Csodarét
A területet korábban évszázadokig legeltették. Történetének legújabb fejezete Fűzné Kószó Mária biológia szakos tanárnőnek köszönhető, aki 1988-ban fedezte fel, majd kezdeményezte a rét védetté nyilvánítását....
info
Kun László keresztje
Ritka történelmi emlék az Apátfalvától 6 km-re található, máltai keresztre emlékeztető, gneiszből faragott kőkereszt. A néphit szerint a kereszt a tragikus sorsú Kun László király...
Nepomuki Szent János szobor
A Nepomuki Szent János szobor 1963 óta műemléki védettséget élvez. A falut 1820-ban elöntötte a Maros, az árvíz egy egész utcát pusztított el. Még abban...
Római Katolikus templom
A falu 1757-ben emelt, Szent Mihály tiszteletére szentelt templomát 1932-ben, Tóbiás László tervei alapján gyökeresen átalakították. Ekkor nyerte el bazilikás belső tere a mai formáját....
Apátfalva a 18. századtól napjainki
1750-ben vette kezdetét a falu újratelepítése, templomát 1754-ben kezdték el építeni. Az 1831. évi kolerajárvány – amely 137 áldozatot követelt – idején a helytartótanács utasítására...
Csorvás a 16. századtól napjainkig
A törökök kiverése után a területet báró Harruckern János György kapta meg, aki bérbeadás útján hasznosította. Leghosszabb ideig Gyula városa bérelte, így főleg az ő...
Csorvási látnivalók
Csorvás város bővelkedik turisztikai látnivalókban, a település mindig is igyekezett megőrizni hagyományait, emlékeit. Kis lélekszáma ellenére három templom és egy imaház is található benne. A...
Szentjánosi csárda
A csárda a XVIII. század közepén épült barokk stílusban, kéttraktusos, két hosszdongás szerkezettel. Szabadkéménye, füstölő kamrája ma is megvan. Az általános iskola telkén áll. Magtára...
Csorvás a középkorban
A város területén településnyomok az újkőkorszaktól kezdve találhatók. Ásatások eredményei alapján állítható, hogy az 1150-es években „templomos falu” volt. Az Árpád-kori és az erre épült...
Csanádapáca az újkorban
Az 1848-1849-es szabadságharc szele Apácán is végigsöpört. Kossuth Lajos kormányzó személyes közbenjárása sem tudta kielégíteni a község földosztást szorgalmazó jogos igényeit, mégis 25-en álltak be...
Csárdaszállás történelme
A település megközelíthető közúton: az 4-es úton Törökszentmiklósig, onnan a 46-os úton Mezőtúron keresztül, Gyomaendrőd után 13 km-re; vasúton: a Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lökösháza-Curtici vonalon. Csárdaszállás fiatal település,...
Csanádapáca a középkorban
Már az őskorban is lakott volt e terület. Az egykor vizenyős, mocsaras síkságból kiemelkedő hordalékkúpokat használták fel lakóhelyül elődeink. Az ásatások során jelentős bronzkori leletek...
Csanádapáca a 16-17. században
Ez a hatalmas kiterjedésű pusztaság a török kiűzése után a kincstár birtokába került, és hosszabb, rövidebb időszakokra bérbe adták, elsősorban állattenyésztés céljára. A jelenlegi község...
Csabaszabadi történelme
A csabai tanyavilágból 1993-ban lett önálló település. Legjelentősebb épülete az 1870 körül épült Beliczay-kastély, amelyet Békés megye egykori főispánja építtetett. Csabaszabadi község címerpajzsa a magyar...
Beliczay-kastély
A kastélyt Békés megye egykori főispánja bajczai Beliczey József építtette. A Beliczay-kastély 1870 körül épült. A klasszicizáló, oszlopos portikuszú épületet 1910 körül tornyos, tagolt tömegű,...
Csabacsűd a középkorban
Írásban először egy 1456-ban kelt oklevél említi „Chabachyde” néven. Elnevezésére több magyarázat ismert, az egyik szerint egy Csaba nevű vadász helyezett el csalétket azon a...
Csabacsűd az újkorban
Az újratelepítés után Csabacsüd puszta a szentandrási uradalom része. A helybéliek szintén részt vettek az 1735-ös parasztfelkelésben. A szabadságharc bukása után csabacsüdi birtokán bujdosott báró...
Római katolikus templom
Az 1914-ben épült templom a faluhoz képest meglehetősen nagy. Állítólag a falubeliek nem a nekik szánt templom terveit hozták el, s csak amikor elkészültek az...
Bucsa a kezdetektől a 15. századig
Bucsa és környéke már az újkőkorban is lakott volt, ezt igazolták a környékbeli ásatások. Első írásos említése 1321-ből való, ekkor a Barsa család birtoka volt,...
Bucsa az újkorban
A mai Bucsa alapjai a XIX. század második felében kezdenek kirajzolódni. Elnevezése ekkor Bucsa-Újülés, lakói többnyire agrárproletárok. A bucsai határban a bárói birtok mellett a...
Szabó Pál Irodalmi Emlékház
Szabó Pál egykori családi házát saját kezűleg bővítette, itt írta legtöbb regényét. A Szabó Pál Irodalmi Emlékházat 1987-ben rendezték be benne a magyar parasztság egyik...
Biharugra az újkorban
A török kiverése után a régi birtokos családok közül csak az Ugrayak tértek vissza, s igazolták a család tulajdonjogukat az ugrai birtokra. A birtokot azonban...
Bélmegyeri Fáspuszta
Az erdők tisztásain és a legelőn a sziki erdőssztyepp / sziki erdei rét / társulás számos értékes állománya maradt meg. A társulás névadó fajai a...
Wenckheim-vadászkastély
A környék először a Harruckern, majd a Wenckheim család birtokába került. A fáspusztai vadászkastélyt gróf Wenckheim Béla magyar miniszterelnök építtette, Ybl Miklós tervei alapján romantikus-eklektikus...
Kárász-vadászkastély
A Békési kistérség gazdag szellemi, kulturális és építészeti örökséggel rendelkezik. Zenei és képzőművészeti kultúrája ismert és elismert, jelentősek népművészeti értékei, hagyományai. Építészeti emlékei közé a...
Bélmegyer történelme
Bélmegyer környéke régi idő óta lakott hely ezt tükrözi a település neve is mely a Megyer törzsbeliekre utal. A mai Bélmegyer 1946-ban alakult település. Bélmegyer...
Magyar Néphadsereg
1951. június 1-jén a Magyar Honvédség elnevezést Magyar Néphadseregre változtatták, az év végétől megkezdődött az állomány szovjet mintájú egyenruházattal való ellátása. Magyarország a Rákosi diktatúra...
Magyar Királyi Honvédség
A vesztes porosz–olasz–osztrák háború után Ferenc József császár kényszerhelyzetbe került. Tisztáznia kellett birodalma zilált belső állapotait, első helyen ki kellett egyeznie az elnyomott Magyarországgal. Megkezdődtek...