forrás: MTI
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mellett működő Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központhoz több mint 11 ezer megkeresés, információkérés érkezett a devizahiteles elszámolással kapcsolatban, a Pénzügyi Békéltető Testülethez pedig 323 ügyfél adott be panaszt a legfrissebb adatok szerint – mondta Szabó József, a fogyasztóvédelmi központ igazgatója pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.
Az MNB a Magyar Nemzet pénteki, Félretájékoztat a jegybank címmel megjelent cikkére reagált. A cikkben a lap azt írta: bár az MNB szerint a banki elszámolások miatt csak kevesen fordulnak panasszal a szervezethez, a jogszabályban rögzített határidők miatt az adósok többsége ezt egyelőre nem is tehetné meg.
Az elszámolási folyamat elején tartanak
Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője és Szabó József is hangsúlyozta, hogy még az elszámolási folyamat elején tartanak. A szóvivő elmondta: április közepéig már közel 500 ezer fogyasztói szerződést érintően kapták meg az értesítőket, és ha még feltételezzük is, hogy mindenki a határidő utolsó napján él jogorvoslattal, „már azért a nagyobb számú ügyfélmegkeresés ideért volna”.
Szabó József szólt arról is, hogy a pénzintézetekhez eddig 18 ezer panasz érkezett, a legtöbb az autóhitelekkel kapcsolatban, csak ezt követik a devizaalapú jelzáloghitelekkel összefüggő kifogások.
Binder István kiemelte: az elszámolás sikerének minősítése a fogyasztók dolga, de kudarcként beállítani „rendkívül vaskos csúsztatás”. Indoklásként kifejtette, hogy az elszámolással érintett 2,1 millió fogyasztó közül 1,15 milliónál korábban megszűnt szerződés kapcsán fizettek vissza készpénzt, tisztességtelenül elvett összegeket a pénzügyi intézmények. Közölte, 48 ezer olyan szerződés van, ahol a tisztességtelenül elvett összeg visszafizetésével zárult le a szerződés.
A szóvivő elmondta, a követeléskezelőknél 245 ezer szerződés van, ezeket a súlyos késedelemben lévő összegeket ugyancsak csökkentette az elszámolás során kapott visszafizetés.
Binder István jelezte: 657 ezer még élő szerződés van, ezek 77 százalékánál csökken vagy nem változik a törlesztőrészlet, a többieknél még további vizsgálatokra van szükség. (A törlesztőrészlet 51 százaléknál csökkent, 26-nál pedig nem változott.)
A 172 ezer árfolyamgátasnál nem nőhetett a törlesztőrészlet, és csak hetedüknél maradt a gyűjtőszámlán valamekkora tartozás, a többségnél eltűnt a teljes gyűjtőszámlatartozás – fejtette ki Binder István. Nem pusztán a törlesztőrészletek változásából kell kiindulni, a teljes tartozáscsökkenést kell figyelembe venni – tette hozzá.
20 százalékos csökkenésre lehet számítani
Binder István hangsúlyozta: az MNB korábbi számai most is érvényesek, vagyis 20-22 százalékos törlesztőrészlet-csökkenésre lehet átlagosan számítani. Mint mondta, a bankokhoz ékezett panaszok száma kevesebb mint 1 százaléknyi a 2,1 millió érintettre vetítve, az MNB pedig folyamatosan, minden kommunikációs csatornán felhívja a figyelmet a jogorvoslati, panasztételi lehetőségekre.
Binder István arra is felhívta a figyelmet, hogy az árfolyamváltozás elmúlt években felhalmozódott hatásainak számon kérése az elszámolás kapcsán „erőteljes csúsztatás”, mivel egyértelmű, hogy a Kúria ítélete két dolgot mondott ki tisztességtelennek: a költség- és kamatemeléseket, illetve az árfolyamrést, a jogalkotó pedig ennek alapján tudta meghozni a jogszabályokat.
A szóvivő elmondta: az a vád is megjelent időnként a sajtóban, hogy a fogyasztók csak az elszámolási értesítőkből értesültek tőketartozásuk nagyságáról, holott a törvény szerint minden évben minden fogyasztó részletes kimutatást kapott meglévő tőketartozásáról.
Freisleben Vilmos, az MNB fogyasztóvédelmi igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: az MNB 2015 februárjában indított témavizsgálatot az elszámolás nyomon követése érdekében. Emlékeztetett arra, hogy a késedelmesen kiküldött tájékoztató levelek – ez közel 54 ezer fogyasztót érintett – miatt az MNB már 4 pénzügyi intézményt bírságolt meg. Az MNB csaknem 300 alkalommal kereste meg a pénzügyi intézményeket, amelyeknek elsősorban a tájékoztatásban kellett némi iránymutatást adni.
Szabó József is úgy vélte, hogy az elszámolási folyamat első fele zajlik, és bár sok pénzintézet az utolsó pillanatokban küldte ki a levelet, de összességében azt lehet mondani, „hogy annyira nem negatív a kép”, mint ahogyan az egyes sajtóorgánumokban megjelenik. Az igazgató a Magyar Nemzet cikkében foglaltakra reagálva elmondta: az elszámolási törvény a fogyasztók számára kedvező irányba változott.
Hozzátette: így nem kell személyes meghallgatást tartani egy-egy panaszos ügyében, de ha a békéltető testület úgy ítéli meg, hogy ez szükséges, akkor elrendelheti a személyes meghallgatást. Sok olyan ügy van ugyanakkor, ami a beadott iratok alapján is eldönthető, és ez a is fogyasztók érdekét szolgálja, mert a személyes meghallgatás nem hátráltatja a jogorvoslati folyamatot – fejtette ki.