info

A történelmi Szabolcs vármegye névadó települése, a ma ötszáz főt épphogy meghaladó lélekszámú Szabolcs község a Tisza bal partján, a Bodrog torkolatához közel, attól északkeletre...

A Cserhát általában alacsony vonulatai közül messziről láthatóan kiemelkedik a Szanda hármas kúpja. A keleti – 528 méteres – csúcson áll a szandai kővár több...

Szádvár megépítésének időpontja nem ismeretes, első említése a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár első említése V. István 1268-ban kelt okleveléből származik. E korai erősség a feltételezések...

A ma látható épületnek két történeti előde ismeretes. A vidék a XVI. század elején Dóczi János tulajdonába került, aki birtokai központjában, a Kurca szögletében elterülő...

Nógrád megyében a Cserhát és az Ipoly folyó közötti síkságon fekszik Szécsény városa, melynek területén – ahol a Forgách-kastély áll – ma is megtalálhatóak a...

A Baranya megye nyugati részén a Pécsről Barcs felé vezető 6. számú főközlekedési út átszeli azt a kisvárost, mely a törökellenes harcok egyik hősi küzdelmének...

Miskolctól északra, a Sajószentpéterről Tornanádaskára vezető 27-es út mentén több történelmi nevezetességgel rendelkező település mellett haladhat el az utazó. Ezek egyike Szendrő, mely felett a...

A Miskolcról Sátoraljaújhely felé vezető 37-es út mentén fekvő Szerencs belvárosában található a helyreállított Rákóczi-vár, melyben a Zempléni Múzeum, a Városi Kulturális Központ, valamint szálloda...

A Balatontól északra és északnyugatra egymástól nem messze több vár is épült, melynek romjai a mai napig fennmaradtak. Ezek egyike a Tapolcától nyugatra Zalaszántó külterületén,...

A Gerecse hegység nyugati lábánál épült Tata a „vizek városa” címmel büszkélkedhet, forrásai már a római korban vízzel látták el Brigetio (a mai Szőny) lakóit....

A Duna mentén a Gödöllői dombság északi szöglete és a Naszály tömbje közt fekvő Vác már a honfoglalás után jelentős szerephez jutott. Az egyházszervezetet kialakító...

Tarcal vezér építette azt a földvárat, melyet sövénnyel font kerítéssel vettek körűl és amelyben feltehetően néhány fából ácsolt épület állhatott. Ezt a földvárat 1241-ben a...

A Budapesttől északra fekvő Duna-kanyar bővelkedik kirándulóhelyekben, természeti szépsége, műemlékei méltán kedvelt pihenőhellyé teszik az egész térséget. Itt található a Duna jobb partján az ország...

A mai veszprémi várnegyed már kevéssé emlékeztet a hajdan volt középkori erődítményre. A XVIII. században lerombolt védőművek helyét barokk épületek foglalták el, a vár részének...

A Zuvár nevű hegy Ipolydamásdtól északkeletre 2,5 km távolságra emelkedik. A környezetből kimagasló hegykúp egy alacsony fennsík déli végében emelkedik, amelytől erősen bemélyedő nyereg választja...

Vitány A Vértes északi részén egy hegygerincen emelkednek Vitányvár romjai. A lakott helyektől viszonylag távol fekvő rom északról, Tatabánya felől illetve nyugatról, Vértessomló felől is...

A viszonylag kis alapterületű ám változatos domborzati és természeti viszonyokkal bíró Vértes hegység alkalmas volt a letelepedésre, és – bár legmagasabb pontja sem éri el...

XIX-XX. században a Bükk hegység barlangjaiban és a mai Miskolc város területén talált paleolit kori kőeszközök bebizonyították, hogy már körülbelül 70.000 évvel ezelőtt létezett az,...

A Bükköt és a Mátrát elválasztó Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett áll a vár. A középkorban a Tarna völgyében észak fele tartó utak lezárására...

Eger Heves megye székhelye, az egyik leglátogatottabb magyarországi város. Szépen újjáépített belvárosa, templomai, programjai, éttermei, a török időkből itt maradt minaret mind-mind turistacsalogató látványosság. Fő...

Az utazó, aki a magyar-szlovák határnál a Karancs és a Medves hegység közti térségen barangol, abban a kellemes élményben részesülhet, hogy két egymástól nem messze...

A község délnyugati részén egy alacsony dombon emelkedik a szabálytalan alaprajzú, kettős falgyűrűvel és egykor vizesárokkal övezett erősség.A vár legkorábbi része a XI-XII. századi eredetű,...

A Cserhát keleti részén fekvő – a Világörökség részévé nyilvánított és tömegek által látogatott – Hollókő községtől nyugatra alig negyedórai járásra emelkedő vár az 1241-42-es...

A Medves-fennsíkon, Salgótarjántól északkeletre, egy 625 m magas vulkáni kúpon találjuk Salgó várát. A név jelentése fénylő, ragyogó. Salgó története a Kacsics-nemzetség történetével fonódott össze....