Az afganisztáni háború amerikai légi felderítési képei alapján új régészeti lelőhelyek váltak ismertté

Az USA már 16 éve vívja háborúját Afganisztánban, amely az Egyesül Államok történetének a legrégebb óta tartó háborúja. Az ebben az időben elkészült kémműhold és felderítő drón felvételeknek lett egy nem várt haszna is.

Több ezer eddig ismeretlen régészeti lelőhelyet sikerült beazonosítani a több ezer éve a Keletet és a Nyugatot összekötő Afganisztán területén.

Az amerikai katonai siker továbbra is kétséges, mivel gyakorlatilag csak néhány nagyvárost tudnak katonailag ellenőrzésük alatt tartani. Az ország döntő többsége törzsi és etnikai csoportok, helyi hadurak és részben az Iszlám Állam lokális szervezetének ellenőrzése alatt áll. Afganisztán légterét ugyanakkor kizárólagosan a NATO erők, illetve az USA légiereje birtokolja. Az USA a légierő támogatásával tuja csak a nagyvárosokat megvédeni.

Az amerikai katonai jelenléttel összefüggésben a Science magazin arra hívja fel a figyelmet, hogy a mindennapos légi felderítést végző repülőgépek és a kémműholdak által készített afganisztáni képeknek a katonai felhasználáson kívül régészeti célú hasznosulása is van.

Az USA légi felderítő tevékenységének köszönhetően több ezer eddig még soha senki által fel nem fedezett ősi régészeti lelőhely pontos helyét sikerült mostanra meghatározni Afganisztánban.

Ezeknek a még fel nem tárt lelőhelyeknek nagy jelentősége lehet a történettudomány számára. Az ilyen eddig ismeretlen lelőhelyeknek a feltárásával az emberiség történetének fontos és sok szempontból idáig kevésbé részletesen ismert időszakairól is pontos információkhoz juthat az egyetemes történettudomány.

A ma zord időjárási körülményekkel és nagyrészt kietlen tájakkal bíró Afganisztán már sok ezer éve kulcsfontosságú kereszteződésként szolgál Kelet és Nyugat között. Voltak időszakok, amikor sokkal kellemesebb klimatikus viszonyok uralkodtak az afgán vidéken, mint manapság.

Számos felderítésre váró történettudományi elképzelés kapcsolódik a mai Afganisztán területéhez. Az egyik ilyen szerint a világ első fejlett városias civilizációnak mezopotámiai létrehozásában komoly szerepet játszottak a mai afgán területeken élő nomád népek és az ő állattenyésztési, mezőgazdasági ismereteik is. Ugyanakkor nagy vonalakban ismert, de részleteiben még soha fel nem tárt Afganisztánnak a selyemút forgalmának bonyolításában és ellenőrzésében betöltött szerepe.

Az amerikai katonai légi felderítési felvételek alapján az ókori öntöző rendszerek és települések, erődítmények mellett rendkívül nagy számban, a selyemút mellett felállított – hatalmas méretű és kiépítettségű – karaván szerájok romjait is sikerült most beazonosítani.

A karavánok pihenőhelyéül szolgáló szerájok elhelyezkedése, mérete és száma alapján a tudósok azt gondolják, hogy Afganisztánban az ókor hajnalától a párthus birodalom idején át részben még a XV. és XVII. századig is a jelenleginél sokkal jobb klimatikus viszonyok uralkodtak Afganisztánnak a mára teljesen elsivatagosodott régióiban.

A légi felderítési képek elemzésén dolgozó tudóscsoport a legutóbbi időszakban több, mint 100  szeráj romját azonosított Afganisztán déli részén. A szerájok egy napi járóföldes, azaz 20 kilométeres távolságokra követik egymást és méretük alapján hatalmas forgalmat bonyolítottak a maguk idejében. Minden egyes szeráj több száz utazó és több ezer teve ellátására lehetett alkalmas.

A régészeti lelőhelyek feltérképezése hivatalosan az afgán kormány tudományos szervezetei végzik együttműködésben az Egyesült Államok kormányával. Az USA nem csak a katonai felderítési légi felvételek titkosítás alól való feloldásával és átadásával segíti a régészeti munkát, de a külügyminisztériumán keresztül 2 millió dolláros anyagi támogatást is biztosít annak a nemzetközi tudós csoportnak a munkájához, amely a most beazonosított régészeti lelőhelyek katalogizálását végzi. A katalogizálás fő szervezője a Kabul Régészeti Intézet és a Kabul Műszaki Egyetem.