A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Facebook-bejegyzésében ezt írja:
„Tudtad, hogy a Magyar Közút útellenőrei és kezelői ellenőrei jogilag közfeladatot ellátó személynek minősülnek?
Gyakorlati értelemben: aki munkavégzésük során akadályozza, fenyegeti vagy bántalmazza őket, illetve intézkedésre kényszeríti, akár öt évig terjedő szabadságvesztést is kockáztat.
A terepmunka ismerős: hibafeltárás, veszélyhelyzeti beavatkozás, baleseti jelenlét, elkóborolt állat terelése és mentése, jelzőtáblák és úttartozékok soron kívüli javítása, túlsúlyos járművek ellenőrzése, stb.
És igen: olykor szüttyögnek az úton – de nem úri hóbortból vagy bosszantásból, hanem mert ez a munkafolyamat ritmusa, ez a tempó.
Egy belső reprezentatív felmérés szerint:
– a kollégák 88%-át érte már verbális támadás,
– több mint 20%-ukat megdobálták különböző tárgyakkal,
– minden harmadikukat ledudálták.
Konklúzió: a lassabb haladás nem akadályozás, hanem feladatvégzés.
Figyelem és türelem.”
Hirmagazin.eu: Ezt azért egy kicsit pontosítsuk, hogy olvasóink is tisztán érthessék!
Btk. 310. § – Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak
(1) Aki a közfeladatot ellátó személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza,
- bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a (1) bekezdésben meghatározott cselekményt
- fegyveresen,
- felfegyverkezve,
- csoportosan,
- vagy súlyos testi sértést okozva követi el,
- egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Tehát jogilag kicsit árnyaltabb a helyzet, mint ahogy a posztban leírták
A Büntető Törvénykönyv (Btk. 459. § (1) bekezdés 12. pontja) határozza meg, ki számít közfeladatot ellátó személynek.
Ide tartozik többek között:
a rendőr,
a tűzoltó,
a mentő,
a közterület-felügyelő,
a NAV-ellenőr,
az ügyész,
a bíró,
a tanár,
az orvos,
és mindenki, aki állami vagy önkormányzati szerv nevében közhatalmat gyakorol vagy közfeladatot lát el.
A Magyar Közút dolgozói – helyzetük szerint
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. egy állami tulajdonú gazdasági társaság, és az országos közúthálózat fenntartása közfeladatnak minősül.
Tehát igen, a terepen dolgozó útellenőrök és kezelői ellenőrök közfeladatot ellátó személynek minősülnek, amikor szolgálati feladataikat végzik (pl. útellenőrzés, baleseti helyszín biztosítása, forgalomirányítás, veszélyelhárítás, forgalombiztonsági feladatok).
Nézzünk erre egy példát:
A helyzet leírása:
Egy autós szóban fenyegeti a közúti dolgozókat („vigyázz, agyonütlek”, „le foglak verni”, „félre az útról te patkány” stb.). Nem megy nekik autóval, nem dobja meg őket semmivel, nem támad fizikailag – de félelmet kelt a dolgozókban, akik szolgálati feladatukat végzik.
Jogilag ez:
Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak – fenyegetéssel elkövetve
a Btk. 310. § (1) alapján.
„Aki a közfeladatot ellátó személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Ebben az esetben az autós nem fizikailag támad, hanem fenyegetéssel akadályozza őket abban, hogy biztonságosan végezzék a munkájukat.
Ez már bűntett, nem szabálysértés, mert:
- a közútkezelő dolgozó közfeladatot ellátó személy,
- az autós jogszerű eljárásban akadályozza,
- fenyegetést alkalmaz (tehát a törvényi tényállás megvalósul).
Fontos különbség:
- .. Ha csak káromkodik vagy dühösen beszól az autós, az nem fenyegetés, csak szabálysértés (pl. becsületsértés).
- .. Viszont ha fenyegető kijelentést tesz, amit a dolgozó valósnak érzékelhet, az már büntetőjogi kategória – 3 évig terjedő szabadságvesztés a tétel.
- Amennyiben megdobja a dolgozót az autós pl. egy üres sörösdobozzal vagy büdös zokniba krumplit tettek – én már ezt is hallottam, vagy ráhajt az autóval, az erőszak, és akkor 1–5 év a büntetési tétel.
Itt van még egy nagyon fontos jogi tény, amiről beszélnünk kell!
Nagyon fontos kiemelni azt a tényt, hogy a „kísérlet” a Büntető Törvénykönyv (Btk.) Általános Rész 10. § (2) bekezdése szerint befejezett cselekménynek minősül abból a szempontból, hogy ugyanúgy büntethető, mint maga a megvalósult bűncselekmény.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki elkezdi végrehajtani a bűncselekményt – például autóval megindul a közutas dolgozó felé, de az utolsó pillanatban fékez vagy félrerántja az autót és nem üti el a dolgozót–, az nem menti fel a felelősség alól.
A szándék és a cselekmény megkezdése már önmagában kísérletnek számít, és a törvény szerint ugyanúgy büntetendő, mintha az erőszakos támadás ténylegesen bekövetkezett volna, tehát 1-5 év.
Sok autós nincs tisztában ezzel, pedig a jogsi mellé józan ész és emberi felelősségérzet is kell!
A szabályokat pontosan ismerni nem szégyen, nem is „jogászkodás” – hanem az alapja annak, hogy mindenki épségben hazaérjen..
„Köszönet és tisztelet illeti mindazokat – rendőröket, ügyészeket, bírókat –, akik mindennapos áldozatvállalásukkal és kitartó munkájukkal a lakosság biztonságát, életének védelmét, a közrend fenntartását és az igazság érvényesülését szolgálják.” – Hirmagazin.eu
