Augusztus 20-a Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe, amely egyszerre szól a történelemről, a hitről és a mindennapi élet alapjairól. Ezen a napon emlékezünk Szent István királyra, az államalapításra és a keresztény magyar államiság megszületésére, ugyanakkor az ünnep legalább ilyen fontos része a kenyér és az új termés tisztelete.
A kenyér a magyarság számára évszázadok óta nem csupán élelmiszer, hanem a munka, az összefogás, a termékenység és a túlélés jelképe. A hagyomány szerint ezen a napon szentelték meg először az új termésből készült kenyeret, amelyért hálát adtak, és amelyből erőt merítettek a következő esztendőre.
A keresztény hagyományban a kenyér Jézus testének szimbóluma, ezért a kenyérszentelés mindig kiemelt vallási és erkölcsi jelentőséggel bírt. A modern állami ünnepségekben ma is helyet kap ez a rítus: a budapesti központi rendezvényeken minden évben bemutatják és megszentelik az „Ország Kenyerét”, amely a magyar föld termését és a pékszakma tudását egyaránt jelképezi.
Augusztus 20-a tehát egyszerre a múlt tisztelete, a jelen ünneplése és a jövő reménye. Egy nap, amely a nemzeti identitás, a hit és a közösség erejét hirdeti, és amely minden magyar számára különleges üzenetet hordoz.
A szomszédoknak is fontos
A kenyér szimbolikus jelentése nem kizárólag a magyar kultúrára jellemző. A környező országokban is találunk hasonló hagyományokat:
- Szlovákiában például a búzaaratás után rendezett hálaadó szertartások során gyakori a kenyér és só ünnepélyes bemutatása, amellyel a föld termékenységét köszöntik.
- Romániában az ortodox hagyományban fontos szerepe van az úgynevezett „coliva” nevű édes, búzából készült ételnek, amelyet halottak emlékére készítenek – itt is a gabona az élet és halál közötti kapcsolatot jeleníti meg.
- Lengyelországban az új kenyér ünnepe a „Dozynki”, vagyis az aratóünnep része, ahol a frissen sült kenyeret díszes koszorúval viszik a templomba megszentelésre.
- Szerbiában a kenyérnek különleges szerepe van a családi és vallási ünnepeken, például a „Slava” nevű családi szent ünnep során, amikor a háziasszony díszes kenyeret (Slavski kolac) készít, és azt a pap megáldja.
