forrás: MTI
Augusztusban 5,4 százalékkal magasabbak voltak a havi átlagkeresetek, mint egy évvel korábban, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 5,9 százalékos volt a növekedés.
A növekedést a költségvetési szféra lódította meg, ahol a rendszeres bérek 8,1 százalékos növekedése mellett a prémiumok, jutalmak és más egyszeri juttatások megközelítették a tavaly augusztusi háromszorosát (199,8 százalékkal nőttek) és ezzel együttesen 12,1 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése, a közfoglalkoztatottakat nem számítva. Jelentésében a KSH megemlítette, hogy az augusztusi keresetnövekedésre hatással volt a fegyveres testületek illetményemelése és a kiegészítő pótlék bevezetése a szociális területen dolgozók részére.
A versenyszférában ezzel szemben 3,7 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése, ami a rendszeres bérek 3,8, és az egyszeri juttatások 2,9 százalékos növekedéséből adódott.
Mivel augusztusban zéró infláció volt, azaz a teljes kosárra számolt átlagos fogyasztói árszínvonal megegyezett az egy évvel azelőttivel, a reálkeresetek a nettó bérekkel azonos mértékben változtak.
Idén január-augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 243 100 forint volt.
A pénzügyi biztosítási szektorban hagyományosan legmagasabbak az átlagkeresetek, augusztusban 455 ezer forintot értek el, ez 1,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A mezőgazdaságban 5,3, az építőiparban 6,3 százalékkal nagyobb volt az átlagkereset, mint tavaly augusztusban, ez 183, illetve 192 ezer forint bruttót jelentett. Az ipari átlagkereset 258 ezer forint volt, a kereskedelemben 222, a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás területén csak 161 ezer forint volt a bruttó kereset az infokommunikációs szektorban viszont elérte a 443 ezer forintot.
A költségvetési szektoron belül a közigazgatás, védelem és társadalombiztosítás terén dolgozók keresete 295 ezer forint volt, az egészségügyben 223, az oktatásban 255 ezer forint volt az augusztusi átlagkereset.
A KSH friss adataiból kiderül, hogy a közfoglalkoztatottak száma augusztusban megközelítette 212 ezret, ami 16 ezerrel, 8,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A teljes munkaidőre 79,5 ezer forintot kaptak, 2,5 százalékkal többet, mint tavaly augusztusban.
A vállalkozásoknál 50 ezerrel, 2,6 százalékkal többen álltak alkalmazásban, mint tavaly augusztusban.
Idén az első nyolc hónapban a kereseteket terhelő járulékok és a személyijövedelemadó-szabályok változatlansága miatt a nettó és a bruttó keresetek egyaránt 3,7 százalékkal emelkedtek. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 3,8, ezen belül a vállalkozásoknál 3,6, a költségvetés területén 4,1, a nonprofit szervezeteknél pedig 3,0 százalékkal nőttek a keresetek. A fogyasztói árak 0,2 százalékos mérséklődése mellett a reálkereset 3,9 százalékkal emelkedett január-augusztusban.
Elemzők 3-4 százalékos átlagos bérnövekedésre számítanak idén
Idén 3-4 százalékos átlagos bérnövekedéssel számolnak az MTI által megkérdezett elemzők, és mivel az infláció 0 százalék körül mozog, a béremelkedés ütemével körülbelül azonos mértékben emelkednek várakozásaik szerint a reálbérek. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt emelte ki, hogy immár 32 hónapja töretlenül emelkednek a reálbérek Magyarországon.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője véleményében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közzétett kereseti adatait kommentálva kiemelte: idén a 4 százalék közeli átlagos bérnövekedés és a várhatóan stagnáló infláció hatására 3,8-4 százalékkal nőhetnek a reálbérek. A Takarékbank jövőre szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így a jövőre várt 2,3 százalékos infláció mellett 3 százalékot meghaladó mértékben emelkedhet a nettó reálbér – fűzte hozzá a szakértő.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint idén összességében 3-4 százalékos béremelkedéssel lehet számolni. Rámutatott azonban arra is, hogy 2016 elején már hatással lehet a bérfolyamatokra, hogy több ágazatban, például a kiskereskedelemben munkaerőhiány tapasztalható, és ezért béremelési nyomás alakulhat ki ezekben az ágazatokban.
Az NGM közleményében hangsúlyozta, hogy immár 32 hónapja töretlenül emelkednek a reálbérek, és a versenyszférában – a legalább 5 embert alkalmazó vállalkozásoknál – augusztusban is kimagasló, 50 ezres létszámbővülés volt 2014 augusztusához képest.