Megkezdte Irán a megengedettnél magasabb fokon dúsított urán előállítását. Teherán a 2015-ös atomalkuban vállalt más kötelezettségek 60 napon belüli felfüggesztését is kilátásba helyezte, ha a többhatalmi szerződést aláíró kormányok nem segítenek az országnak kivédeni az amerikai szankciókat. Az InfoRádiónak nyilatkozó külpolitikai szakértő szerint akár fegyveres összetűzésekkel is folytatódhat a diplomáciai „adok-kapok”.
Az Iráni Atomenergia Szervezet szóvivője a bejelentést megerősítve elmondta, hogy az urán dúsítottságának szintje nemsokára akár a 20 százalékot is elérheti. Irán hétfőn azzal is fenyegetőzött, hogy amennyiben nem születik megállapodás,
Teherán egyebek közt visszaalakíthat egy nehézvizes reaktort, hogy képes legyen plutónium előállítására.
Mike Pence amerikai alelnök azt mondta, hogy Washington továbbra is „maximális nyomást” gyakorol Iránra, ugyanakkor nem akar háborút.
Az Egyesült Államok és kulcsfontosságú európai szövetségesei között kialakult vita miatt
az európaiak „beszorultak” az amerikai és iráni magatartás közé,
fogalmazott az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője.
„Azt látni kell, hogy az Öböl-térségben mutatkozó válságjelenségek, tehát az olajszállító hajók elleni támadások, az amerikai drón lelövése azért az európaiakban is aggodalmakat ébresztettek. Gyakorlatilag erről szól ez a mostani vita. Továbbá arról, amit mindenki találgat, hogy ki fog lépni” – fogalmazott Tálas Péter.
A külpolitikai szakértő szerint teljesen kizárható, hogy Iránt szárazföldi erőkkel támadja meg az Egyesült Államok vagy valamelyik közel-keleti ország a konfliktus miatt, hiszen a 80 milliós országot elfoglalni nagyon nehéz, megtartani még nehezebb. „Nem hiszem, hogy Donald Trump, a szaúdiak vagy Izrael ilyenre vállalkozna, mert évekre bebetonozná a helyzetet és robbanásközeli állapotot idézne elő a Közel-Keleten”. A szakértő az InfoRádiónak ugyanakkor úgy vélte, a diplomáciai „adok-kapok” akár fegyveres összetűzésekkel is folytatódhat. Ilyen volt már például a tankerek támadása, vagy a drónlelövés.
„Sőt, tovább megyek, azt is
el tudom képzelni, hogy az Egyesült Államok esetleg bombázza Irán part menti vidékeit.
De, azt is el tudom képzelni, hogy ennek a bombázásnak a hatására még inkább megerősödik Iránban az a szándék, hogy atomfegyverre van szüksége, mert azt látja, hogy akinek atomfegyvere van, különleges elbánásban részesül – ott van például Észak-Korea” – emelte ki Tálas Péter. Hozzátette: Iránnak sok helyen van külföldön katonai képessége. „Sok helyen tud kellemetlenséget okozni az Egyesült Államoknak – gondoljunk csak a szíriai helyzetre -, könnyen tud kellemetlenséget okozni az izraelieknek a palesztinokon és a Hezbollahon keresztül, valamint Szaúd-Arábiának is például a jemeni hadszíntéren. Ezt minden politikai döntéshozónak figyelembe kell vennie”.
Közben az Európai Unió felszólította Iránt, hagyjon fel az engedélyezett szint feletti urándúsítással, ne tegyen olyan lépéseket, amelyek veszélyeztetik az atomprogramjáról 2015-ben létrejött többhatalmi megállapodás jövőjét. Az Európai Bizottság illetékes szóvivője hangsúlyozta, hogy a megállapodás betartása, nemcsak a régió, hanem a nemzetközi béke és biztonság záloga is.
Az unió szükség esetén lépéseket tesz
a szerződés végrehajtását ellenőrző vegyes bizottságnál a megállapodás végrehajtása érdekében.
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság külügyminiszterei, közös nyilatkozatukban az Iránnal foglalkozó cselekvési terv végrehajtását ellenőrző vegyes bizottság összehívását sürgették.
