Ha valaki május 17-én két gólt lő egy BEK-döntőben, majd alig egy hónappal később, július 7-én győztes találatot egy világbajnoki fináléban, az akkor is aranybetűkkel írja be magát a labdarúgás történetébe, ha sem előtte, sem utána semmi mást nem csinál.
Ám a 2020. november 3-án 75 éves Gerd Müller számtalan dolgot tett ezelőtt, és ez után is.
Nem véletlenül hívják a németek „Bomber der Nation”-nak, vagyis a nemzet bombázójának. Mindent megnyert, amit megnyerhetett. Minden győzelemhez hozzátette a maga gólját, góljait. Szinte minden gólszerzéssel kapcsolatos csúcsot ő tart a német bajnokságban. És noha időről időre jön valaki, aki valamelyik csúcsának közelébe jut, de aztán mégis mindig Gerd Müller marad a lista élén. Így megy ez már majdnem ötven éve.
A II. világháború befejezésének évében Nördlingenben Gerhard Müller néven született. A Stuttgart-Nürnberg-München háromszög mértani közepében található kis településen ismerkedett meg a labdarúgással, ám 18 évesen már Münchenben edzett, a város akkori másodikszámú csapatánál, a Bayernnél. Két héttel a 19. születésnapja után, 1964. november 18-án bajnoki mérkőzésen is bemutatkozott az akkor másodosztályú Bayernben.A Freiburgban játszó bajor csapat kapusát úgy hívták, hogy Sepp Maier, a középpálya eszét pedig Franz Beckenbauernek. A freiburgi szurkolók nem is sejtették, hogy milyen történelmi esemény szemtanúi, hisz ez a három korszakos zseni ekkor lépett pályára együtt először, bajnoki mérkőzésen.A hazai drukkerek akkor még csak dühösek voltak, ugyanis a Bayern 11-2-re nyert. Gerd Müller rúgta a harmadik gólt, majd a következő 11 bajnoki találkozó mindegyikén betalált. Összesen 24-szer! Ez pont két gól/meccses átlag. Ezt produkáltra a tini első 12 meccsén. Ekkor már mindenki sejtette, hogy lesz belőle valaki. A szezon végére 33 gólig jutott, pedig csak 26 meccsen játszott.
A Bayern természetesen feljutott a Bundesliga1-be, és a Gerd Müller-gólparádé ott folytatódott. 13 és fél éven keresztül.Formahanyatlás, hullámvölgy és krízis nélkül.1965 és 1979 között kétszer volt súlyosabb sérülése, de ezeket a hónapokat nem számítva csak 13 Bundesliga meccsről hiányzott. Apróbb sérülésekkel, csuklótöréssel, sípcsontrepedéssel, különböző zúzódásokkal nem hagyott ki mérkőzést. És közben folyamatosan állította fel azokat a csúcsokat, amelyek a mai napig megdönthetetlenek. Hétszer volt gólkirály a Bundesligában. Természetesen senki más nem érte ezt el ennyiszer.Az 1971-72-es szezonban szerzett 40 Bundesliga-gólos csúcsát időnként előveszi a világ azzal, hogy van esély azt megdönteni.Aztán a kihívó lefékez, Müller csúcsa pedig marad. Talán örökre. És ami még meglepőbb és lenyűgözőbb, hogy a második legtöbb góllal, 38-al is ő lett gólkirály (1969-70-ben) és a harmadikkal, 36-al is (1972-73-ban). Lewandowski jelenleg ötszörös gólkirály, és még soha nem lőtt 34-nél többet egy szezonban.
Az összes sorozatot számítva ahol pályára lépett 16-szor volt gólkirály. Van ezekben minden: világbajnokság, Európa-bajnokság, BEK, Német Kupa. Kilenc sorozatban összesen 579 mérkőzésen szerepelt a Bayern mezében.Mindig a kezdőcsapat tagjaként, vagyis soha nem ült a kispadon.Talán nem is tudta, miért volt az a hosszú lóca a pálya szélén, amelyen az edző mellett játékosok foglaltak helyet. Az is csak 10 alkalommal fordult elő vele, hogy nem lehetett a meccs lefújásáig a gyepen.
