Már tart a nagyböjt, mellyel a hívők a keresztény vallás legszentebb ünnepére, a húsvétra készülnek fel. A lelki megtisztulás, a bűnbánat mellett a testi önmegtartóztatás is fontos ebben az időszakban.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek hamuval keresztet rajzol (ősi jelképe a bűnbánatnak) egy gyermek homlokára az esztergomi bazilikában egy hamvazószerdai szentmisén (MTI-fotó: Beliczay László)

A böjti időszak hagyományosan a húsvétot megelőző negyvenedik napon, hamvazószerdán kezdődik. Az egyház ezen a napon, mely idén február 14-re esett, az élet mulandóságára emlékezteti a híveket, és bűnbánatra szólítja fel őket. Ez a felhívás adja meg a lelki hátterét a kereszténység legszentebb ünnepére való felkészülésnek. Az imádság, a bűnbánat kifejezi az ember Isten iránti szeretetét és odaadását. A húsvétra való felkészülésben fontos szerepet játszik az embertársainkkal való kapcsolat megerősítése is a jó cselekedetek által.

A nagyböjt liturgikus színe a lila is a bűnbánatot hivatott jelképezni. A szentmiséken ezekben a hetekben nem hangzik fel az alleluja, amely a római katolikus miserendben az öröm legközvetlenebb kifejeződése. A templomot ilyenkor még virágokkal sem díszítik.

A lelki mellett a fizikai megtisztulásra ugyancsak jelentős hangsúlyt fektetnek ebben az időszakban. A negyvennapos böjt már a vallás elterjedését követő időktől általános gyakorlat volt a keresztény világban. Az egyház kezdetben rendkívül szigorúan vette a böjt betartását. A legelhivatottabb hívők negyvenelést tartottak, ami azt jelentette, hogy a böjti időszakban csupán egyszer étkeztek naponta. Vallási szempontból a jelképes áldozatvállalás segíti a hívő embert „lelkileg egyesülni” Jézus Krisztussal, aki a keresztény hit szerint halálával megváltotta az egész emberiséget.

Mára már enyhítettek a szabályokon, ám hamvazószerdára és nagypéntekre továbbra is szigorú böjtöt írnak elő. Ennek értelmében a 18 és 60 év közötti egészséges hívek egy nap csak háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól. A kiemelt napokon és nagyböjt többi péntekén is kerülni kell a húsfogyasztást.

Húsmentes böjti fogások

A nagyböjt során a hús mellett a zsír felhasználását is kerülték, helyette inkább olajjal vagy vajjal főztek. Néprajzkutatók szerint a népszokás kialakulásának egyik racionális magyarázata lehet, hogy a hagyományosan december eleji disznóölésből származó termékek a kor tartósítási módszerei mellett legkésőbb a böjti időszak elejéig voltak biztonságosan fogyaszthatók.

A legelterjedtebb böjti étel a Dunától keletre a korpából erjesztett, savanyú cibereleves volt. Gyakran készítettek tésztaételeket is. A kedvelt édesség az aszalt gyümölcsök mellett a csiripiszli volt, melyet kicsíráztatott búza, rozs és liszt keverékéből sütöttek. A jól eltartósítható zöldségek közül a babnak és a káposztának jutott kiemelt szerep. A kalóriadúsabb fogások pedig jobbára tojásból vagy halból készültek.

A bűnbánat mellett a játékra is jutott idő

A nagyböjti tilalmak ellenére számos népszokás és játék kialakulása kötődik ehhez az időszakhoz. Nógrád vármegyében egy botokkal és labdával csoportosan űzött böjti játék volt a fiatalok kedvelt szórakozása, amit mancsozásnak hívtak. A magasba dobott labdát az ütővel kellett eltalálni. Akinek nem sikerült, kiesett a játékból. A díszes mancsozóbotot a legények faragták a nekik tetsző lányoknak.

Szegeden és környékén a legények ugyancsak labdás-ütős játékokat játszottak, a lányokkal közösen pedig énekes-táncos feladatokkal szórakoztak. A böjti leányjátékok jellemzően kanyargós vonulásból vagy karikázóból álltak.

Az önmegtartóztatás vége

A negyvennapos böjt a hagyomány szerint a nagyszombati körmenetet követően ér véget. Ekkor újra megszólalnak a harangok, amelyek korábban „Rómába mentek”. Az asszonyok a szentmisét követően megfőzik a húsvéti sonkát, és megsütik a hagyományos kalácsot, amelyet a családok húsvétvasárnap reggelén közösen fogyasztanak el.

Forrás: Híradó.hu

ElőzőKevesen veszik igénybe a kártérítést repülés esetén (Olvasd el és nézd meg!)
KövetkezőMárcius 15-én mutatják be a „Talpra magyar!” rockmusicalt
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza