Új, a kínai állam számára kellemetlen utcanévtáblákat avatott fel a leendő Fudan Egyetem szomszédságában Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina, Ferencváros első embere, tiltakozva a tervezett gigaberuházás ellen. Salát Gergely sinológus szerint a kínaiak ezt nem fogják elfelejteni.
A Helyi kikötő út, a Hídépítő utca és két névtelen közterület Baranyi Krisztina határozata értelmében mától a Dalai Láma út, Ujgur Mártírok útja, Szabad Hongkong út és Hszie Si-kuang püspök út nevet viselik. Valamennyi új utcanév a kínai állam problémás emberi jogi, vallási vagy politikai tevékenységére emlékeztet, ezzel kellemetlen helyzetbe hozva a szomszédos telekre tervezett kínai egyetem támogatóit.
– Azért éltünk ezzel az eszközzel, mert a mögöttünk álló területen 540 milliárd forint közpénzből felépítendő kínai egyetem előkészítésébe városvezetőként semmilyen beleszólásunk nem volt. Nem csak az előkészítésbe vagy a döntésbe nem voltak be bennünket, de el is titkolták az egész projekt létét Budapest városvezetői elől – mondta ma a helyszínen Baranyi Krisztina.
Mindenki ezt olvassa most!
– Felfoghatatlan, hogy miért érne meg a magyar adófizetőknek 500 milliárd forintot egy kínai magánegyetem megépítése, ahol a magyar hallgatók ugyanúgy sokmilliós tandíjjal tanulhatnának majd – tette hozzá Karácsony Gergely főpolgármester. A politikus ezen felül azt is felrótta, hogy a kormány az ide tervezett Diákváros kárára építené fel a kínai egyetemet.
– Mi tartjuk magunkat ahhoz a megállapodáshoz, amelyet ennek az önkormányzati ciklusnak az elején a fővárosi és a ferencvárosi önkormányzat a kormánnyal kötött többek között a Diákváros megépítéséről. Ez nem csak a város lakóinak az érdeke, hanem az egész országé, hiszen a Diákváros a vidéki hallgatók számára épülne. Akciónkkal a szabadság és a szolidaritás eszménye mellett is kiállunk – mutatott rá.
Konzultáció indul a Fudan Egyetemről
Június 4-től egy budapesti konzultáció indul, amelyen minden budapesti lakcímkártyával rendelkező lakos szavazhat a Fudan megépüléséről Budapesten – jelentette be Baranyi Krisztina. A szavazást a város 20 helyszínén sátrakban, pártok segítségével szervezik meg.
Mindenki ezt olvassa most!
– Kérek minden budapestit, vegyen részt ezen a 10 napon keresztül zajló konzultációban, és reméljük, a kormány figyelembe veszi majd a véleményüket – mondta a ferencvárosi polgármester.
A Blikk két Kína-szakértőt is megkérdezett arról, hogy milyen nemzetközi következményekkel járhat az utcaátnevezés, elvégre Peking mindig is nagyon kényes volt arra, hogy belügyeit mások ne dörgöljék az orruk alá. Garantálható, hogy egy kínai potentát sem lesz majd lelkes, ha az Ujgur mártírok útjára kell majd címeznie a Fudan Egyetemre küldött levelet.
Salát Gergely Kína-kutató, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője szerint bár az utcák átnevezése nyilvánvalóan a belpolitikai csatározások része, de a dolognak külpolitikai hatása is lehet.
– Első látásra szellemes fricskának tűnik, de tudni kell, hogy a kínaiak nem így fogják felfogni, mert számukra a dalai láma, az ujgur szeparatisták vagy a hongkongi tüntetők nem a kommunista párt vagy rendszer, hanem a kínai nemzet ellenségei, vagyis a gesztus nem a pekingi kormányt sérti, hanem 1,4 milliárd kínai embert – kezdte a szakértő.
– Tulajdonképpen szerencse, hogy az átnevezés kezdeményezői nem konzultáltak Kínához értő emberrel, mert így az új nevek egy átlagos kínai számára értelmezhetetlenek. A „Szabad Hongkong” teljesen félrement, mert a kínaiak szerint Hongkong éppen hogy most szabad, ellentétben a gyarmati időszakkal.
Az ujgur mártírokkal sem tudnak mit kezdeni, mert az átnevelő táborokról a kínai emberek nem hallottak, az ujgur terrortámadásokról viszont nagyon is.
Hszie Si-kuang püspököt Kínában az elhallgatásnak köszönhetően senki nem ismeri. Egyedül a dalai láma érthető egy latin betűt olvasni tudó kínainak – magyarázta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kínai tanszékének vezetője.
Mindenki ezt olvassa most!
– Az, hogy mindezt magyarul, illetve magyaros átírásban írták a táblákra, jelzi, hogy itt a célpont igazából nem Kína, ettől függetlenül persze az üzenet a kínai illetékesek felé át fog menni, és az álmoskönyv szerint nem jelent jót, ha egy potenciális miniszterelnök-jelölt azzal kezdi tevékenységét, hogy belerúg a világ egyik legnagyobb hatalmába. Kína ugyanis 2022 után sem fog eltűnni a térképről, s a kínaiak pragmatikus okokból megbocsáthatnak ugyan, de nem felejtenek – tette hozzá Salát Gergely.
Kevésbé volt borúlátó Apatóczky Ákos Bertalan, a Károli Gáspár Református Egyetem Kínai tanszékének vezetője, az Academia Europaea rendes tagja.
– A Kínai Népköztársasággal szoros, gyakran baráti viszonyt ápoló kormányok országaiban egyre gyakoribb a véleménynyilvánításnak ez a rendhagyó módja, mellyel jellemzően a települési önkormányzatok ellenzéki vezetése képes megüzenni, hogy külpolitikai alapállása eltér országa kormányzatáétól – adott némi kitekintést a tanszékvezető.
Indiai száműzetésben élő tibeti tüntető emlékezik meg az 1959-es, Kína által levert tibeti felkelésről. / EPA/SANJAY BAID
– A legismertebb eset talán a prágai volt, ahol az önkormányzat testvérvárosi kapcsolatba lépett Tajpejjel, a Kína által saját területének tekintett Tajvan fővárosával.
A kínai fél erre diplomáciában szokatlanul erős hangon reagált, ami viszont Nyugat-Európában váltott ki heves tiltakozást – idézte fel Apatóczky.
Mindenki ezt olvassa most!
– Amennyiben a budapesti utcaneveket valóban a tervek szerint nevezik át, az minden bizonnyal magával vonja a kínai külügy rosszallását, de nem valószínű, hogy önmagában ez jelentősen befolyásolná a két ország kapcsolatát, mint ahogy akkor sem befolyásolta, amikor a jelenlegi kormánypártok képviselői még ellenzékben szintén nyilvános kritikájuknak adtak hangot Kína politikája kapcsán – mutatott rá a Kína-kutató.
blikk
