Hajdúbagos a középkortól napjainkig
Írott formában először 1291-ben bukkan fel. A XVII. század elején hajdúváros lett, ennek időpontját nem ismerjük, de az erdélyi törvénytár 1626-ban már az igaz hajdúvárosok...
info
Földikutya-rezervátum
A Nagynyomás nevű legelőrészen található az 1976-ban védetté nyilvánított, kb. 300 hektáros földikutya-rezervátum, amely jóformán a populáció utolsó magyarországi menedéke. A földikutya mintegy arasznyi hosszúságú,...
Táncoló hajdúk szoborcsoport
A Bocskai téri református templom oldalában áll Kiss István szobrászművész szoborcsoportja, amely együtt táncoló hajdúvitézeket ábrázol. 1986 októberében avatták. A hétalakos kompozíció a hét hajdúvárost...
Zsinagóga
Hajdúböszörmény főterének közelében, a Kassa utcán épült fel 1863-ban. Környezetében egyszerű, földszintes lakóházak állnak. Az épületet 1905-ben bővítették. Valószínű, hogy belső terének festésére is ekkor...
Pródi gyepek
A terület még nem védett, de sok természetvédelmi szempontból fontos érték található rajta. Védetté nyilvánítása már volt napirenden a WWF (Világ Vadvédelmi Alap) és a...
A Nyárfás-lapos
A Vidi-ér felső szakasza mentén található kisebb kiterjedésű rét. Valaha az ér két oldalán elterülő, időszakosan vízzel borított, öreg nyarakkal, fűzligetekkel tagolt üde kaszáló képét...
Gyertyános tölgyes
A terület 1986-ban lett védett, nagysága: 16,3 ha. Jellemző a gyertyános tölgyesre, hogy faállománya igen sok fajból áll. Többnyire kocsányos tölgy, melyek mellett elegyfaként megtalálható...
Tócó-völgy
A zeleméri csonkatorony alatt található a Tócó-ér völgye. Ez a debreceni területtel képez teljes egészet és az ottani területek védetté nyilvánítása után lett városunk egyik...
Bagota-puszta nemzeti park
A terület a Hortobágyi Nemzeti Park dél-keleti csücske, mely közigazgatásilag Hajdúböszörményhez tartozik. A növényzetét tekintve ürmös és cickafarkos szikes rét, mely részben intenzíven legeltetett. A...
Gyöngyvirágos tölgyes
1981-ben lett védett ez a 12,7 ha területű erdőrészlet, mely a másik gyöngyvirágos tölgyessel egyetemben a társulásról kapta nevét. Utolsó hírmondói a területre egykor oly...
Bocskai-szobor
A tér meghatározó látványa Holló Barnabás szobrászművész kétalakos Bocskai -szobra. Helyén valamikor a régi városháza állott, amelyet a nagyszabású térrendezés kedvéért bontottak el. A Bocskai-szobor,...
Városháza
A késő eklektikus épület 1905-1907 között Dobay Károly városi mérnök tervei alapján épült, megjelenésében a magyar megyeházák hangulatát idézi. Az épület homlokzatán a város címere...
Református templom
A templom eredetileg gótikus stílusban épült, erődfallal, sarokbástyával körülvéve a város erődtemploma volt. 1880 és 1882 között nyerte el mai neogótikus formáját Cziegler Győző tervei...
Zeleméri templomrom
A gótikus templomrom Debrecen felé indulva, a bodaszőlői bekötőúton érhető el. A város legrégibb műemléke ez, a pápai tizedjegyzék említi 1332-ben. A templom egy neolitkori...
Bocskai Gimnázium
Az iskolát 1864-ben a debreceni Vecsey Imre tervei alapján kezdték építeni, és 1865-ben adták át rendeltetésének. A gimnázium tért ölelő, romantikus stílusú épülete jól illeszkedik...
Hajdúkerületi székház
Az épület első része a XVIII. században épült barokk stílusban, majd később újabb szárnyakkal bővült az egykori hajdúkerületi székház, melyben később a bíróság, illetve a...
Hajdúböszörmény az 1700-as évektől
A hajdúk legnagyobb történelmi szerepüket Bocskai István szabadságküzdelmében játszották. Részvételük a Bocskai-szabadságharcban nemcsak a felkelés katonai kimenetelét döntötte el, hanem a hajdúság sorsát is. A...
Kopjafás temető
A Nyugati temetőként emlegetett, újranyitott egykori református temető egyik parcellájában csak a jellegzetes hajdúböszörményi sírjel, a csónak alakú fejfa állításával lehet temetkezni. A közelmúltban szakszerűen...
Káplár Mikós Gyűjtemény
Káplár Miklós festőművész – a Hortobágy hű ábrázolója – a Szépművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, Rippl-Rónai József keze alatt. Kiállításait a Nemzeti Szalonban és a „natural...
Hajdúböszörmény a középkorban
A város a nevét a hajdúkról és a böszörményekről kapta. A böszörmények muzulmán vallású bolgár-török nép, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek a vidékre. Az Árpád-korban...
Nemesi udvarház romjai
A falu Felsőtold felé eső külterületén egy középkori nemesi udvarház romjai állnak: a falu birtokosáé, a Toldi családé volt. A török időkben pusztult el az...
Hajdúsági Múzeum
A 19. század végétől országosan is egy sor múzeumot alapítottak, illetve kezdték el azok szervezését. Rómer Flóris javaslata – mely többek között városi múzeumok létrehozására...
Werbőczy-emlék
Az 1791-ben emelt késő barokk piramis alakú építmény, az ún. Werbőczy-gúla emlékeztet a néhai főúrra, a falu egykori birtokosára. Werbőczy gúla: Gyurcsányi Ignác felesége állíttatta...
Alsótold a 18. sz.-ig
A település megközelíthető közúton, a 21. számú útról Pásztótól délre kell nyugati irányba fordulni. Alsótold a Zsunyi-patak völgyében, a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet szélén fekszik. A...
Andreánszky-kúria parkja
A falu XIX. században épült klasszicista stílusú Adreánszky kúria elpusztult, megmaradt azonban 2 hektáros parkja a kertészlakkal. Botanikai értékei miatt természetvédelmi terület. A kúriában született...
Prónay-kastély
A nagykastélyt a Gyurcsányi család emeltette 1750 táján, csak később lett a Prónayaké. A kastély U alaprajzú, bejárat a nyugati szárny két homlokzatának középtengelyében található,...
A templomdomb látnivalói
A falu főteréről indulva először a templomdombot látogatjuk meg. Már a felvezető lépcsősor is a letűnt korok hangulatát árasztja. A római katolikus templom maga a...
Városi Képtár
A kúria jellegu épület Munk Dezso tervei alapján 1913-ban épült. Kortárs képzőművészeti állandó kiállítás és gyűjtemény, amely 1975-től 1978-ig a vármegyeházán volt kiállítva, majd 1991-ben...