A dédesi várat a király 1525-ben építette újjá. 1325 és 1383 között sűrűn váltják egymást a várnagyok. 1356-tól Cudar Péter a vár ura, aki birtokolta...
A 150 évig tartó török uralom, majd a Habsburgok vezette felszabadító háború következtében Baja és környék magyar lakossága elpusztult vagy elmenekült. Ugyan a török fennhatóság...
A Szegedy Róza Ház a XVIII. század vége óta a badacsonyi táj különleges szépségét gazdagítja. A népi barokk vonásokat mutató, három részből álló épületegyüttest és...
Baján múzeum alapítására először 1914-ben nyílt lehetőség. Déri Frigyes röviddel az első világháború kitörése előtt gyermekkora városának ajánlotta fel gazdag egyetemes kultúrtörténeti gyűjteményét és könyvtárát....
Balatont és Badacsonyt oly sokszor megörökítő nagy festő, Egry József háza ma emlékmúzeum. Badacsonyban közel a parthoz, a festőről elnevezett Egry József sétányon 1973-ban, a...
A korabeli források szerint a jobbágyfalut 1525-ben szerezték meg a magyar történelemben fontos méltóságokat viselő Batthyány főnemesi család tagjai, akik hozzácsatolták területét a közeli németújvári...
Hidasnémeti a közel 1200 lakosú község Borsod – Abaúj – Zemplén Megye északi részén, a magyar – szlovák államhatár mellett a Hernád folyó partján fekszik....
Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején fekvő erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. Az UNESCO a budai Várheggyel...
Hernádvécse község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 50 kilométerre északkeletre. Környező települések Garadna, Hernádpetri (6 km), Hernádszurdok (8 km), Pusztaradvány (6 km), Szemere (9 km), a legközelebbi...
A lótenyésztésnek, a lovashagyományoknak Bábolna az egyik fellegvára Magyarországon. A Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok természeti érték, kitűnő minősítésű angol és arab telivérek kerülnek ki innen. A...
Pest első középkori városfalát az Árpád-korban, legkésőbb a XIII. század első felében építették.1241 : a tatárjárás idején leégett és nem is építették újjá erődítményszerűen. Ezért...
A kis abaúji települést erdők veszik körül. A természetjárók és a vadászok szívesen látogatják a falut. A Cserehát északkeleti peremén, közvetlenül a szlovák határ mellett...
Hernádnémeti rövid története Hernádnémeti honfoglalás kori település, a honfoglaló magyarok vezérszállása volt. A községből honfoglalás kori agyagedény is előkerült, melynek mérete, alakja, formája arra utal,...
A ház a hagyomány szerint kétszáz éve épült. Falai vályogból készültek, nyeregteteje náddal fedett, udvari homlokzata háromtengelyes. A szoba és a konyhaelrendezés módja a korábban...
Hernádkak község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól kb. 15 kilométerre keletre. Története A környék már a honfoglalás előtt is lakott volt, a magyarok pedig már a honfoglaláskor...
Hernádkércs község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 30 kilométerre északkeletre. Látnivalók Római katolikus templomAz 1740-45-ben épített barokk templomot 1818-ban Fáy Ágoston kegyúr újjáépíttette és megnagyobbította. Főhomlokzata fölötti,...
Hernádcéce község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 60 kilométerre, Encstől 15 kilométerre északkeletre, a Hernád partján. Története A környék már a kőkorban lakott volt. Cécét és 9...
A Kőszegi-hegység lábánál elhelyezkedő Bozsok község első okleveles említése 1277-ből származik. A község és a környék műemlékeinek története szorosan összefügg a Sibrik és a Batthyány...
Hercegkút a Zemplén hegységben, Sárospataktól 4 km távolságra fekszik. A 37-es számú f?közlekedési útvonalról két irányban is megközelíthet?. A nyugati irányból érkez?knek a figyelmét a...
Középkori eredetű épület. 1630-ban Sennyei István püspök szentelte fel. 1743-ban renoválták, majd 1772-ben bővítették. Ettől kezdve egyhajós. Szentélye a hajónál keskenyebb, egyenes záródású. Tornya a...
A múzeum emeletes épülete két szakaszban épült. Podmaniczky II. János támogatásával 1769-1771 között építettek föl iskola céljára egy földszintes, vegyesfalazatú (homokkő, tégla), zsúpfedeles épületet. Ezekre...
Történelem Hajdanvolt… Hejce már Szent István korában létezett, hiszen 1009-ben már állt az egri érsekség, mely kilenc falut kapott első királyunktól adományba, köztük Hejcét. Nehéz...
Az abonyi „Abonyi Lajos” Falumúzeumot 1959 alapították. Nyolc évnek kellett eltelnie azonban, míg a községi tanács épületet tudott adni a gyűjteménynek, melyet 1967. novemberében 18....
Az elpusztult Szentmihály falu földvárát Gönczi Ferenc említi, a szomszédos Szentliszló, illetve Várfölde községekkel kapcsolatban. Nováki Gyula 1982 júliusában mérte fel a vár területét, majd...
Zalantha néven először 1275-ben fordul elő a község neve. Ernye bár, majd fia, István birtoka, tehát Ákos-nemzetségi vagyon, de mikor István fiai I. Károlyhoz hütlenek...
A ház a hagyomány szerint kétszáz éve épült. Falai vályogból készültek, nyeregteteje náddal fedett, udvari homlokzata háromtengelyes. A szoba és a konyha elrendezési módja a...
A község határában, a Séd patak mellett emelkedő mészkőszÍrt nyugati végén találjuk a vár romjai.A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, mintegy 60×70 m nagyságú vár első körfalai,...
Hejőkürt történelme Hejőkürt ősi szállásbirtok volt, s mint neve is mutatja, a Kürt törzstől vette a nevét. Régi neve Kert alakban fordul elő, s már...
A nagyobb látogatói élmény eléréséhez sütiket használunk.
Bővebben