Ősi a 15. sz. végéig
A falu területén már germán törzsek nyomaira is rábukkantak, tehát valószínűleg akkorra tehető a falu keletkezése. A Séd folyó mentén keletkezett és idővel húzódott délkeletebbre....
info
Baktüttös a kezdetektől napjainkig
Tüttös (,,Teu Teus”) formában Bakkal együtt 1239-ből való első említése. A település középkori történelme nem ismeretes, de feltételezhető, hogy Bakkal együtt cserélt gazdát. Azt viszont...
Ördög Gyurkó vára
A vár Baktüttöstõl délkeletre 1,5 km-re, a Tómelléki patak folyásirány szerinti jobb oldalán található. A várdomb mérõje kb 50 x 30 m, relatív magassága 12-14...
Zala megye mértani közepe
Bak határától nem messze van Zala megye mértani közepe, ahonnan gyönyörü mlátvány nyílik a falura. Forrás: www.bak.huCím: Bak külterületTel: +36 (92) 316-160 E-mail: [email protected] Web:...
Faluház
A falu egyik nevezetessége a Makovecz Imre, Ibl-díjas építész tervezte fazsindelyes faluház. Belsö építész: Mezei Gábor. A faluházat a Községi Közös Tanács Bak építette. 1986-88-ig...
Bak a 17. sz.-tól napjainkig
A korábban mezővárosi jogokkal bíró település, így a 18. század során visszasüllyedt egy falu szintjére. Az 1820-as években a földesúr, Széchenyi István korszerűsítette a mezőgazdaságot....
Római katolikus templom
Szabadon álló, egyhajós, poligonális szentélyzáródású templom, D-i homlokzata előtt toronnyal, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély Ny-i oldalához csatlakozó, újabb sekrestyével. Csehsüveg boltozatos hajó,...
Bak a 17. sz. végéig
Bak első említése 1239-ből való. 1269-ben IV. Béla a pannonhalmi apátságnak adta. V. István visszavedte az apátságtól, de később a zalavári apátság kezébe került. Eközben...
Balatonföldvár bemutatása
Balatonföldvár a Balaton déli partjának egyik legrendezettebb települése. Amíg a többi üdülőhely egy korábbi anyaközség alapjaira épült fel, addig Földvár esetében a pusztaságból kifejezetten üdülőtelepet...
Fonyód bemutatása
A 232 m magas Várhegy és a mellette álló 107 m magas Sipos-hegy szigetként emelkedik ki a környező Nagy-Berek lapos, vizenyős rétvilágából. A település fekvése...
Temetőkápolna (Szent Pál)
A temetőkápolna szentélye XIII. századi körtemplom volt, amit a XVIII. században alakítottak át a ma is látható épületté A kis templomot a főútról lekanyarodva (3...
Szent István-templom
A Szent István király titulusú római katolikus plébániatemplom műemléki védettség alatt áll. Búcsú: augusztus 20.A templom szentségimádási napja: február 1.Cím: Bagod Deák Ferenc u. 2.Tel:...
Bagod a 16-18 században
A török megszállás alatt a török hivatalokban összeírás készült (defter) az adózó népesség és a termelés felmérése céljából. A hódoltság alatt a nép hordozta a...
Bagod a 19. sz.-tól napjainkig
A XIX. Században megélénkülnek a politikai harcok. A reformpolitikusok harcolnak a feudális kötöttségek feloldásáért, a jogegyenlőségért, a polgárosodásért, amelyek a jövedelmező gazdálkodási viszonyoknak is feltételei....
Fa harangláb
Utcakereszteződésben, szabadon álló, téglalap alaprajzú, szoknyás harangláb. Szoknyáját nyolc, a talpgerendák végére állított oszlop tartja. A torony törzsét négy oszlop alkotja. A szoknya és a...
Bagod a 15. sz. végéig
A település neve legkorábban 1247 – ből származó feljegyzésben szerepel Wythenyed néven.Bagod neve a Bog kezdetű szláv eredetű férfinév volt „parancsnok, úr, vezér” jelentésű. Ehhez...
Jézus szíve római katolikus templom
Jézus szíve római katolikus templomát 1933-34-ben építették. A templom alatti kriptában a besenyői és velkei Skublics-család nyugszik, ők adták a területet a templomépítéshez. Itt található...
Baglad a kezdetektől napjainkig
Az első a településsel egyeztethető említés 1715-ből való, a Baglad név 1773 óta használatos. A 19. század során egy aprófalu jött itt létre, mely Alsólendva...
Babosdöbréte a 16-18. sz. között
Az 1500-as években gyakran voltak birtokháborítási perek. Egyes feljegyzések arra utalnak, hogy a vár megerősítési munkákban és szállításokban gyakran szerepelt a babosdöbréteiek neve. 1598-ban arról...
Babosdöbréte a 19. sz.-tól napjaink
1828-ban 20 házból állott és 158 lakosa volt, az ebből az évből származó összeírás szerint a földet két nyomásban művelik, az egyik részben búzát, rozsot,...
Alsószenterzsébet a 18. sz.-tól nap
1801-ben a Kerkán kétköves parasztmalmot említenek. 1828-ban 22 házból állott, lélekszáma 192 volt. Az I. világháború után a jugoszláv-magyar határ mellé került. A mezőgazdasági terményeinek...
Babosdöbréte a kezdetektől a 15. sz
Első említése már 1128-ban ismert. Ekkor, 1229-ban és 1468 Debrete, 1470 Babosdebrethe. A szláv bob = bab közszóból -s képzővel alkotott személynév került előtagként az...
Alsószenterzsébet a 15. sz. végéig
Alsószenterzsébet, Zala egyik legkisebb települése a megye délnyugati csücskében, az erdőkkel övezett szlovén-magyar határ közelében helyezkedik el. Alsószenterzsébet nevét 1334-ben említi először a történetírás, „possessio...
Alsószenterzsébet a 16-18. századba
Amikor a reformáció a Bánffyak birtokain elterjedt, az itt élők többsége a protestáns vallást gyakorolta. A nagy alsólendvai família leányági kihalása után Nádasdy Ferenc szerzi...
Alibánfai római katolikus templom
Az első templomot 1757-ben kezdték el építeni, azonban a munkálatok csak 1777-re fejeződtek be. A XIX. században elpusztult. Helyén 1854-ben építették fel a falu központjában...
Almásháza a kezdetektől a 19. sz.-i
A község első írásos említése 1198-ból származik (Almas). 1381-ig a szentgotthárdi ciszterek, majd a kapornaki bencés szerzetesek birtoka volt. 1464-ben a körmendi katonák pusztították el...
Alibánfa a 16-18 század között
A XVI. század közepétől török jelenlétről árulkodnak az írások, melynek következménye az volt, hogy az évszázad végére a település teljesen lakatlan lett. Alibánfa határában egy...
Alibánfa a 19. századtól napjainkig
Megmaradt az új egyházmegyék kijelölésekor is a veszprémi püspökség uralma alatt. Alibánfa és Lukafa külön településként helyezkedett el a falu jelenlegi területén egészen a XIX.század...