A 427 Bundesliga1-es találkozóján 365-ször talált az ellenfelek kapujába. 105 percenként volt eredményes a bajnokságban. Ebben az örökrangsorban a közvetlenül mögötte álló Klaus Fischer 268 gólt szerzett. 97-tel kevesebbet nála. Lewandowski jelenleg 246 gólnál jár.Négy mesterötös, tíz mesternégyes fűződik Gerd Müller nevéhez,és még hosszan lehetne sorolni a szinte felfoghatatlan tetteit.
Aki erre azt mondja, hogy akkor könnyebb volt a gólszerzés, mint manapság az gondolja végig Franz Beckenbauer 10 évvel ezelőtti mondatát!A Császár azt mondta, hogy Gerd Müller a „negyvengólos szezonjában” mutatott formájával a 2010-es évek végén 60 gólt szerezne.Magyarázatként azt tette hozzá, hogy a ’70-es években az ellenfél beállója csak Gerd Müller semlegesítésével volt elfoglalva, míg a modern védekezési szisztémában sokkal több tere és lehetősége lenne a gólszerzésre. És ha ő egy pici teret is kapott, azonnal lecsapott. Sőt, a góljait elnézve akkor is villant, ha gyakorlatilag labdányi területe alig volt. Igazi zsenije volt a világ labdarúgásának.
Mindenki lesipuskás gólgyárosként emlékszik rá, de ha úgy kívánta a helyzet, akkor feltűnt ő a saját 16-osánál is. És a technikájával sem lehetett túl nagy gond, ugyanis – ezt nagyon kevesen tudják! – ő az első német focista, aki elnyerte az Aranylabdát. Azt pedig nem elsősorban a góllövésért, hanem komplex fociteljesítményért adják oda.
1970-ben kapta meg az Aranylabdát, amikor a vb gólkirálya lett. Az 1972-es Európa-bajnokságon is kiérdemelte az utóbbi címet, amikor a végjátékban szerzett 5 NSZK-gólból négyet ő lőtt. A belgák elleni elődöntőben és a szovjetek elleni döntőben is 2-2-szer volt eredményes. Így nyert Eb-t a válogatottal. Vb-t meg úgy, hogy az elődöntő értékű utolsó csoportmérkőzésen Lengyelország ellen a találkozó egyetlen gólját lőtte, majd a Hollandia elleni fináléban 1-1-nél a mindent eldöntőt. Mindig tőle várták a sorsdöntő gólt, és mindig meg is szerezte azt. Első világbajnokságán, 1970-ben a negyeddöntőben Anglia már 2-0-ra vezetett az NSZK ellen, ám Beckenbauer és Uwe Seeler góljaival az utóbbi hosszabbításra mentette a találkozót. Ott pedig Müller kiejtette a címvédőt. Az első gólt szerző Alan Mullary csalódottan méltatta a végzetüket jelentő németet:A világ legügyetlenebb játékosának tűnt, ám olyan hihetetlenül gólérzékeny volt, hogy ez a legnagyobbak közé emelte.”
Gerd Müller a válogatottban 62-szer lépett pályára, 61-szer a kezdőcsapat tagjaként, és soha nem cserélte le Helmut Schön kapitány. 68 gólt szerzett a National 11 mezében. És mennyit szerezhetett volna még, ha a ’74-es vb-döntő után, 28 évesen nem fordít hátat a nemzeti csapatnak! Ám azon találkozó után, melyet az ő góljával nyert meg az NSZK, olyan dolog történt, amit nem volt hajlandó elfogadni. Amikor a játékosok a feleségeikkel és hivatalos barátnőikkel megjelentek a tiszteletükre összehívott fogadáson, a szövetség vezetői a hölgyeket nem engedték be. Miközben a funkcionáriusok feleségei ott páváskodtak az elegáns hotel éttermében. Először Uli Hoeness közölte, hogy a felesége nélkül nem hajlandó itt maradni, majd az összes játékos távozott.Az előtérben lévő tv-stábok egyikének nyilatkozva Gerd Müller egy szivarral a kezében közölte, hogy soha többé nem szerepel a német válogatottban.Ugyanezt közölte a médián keresztül a világgal aznap este még Overath, Grabowski és Breitner is. Utóbbi később megmásította döntését, de Müller nem.
