészséges. Ha csak megfőznék a virágokat, már az gyógyszer lenne – tette hozzá.
(MTI-fotó: Bodnár Boglárka)
A Csíki-medence Erdély leghidegebb részének számít, a gyümölcsfák nemigen maradnak meg a kitettebb helyeken, ám vegyes virágmézhez itt is bőven van. Mint ahogy a Kossuth Rádióban a mézlovag ismertette, Csíkban kétezer fajta virágot tartanak számon, és nagyon jó ízű vegyes mézeket készítenek belőlük a méhek. A Hargita-hegység sajátossága a fenyőméz, amely azzal indul, hogy egy rovar, a fenyőtetű kiszívja a tűlevelekből a számára értékes anyagokat, majd ami neki nem hasznos, azt kiválasztja a teste – a méhek ez utóbbit, az úgynevezett mézharmatot gyűjtik össze. A fenyőméz a legtöbb vitamint és nyomelemet tartalmazó mézek közé tartozik.
Csíki mézfesztivál – Hajnal-táj
Alaptípus az akácméz is, amihez azonban Csíkból messze el kell vándorolni – a helyi méhészeknek akár több mint ötszáz kilométert is utazniuk kell, ha a jó minőségű, aranysárga mézet elő akarják állítani. A hársmézért szintén nagy távolságokra kell elvinniük a méheiket, több mint négyszáz kilométerre, és még a Dunán is át kell kelniük, hogy begyűjthessék a megfelelő mennyiségű virágport, nektárt – mondta a mézlovag.
Mint ahogy a méhész megjegyezte, Csíkban a méhek, illetve a méhészek legnagyobb ellenségét nem lehet kiirtani, tehát mindig számítani kell rá. A medvéről van szó, amelyet villanypásztorral sem lehet hathatósan eltéríteni a méhkasoktól. A védett állaton kívül a seregélyek is nagy kárt tudnak tenni – ők a méheket eszik –, kürtszóval próbálnak küzdeni ellenük a méhészek. A méhek élősködői, a varroa atkák szintén veszélyeztetik az állományokat – ellenük különféle szerekkel próbálnak védekezni a méztermelők, de tökéletes ellenszerük még nem ismeretes.
