Úgy tűnik, logikus végkifejletéhez közeledik az a hőstörténet, amikor Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnököt olyan tulajdonságokkal ruházták föl, mint értelem, önállóság és békeszeretet.
Az eltelt idő alatt, végestelen végig az orosz fél félreérthetetlen próbálkozásokkal igyekezett az új kijevi hatalom értésére adni: ha amaz hajlandó lesz legalább néhány lépést tenni a konfliktus rendezése felé, vagy legalább formálisan hozzálát a minszki megállapodás végrehajtásához, Moszkva gazdasági téren viszonozni fogja azt.
Ám bárhogy kérlelték, óva intették, próbáltak a lelkére beszélni – bármennyire is próbálták a Donbasszal, lakosságának akarata ellenére, fölvetetni azt a bizonyos gusztustalan testtartást –, minden hiábavalónak bizonyult. És bár Zelenszkij ígérgette, hogy ténylegesen is megkezdi a minszki megállapodás legalább első pontjainak végrehajtását, és kiadja a parancsot a csapatok visszavonására – a „Steinmeier-formulát azóta sem írták alá, az ukrán csapatok pedig továbbra is a tűzszüneti vonalak mentén állomásoznak.
Mi több, az ágyúzások fokozódtak, Luganszkban pedig terrorcselekményre került sor – a fővárost elkerülő autóúton felrobbantották egy híd tartópilléreit. (3) Valószínű, hogy a Donbassznak rövidesen újabb diverziókkal kell majd szembenéznie, illetve a frontokon a helyzet még inkább kiéleződik.
Nincs mit veszteni
Mindegy, hogy Ukrajnában ki tartja kézben a kormányrudat: Zelenszkij, Kolomojszkij vagy kollaboránsok egész kollektívája. Hiszen ezt a kígyófészket összetartja a kiontott vér. Egész egyszerűen nem tehetnek engedményeket Oroszországnak. Az erőszak de-eszkalálódása, a minszki megállapodás végrehajtása – a halálos ítélettel lenne egyenértékű bármelyik ukrán politikus, bármelyik frakció számára.
Ugyanakkor Kijev számára rendkívül fontos, hogy engedményekre bírja Oroszországot. Meg kell állapodni a földgáz-szállításokban. Mert ha nem hosszabbítják meg a szerződést a „Gazprommal” (vagy nem kötnek legalább egy rövidtávra szóló megállapodást), ennek siralmas következményei lesznek. Oroszországtól szenet, olajszármazékokat kell vásárolni… Ukrajnának nagyok sok minden kell Oroszországtól. Csak éppen az ukrán politikumnak nem akarózik megadni a Kremlnek azt, amit az kér.
Holott Oroszország csupán csak egyet akar Ukrajnától: békét, a konfliktus de-eszkalációját. A jelek szerint azonban Ukrajna csak egy valamit tud ajánlani: a háborút.
Nehéz idők jönnek
Az nyilvánvaló: ahhoz, hogy Oroszországtól engedményeket csikarjanak ki, Zelenszkij (vagy aki ott az utasításokat osztogatja) addig fogja provokálni Moszkvát, amíg a Kreml nem reagál. Vagy azzal, hogy ad az ukránok képére, vagy pedig amíg csak meg nem hátrál. Valószínűsíthető, hogy a legközelebbi jövőben újabb és újabb ágyúzásokra, terrorcselekményekre és a Donbassz megszállt részén történő letartóztatásokra kell számítanunk.. És megint csak a Donbassz lakói – a saját vérükkel – fizetik meg azon orosz politikai elemzők hibáinak az árát, akik Kolomojszkijban és annak védencében szavatartó politikusokat láttak.
Ebben a helyzetben hinni szeretnénk azok józan eszében, akik felügyelik az ukrán vonalat. Bármilyen Ukrajnának teendő engedmény csak bátorítja majd a Kijevben ülő kalandorokat, arról győzve meg őket, hogy hatékony eszközöket választottak politikájukban. Az ukrán hadsereg módszeresen és céltudatosan, településről településre fogja ledarálni a Donbasszt, a tűzszüneti elválasztó vonal teljes hosszában. Mindaddig, amíg el nem érték, amit akarnak. Vagy nem kapnak ezért egy jókora válaszcsapást.
Akárhogy is van, a Donbasszra nem könnyű idők jönnek el, sok-sok vérrel.
Jegor Mahov