Pedig Müller még évekig a csúcson volt. Az 1975-ös BEK-döntőben is betalált, így két alkalommal is eredményes volt a klubfutball csúcseseményének a fináléjában. Az 1977-78-as szezonban hetedszer is gólkirály lett a Bundesligában. Ezt úgy tudta elérni, hogy akkor ért véget a Bayern első aranykora, és mindössze a 12. helyen végzett. Az volt az első szezon Beckenbauer nélkül, és ez Müllert is megviselte. Majd a 12. helyezés után abbahagyta a játékot az a Bule Roth, akivel szinte első találkozásuk alkalmával örök barátok lettek. 12 évet játszottak együtt a Bayernben.Müller egyre rosszabbul érezte magát a csapatnál, ráadásul a két magyar edző közül sem Lóránt Gyulával, sem Csernai Pállal nem tudott igazán kijönni.
1979. február 10-én a Dortmund elleni 4-0 során lépett utoljára pályára a Bayern mezében. Nem akkor ért véget a pályafutása, de élete sikeres része ezzel a találkozóval zárult. A Dortmund elleni győzelem után repülőre ült, és ideiglenesen az Egyesült Államokba költözött. Akkoriban egy átlag németnek talán az ígéret földje volt az, de a német futball valaha élt legzseniálisabb gólvágójának semmiképpen.Gerd Müller csak a saját hazájában tudott próféta lenni.A visszavonulás előtti pénzkereset céljából igazolt az amerikai bajnokságba. Megtette ezt korábban Pelé és Beckenbauer is. Ám ilyen nevekkel sem sikerült az ottaniakkal megszerettetni az európai focit. Müller sem érezte jól magát a Fort Lauderdale Strikers csapatában, igaz így is szerzett 80 meccsen 40 gólt. De ez nem az ő szintje volt. 1981-ben, 36 évesen csendben befejezte páratlanul sikeres karrierjét. Hazaköltözött Münchenbe, de ott az örök csillogáshoz szokott zsenit egy nagyon mély, sötét szakadék várta.
De ez már egy másik történet.
Gerd Müller évek óta magatehetetlenül fekszik egy bajor öregek otthonában, a külvilágról tudomást sem véve. Egykori világsztár társai gyakran látogatják, de ő többnyire meg sem ismeri azokat, akikkel együtt hódította meg a világot, és akiket ma is mindenki megsüvegel a világon. A pályán kegyelmet nem ismerő társ, Bule Roth, akivel szinte a megismerkedésük pillanatában örök barátságot kötöttek, a napokban megindultan beszélt a Gerd Müllernél tett egyik látogatásáról:
Ő már nincs itt, nagyon távol van tőlünk. Szörnyű látni, hogy egy olyan különleges ember, mint ő, ilyen állapotban van. Nem tudom, mit mondhatnék neki, ha tudnánk kommunikálni, mert olyan sok közös emlékünk van. 12 évig játszottunk együtt, ez alatt minden nap, minden percét együtt töltöttük. Felfoghatatlan, hogy ilyen állapotban kell őt látnunk. Egy fantasztikus generáció volt a miénk.”
Sepp Maier, Franz Beckenbauer, Hans-Georg Schwarzenbeck, Bule Roth és Gerd Müller nagyjából egykorúak. Együtt nyertek a ’70-es években háromszor BEK-et, számtalan bajnoki címet, Roth kivételével a többiek a válogatottal Európa-bajnokságot és világbajnokságot. Maier volt a kapu rendíthetetlen őre, Roth és Schwarzenbeck a stabilitást adó szikla, Beckenbauer az ész és az elegancia, Müller pedig a könyörtelen ítéletvégrehajtó. Beckenbauer a 75. születésnapja alkalmával a következőket mondta a csatárzseniről:
Szerzett gól nélkül is befejezhetsz egy meccset, de nem fogsz nyerni. Gerd Müller a góljaival olyan magasságokba emelte a Bayernt, ami korábban elképzelhetetlen volt. Ő alapozta meg a mai sikereket is. Az én szememben a Bayern történetének legfontosabb játékosa.”
Az egyaránt 1945-ben született Müllernél és Beckenbauernél 10 évvel fiatalabb Karl-Heinz Rummenigge, aki „csak” két BEK-győzelem során lehetett társa az idősebb legendáknak a napokban ezt mondta:Franz Beckenbauer mellett Gerd Müller a legfontosabb játékos a Bayern München 120 éves történetében. Nekik köszönhető, hogy a klub a világ legnagyobbjai közé lépett, és évtizedek óta ott is van.”
Beckenbauernek, Rummeniggének, továbbá a korban kettejük között álló, Uli Hoenessnek óriási szerepe volt és van abban, hogy Gerd Müller legalább 75 évet tölthet ezen a Földön. A gólzsák ugyanis a mérkőzéseken és edzéseken túl sehol nem találta meg a helyét. Soha nem volt celeb, nem hajtotta szereplési vágy a pályán kívül. A Bayernnél eltöltött 14 év után, 33 évesen az Egyesült Államokba szerződött. Ott még zárkózottabb lett. Csak a futball tette boldoggá. Az ottani csapattárs, Ray Hudson mondta róla:
Amikor a strandon edzettünk George Best és Cubillas soha nem hagyott nyomot a homokban gyakorlás közben, ám Gerd után olyan nyomok maradtak mintha egy traktor ment volna ott végig. Ilyen intenzitással dolgozott a tréningeken is. A pályán pedig megállíthatatlan volt. Ha üres terület volt előtte, nem tehettél mást, minthogy megadod magad és sétálsz középkezdéshez.”
Ám Amerikában ez kevés volt egy focistától. Ott nem csak a pályán kellett produkálni, hanem azon kívül is. És ebben ő nem volt jó. Előtte Beckenbaueren, később Matthäuson is tv-s szerepléseik során eleinte jóindulatúan mosolyogtak az amerikaiak a furcsa nyelvtudásuk miatt. Ám Müller meg sem próbálkozott a celeb élettel, annyira nem volt képes megtanulni angolul.Ezért az ott töltött három éve során visszavonultan élt, és egyre többet nyúlt a pohárhoz.Európa góllövő zsenije pályafutásához méltatlan módon búcsúzott a focitól. 36 évesen hazatérve már csak gálamérkőzéseken lépett pályára, de társai már a délutáni találkozókon is érezték rajta, hogy ivott. Néha éjszakánként szó szerint az árokból kellett összeszedni. A Bayern az ő esetében bizonyította először, hogy olyan családot alkot, melynek tagjai odafigyelnek egymásra. Amikor a Beckenbauer-Hoeness-Rummenigge hármas átvette a klub irányítását olyan feladatokkal bízták meg, hogy ne legyen lehetősége inni. Játékosokat figyelt meg, a fiatalok edzéseit felügyelte. Sőt, sokadik edzői szerepet is kapott az amatőr csapatnál.Persze mindenki tudta Münchenben, hogy ez nem tényleges munka.Csak segítség az egykori társaktól, hogy ne vesszen el az az ember, akinek valamennyien olyan sokat köszönhettek.
Úgy tűnt, hogy sikerült megmenteni az életét. Gerd Müller nyilván jól érezte magát, ha pattogott a labda a közelében, a fiatalok pedig örültek, hogy egy ilyen, szüleik által bálványozott sztárt láthattak az edzéseiken. Ez utóbbit két későbbi müncheni klasszis, Bastian Schweinsteiger és Thomas Müller is megerősítette.Amikor 2007-ben a még ma is aktív Bundesliga-focista, Vedad Ibisevic az ősszel több gólt szerzett, mint Gerd Müller annak a szezonnak az őszén, amikor végül 40-ig jutott, akkor még értelmesen tudott nyilatkozni a lehetséges csúcsdöntésről.De otthon is kerülte a televízió biztosította nyilvánosságot, ám úgy tűnt sikerült őt megmenteni. Aztán 2011-ben egy olaszországi edzőtábor során eltűnt, a helyi rendőrség csak egy nap múlva találta meg. Ekkor már az alkoholnál is veszélyesebb betegség kezdeti tünetei jelentkeztek nála.
2015-ben, 70 éves korában jelentették be, hogy Gerd Müller Alzheimer kóros.
Azóta egy öregek otthonában él, közel Münchenhez, Wolfratschausenben. Nem tud járni, beszélni és egyedül enni sem.
Felesége, Uschi folyamatosan mellette van, de rendszeresen látogatják egykori játékostársai is. A 75. születésnapja alkalmából természetesen ünnepséget szervez a Bayern München a tiszteletére, de erre sem tud elmenni.
És a világjárvány miatt ez is visszafogott lesz: az Allianz Arénában található múzeumban kisebb csoportokban elevenítik fel az egykori társak és a klub jelenlegi vezetői, játékosai annak a Gerd Müllernek a pályafutását, aki nélkül biztos, hogy a Bayern München és a német válogatott néhány komoly sikerrel szegényebb lenne.
origo
