Az afganisztáni evakuálás a legnagyobb légi mentés volt az Egyesült Államok történetében, amellyel 17 nap alatt végeztek – mondta kedden Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter az amerikai törvényhozás felsőháza előtti meghallgatásán.
Afgán hatalomátvétel – Austin: az afganisztáni evakuálás a legnagyobb légi mentés volt az Egyesült Államok történetében /Fotó: Northfoto
„70 000-80 000 ember evakuálását terveztük, majd több mint 124 000 embert mentettünk ki. A tervek szerint naponta 5000-9000 embert szállítottunk volna el az országból, de átlagosan valamivel több mint 7000-et evakuáltunk” – fogalmazott a tárcavezető. Austin arról is beszámolt, hogy az evakuálás során több mint 387 amerikai katonai repülőgép indult el a régióból, naponta átlagosan naponta 23. „A művelet csúcspontján 45 percenként felszállt egy repülőgép” – mondta a védelmi miniszter.
Még több külföldi hír
Austin elismerte, hogy a művelet nem volt tökéletes. „Olyan sok embert és olyan gyorsan hoztunk ki Kabulból, hogy kapacitás- és szűrési problémákba ütköztünk az Afganisztánon kívüli köztes bázisokon” – tette hozzá a tárcavezető.
Mindannyian riadtan néztük a kifutópályára és a repülőgépeink után siető afgánokról készült képeket. Mindannyian emlékszünk a reptér melletti zavaros jelenetekre
– fogalmazott Austin.
Austin szerint a hadsereg továbbra is azon dolgozik, hogy az ott maradt amerikaiakat és afgán szövetségeseket kiszabadítsa az országból. „Továbbra is azon dolgozunk, hogy a távozni akaró amerikaiakat kihozzuk” – tette hozzá a tárcavezető, aki szerint ez már elsősorban a külügyminisztérium feladata, nem pedig a katonaságé.
Még több külföldi hír
Az amerikai törvényhozók többször is bírálták a Joe Biden amerikai elnök vezette adminisztrációt, amiért befejezték a hadsereg segítségével történő evakuálást, miközben még Afganisztánban maradtak olyan amerikai állampolgárok, akik el akarták hagyni az országot. A kormányt sok kritika érte azért is, mert nem tudtak pontos adatokat adni arról, hogy mennyi amerikai maradt az ázsiai országban. Hétfőn a külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője azt mondta: a tárca azon dolgozik, hogy körülbelül 100 amerikai és afgán állampolgárt kimenekítsen Afganisztánból, de nem szóltak arról, hogy ez mikor és hogyan történhet meg.
A miniszter beszámolt arról is, hogy a Pentagon már tavasszal, számos forgatókönyvvel készült a „harc nélküli” evakuálásra. „Készen akartunk állni, és készen is álltunk” – mondta. Austin elismerte, hogy az evakuálás első két napja „nehéz volt”, de – mint mondta – az amerikai csapatok 48 óra alatt helyreállították a rendet, és elkezdődött az a „óriási erőfeszítés”, melynek során amerikai állampolgárok tízezreit és veszélyeztetett afgánokat mentettek ki az ázsiai országból.
„Segítettünk államot építeni (…), de nem tudtunk nemzetet kovácsolni” – mondta a védelmi miniszter a 20 évig tartó háborúról. Austin megkérdőjelezte, hogy az Egyesült Államok megfelelő stratégiát alkalmazott-e egy állandó afgán kormány „felépítéséhez” és egy „önfenntartó” afgán hadsereg létrehozásához. A tárcavezető elismerte, hogy az Egyesült Államok soha nem értette az Afganisztánban fellépő problémákat, beleértve például a korrupciót, amely aláásta az Egyesült Államok által támogatott kormány működését.
Még több külföldi hír
Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a szenátusi meghallgatáson arról beszélt, hogy ő és más katonai vezetők többször figyelmeztették a mostani kormányt és a Donald Trump volt amerikai elnök vezette előző adminisztrációt is, hogy a gyors kivonulás az afgán kormány és hadsereg összeomlásához, majd a tálibok teljes hatalomátvételéhez vezethet.
Milley hozzátette, hogy a Biden-adminisztráció meghallgatta a katonai vezetők véleményét, „komolyan megfontolta” azokat, azonban mégis kivonták Afganisztánból azt a 650 katonát, akikre szükség lett volna a Hamid Karzai nemzetközi repülőtér, valamint a kabuli amerikai nagykövetségének biztosításához.
Milley kiemelte, hogy a tálibok a 2020 elején aláírt dohai megállapodásban rögzített hét feltétel közül csak egyet tartottak be. A megállapodást követően soha nem támadták az amerikai erőket, de „nem tettek maradéktalanul eleget más kötelezettségvállalásuknak” – fogalmazott a tábornok. A katonai vezető Afganisztán jövőjével kapcsolatban azt mondta: „Egy újjáalakult al-Kaida (nemzetközi terrorszervezet) vagy az ISIS (Iszlám Állam nevű terrorszervezet), amelyek az Egyesült Államok megtámadására törekszenek, egy nagyon is valós lehetőség. És ezek a körülmények (…) a következő 12-36 hónapban jelentkezhetnek.”
(MTI)
