Alcsútdobozi városnézés
A településen az egyik legszebb magyarországi klasszicista épület, a Habsburg-kastély áll, amelyet védett angolpark vesz körül. A falu rétekkel, nádasokkal, ártéri erdőkkel övezett határa a...
info
Majorsági épületek
Településen kívül, közútról leágazó földút mentén, szimmetrikus elrendezésű, földszintes,majorsági épületegyüttes. Két, téglalap alaprajzú épület, egykori cselédlakások,mögöttük két, egymással szembe forduló, L alaprajzú, egykori istálló épület,...
Cifraistálló
Az Etyek felé vezető közútról leágazó mellékút mentén, az épületegyütteshez vezető platánfa sor végén álló egykori majorság (tehénistálló). A fasor a téglalap alaprajzú,földszintes, kontyolt nyeregtetős...
Református templom
Református templom, késő barokk, 1788.A település fő útkereszteződésétől D-K-i irányban, a Szabadság út fölé mellvéddel emelkedő magaslaton É-K – D-NY-i tengellyel szabadon álló, É-K-i oldalán...
Szent Mihály-szobor
Eredetileg a temető bejáratánál, öntöttvas talapzaton álló, 70 cm magas öntöttvas szobor. A hosszú ruhában álló alak hullámos haja vállig, szárnyai a földig érnek. Bokáig...
Gazdatiszti kúria
Település központjában, saroktelken álló, téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetős, földszintes épület. Ny-i telekhatáron egykori melléképülete áll. A főépülethez csatlakozik az új építésű, K-i telekhatárra épített egytraktusos...
Habsburg-kastély
A Pollack Mihály tervei alapján 1819-1827-ben épült, egyik legszebb magyarországi klasszicista kastély a II. világháborúban szinte teljesen megsemmisült. Csak a jón oszlopos portikusz maradt meg....
Kápolna
Az alcsúti birtok 1819-ben került József nádor tulajdonába. A klasszicista stílusú kastély 1819-1827 között épült Pollack Mihály tervei szerint. A kastély körül 40 hektáros parkot...
Alcsútdoboz története
1950-ben Alcsút és Vértesdoboz községeket Alcsútdoboz néven egyesítették. A Csút helynév személynévből keletkezett, magyar névadással. A kőkorszaktól a római koron át lakott hely. Határában (Göböljáráspuszta)...
Katolikus templom
A templom 1860-65 között épült. Szentelése: 1865. nov. 5. Szent Imre tiszteletére.1946 telén készült el az iskola épülete (a fiatalabbak már tűzoltó szertárként ismerik) 1848....
Alap a 16-17. században
A török hódoltság alatt, a 15 éves háború idején a település néptelenné vált, amikor a császári seregek a kelet-dunántúli részek, s Székesfehérvár visszafoglalása idején kitelepítették...
Alap az újkorban
1850-re a lakosság száma az 1500-as létszámot is túllépte, s az 1930-as évekre jóval meghaladta a 3000 főt is. Ez a lakosságszám azonban azóta folyamatossan...
Nepomuki Szent János-szobor
Településen kívül, főútvonal mentén, árokparton, magas posztamensen álló, a szentet papi ornátusban, kezében kereszttel ábrázoló kőszobor. Állíttatta Kapuváry Antal apát 1797-körül.Cím: Adony RévátkelőhelyTel: E-mail: Web:...
Alap történelme
Besenyő vezerék alapították az Árpád-korban, az oklevelekben a neve a 13. század végén jelenik meg Olup alakban. Valószínű, hogy a településre való volt, vagy innen...
Országzászló
Eredeti formájában az 1920-as évek végén avatták fel; az elején kettős kereszttel tetején koronával, később turullal majd a történelem „áldozatául esve” szovjet hősi emlékmű lett...
Xavéri Szent Ferenc-szobor
Az r. k. templom (trsz.: 1624) melletti kert sarkában, a kerítésfaltól beljebb, alul kihasasodó,párkányfejezetes talapzaton álló szobor, a szentet, tekintetét az égre emelve,kezében korpuszos keresztet...
Temető – kápolna
Koller János apát-plébános emeltette saját sírhelyéül 1884-ben. Koller János, apát-esperesplébános, szül. 1817. decz. 15. Nagy-Martonban (Sopronm.) polgári szülőktől; atyjának Miskolcon lakó testvére, ki ott mint...
Orbán – kápolna
Adony – ősi múltja ellenére – hivatalosan nyilvántartott, bejegyzett műemlékekben nem bővelkedik. A megyei műemléki jegyzékben műemlék jellegű besorolással szerepel a Római Katolikus Templom és...
Római Katolikus Templom
Adony – ősi múltja ellenére – hivatalosan nyilvántartott, bejegyzett műemlékekben nem bővelkedik. A megyei műemléki jegyzékben műemlék jellegű besorolással szerepel a Római Katolikus Templom és...
Adony az újkorban
A felgyorsuló polgári fejlődést aztán a XIX. században jól reprezentálja – a ma civilként aposztrofált – közösségi szerveződések nagy száma, a helyi sajtókialakulása, mely a...
Adony a középkorban
A megye keleti peremén, közvetlen a Duna mellett elhelyezkedő településünk, már csak földrajzi helyzeténél fogva is, mindig jelentős színtere volt a különböző népek és kultúrák...
Adony a 16.-18. századba
A török kiűzése után az őslakosság meginduló „visszaszivárgásával” párhuzamosan a szervezett és spontán betelepülésnek köszönhetően új „honfoglalóként” jelentős számú német és szlovák népesség jelent meg;...
Aba az újkorban
A község lakói ezekben az időkben főként reformátusok voltak, akik 1802-ben építették fel új templomukat. A községben megtelepedtek a ferencesek, majd a jezsuiták. A katolikus...
Római katolikus templom
R.k. templom, az egykori barokk templom (ma szentély) 1748-1753 között épült, Hatzinger Pál alkotása. A hajó és a torony 1846 után épült és 1945-ben megsemmisült....
Hantházi-tavak
A Balástya-Dóc-Ópusztaszer alkotta háromszögben, a sándorfalvi-ópusztaszeri úttól nyugatra a szikes, szikesedő tórendszert a közeli majorról Hantházi-tavakra keresztelte a környék népe. A víz ezekből a mélyedésekből...
Aba a középkorban
Aba határában egy bronzkori földvár, a Bolondvár maradványait tárták fel. Abát a XII. század végén betelepült besenyők alapították. A község nemesi lakói a király udvartartáshoz...
Dóc történelme
Az 1400-as évektől a terület birtokosa Dóczy Miklós volt, akinek emlékét ma is őrzi a település neve. A volt Pallavicini-uradalom területéből létesült 1950-ben. Mai határában...
Görög -keleti templom
A település egyik kuriózuma hazai viszonylatban is ritkaságszámban menő klasszicista stílusú 1859-benépült görög-keleti szerb templom eklektikus jellegű ikonosztázzal. A templom mellett található a szerb parókia...