Az Ab a Kúria korábbi döntését megsemmisítette, amely hitelesítette a népszavazási kezdeményezést.
Indoklás az Alkotmánybíróság részéről
- Időszerűség hiánya
Az Ab szerint az olimpiai pályázat benyújtásáról szóló népszavazási kérdés időszerűtlen, mivel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2019-ben bevezetett új eljárásrendje alapján az olimpia rendezésére nincs hagyományos értelemben vett pályázati folyamat. Az egyéves időtartam, ameddig a népszavazás eredménye kötelezné a jogalkotót, nem lenne elegendő a NOB által megkövetelt tájékozódási folyamat végrehajtására. - Egyértelműség hiánya
A népszavazási kérdés megtévesztő, mert azt a látszatot keltheti, hogy Budapest a népszavazás alapján közvetlenül pályázhatna az olimpia rendezésére. Az új eljárásrend szerint azonban a döntés a NOB kezében van, és a népszavazás eredménye nem garantálhatja a pályázat sikerességét. - Jogalkotói egyértelműség
A kérdés a fővárosi önkormányzat számára olyan lehetetlen célt fogalmazna meg, amely a jelenlegi eljárási rendben nem teljesíthető. Így a választópolgári akarat sem tudna érvényesülni.
Momentum reakciója
A Momentum mozgalom élesen bírálta az Ab döntését, hangsúlyozva, hogy a kormány ismételten ellehetetlenítette a budapestiek véleménynyilvánítását az olimpia ügyében. A párt szerint a Fidesz már 2017-ben, az aláírások összegyűjtése után visszavonta a pályázatot, most pedig a népszavazás lehetőségét akadályozta meg. A Momentum jelezte, hogy a Fővárosi Közgyűléshez fordulnak egy helyi népszavazás kiírásának érdekében.
Az ügy háttere
A népszavazási kérdés így hangzott:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?”
A kérdést a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) korábban elutasította, de a Kúria később hitelesítette. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amely szerint a Kúria figyelmen kívül hagyta az olimpiarendezés új szabályait, és hibásan értelmezte a népszavazási kérdés egyértelműségét. Az Ab mostani döntése ezen panaszt támogatta.
Az olimpiai rendezés új rendszere
A NOB 2019-ben bevezetett új eljárásrendje értelmében az olimpiai rendezés joga már nem hagyományos pályázati rendszerben dől el. Az új folyamat hosszabb, többéves tárgyalássorozatot jelent, amelyben a városok és régiók együttműködnek a NOB-bal és a nemzeti olimpiai bizottságokkal. Ez az eljárásrend jelentősen csökkenti a közvetlen lakossági véleménynyilvánítás lehetőségét a pályázati szakaszban.
Következmények
Az Ab döntése nyomán a budapesti olimpiai népszavazás nem kerülhet megrendezésre, és a 2036-os olimpia rendezéséről szóló kérdés politikai és társadalmi vita tárgyává válik. A Momentum és más ellenzéki erők a közvetlen demokratikus részvétel korlátozását sérelmezik, míg a kormány és az Ab az eljárás jogi és időszerűségi akadályait hangsúlyozza.
