Gingzeng

A borostyánfélék családjába tartozó, lágy szárú, évelő növény. A két legelterjedtebb faj a kanadai ginzeng, amely Észak-Amerikában él, illetve a hamis ginzeng, amely Kelet-Ázsia, Korea, Mandzsúria hegyvidéki erdeiben honos.
Átverés? A hamis ginzeng

A kínai gyógyászatban 5000 éve használják. Vadon ritkán fordul elő, 400 éve termesztik, megfelelő éghajlati viszonyok közt.

Gyökere húsos, elágazó, a 6-7 éves növények gyökerét gyűjtik, a talaj tápanyagtartalmát teljesen feléli, betakarítás után a földet 8-10 évig pihentetni kell. Szára felálló, többnyire nem ágazik el, a levél fűrészes, a virága fehér bogernyőben áll a hajtások csúcsán. A termése piros színű, bogban álló, apró, csonthéjas. A hatóanyagot a növény gyökere tartalmazza. Nálunk nem honos, nem is termelhető, termőterületén augusztustól ősz végéig gyűjtik.

Kémiai alkotórészek

szaponinos, panaxsav, glikozidok, triterpének, nyálka, cseranyag, illóolaj, fehérjék, aminosavak, B, és C-vitamin.

Erősíti a szervezet fizikai, szellemi teljesítőképességét. Növeli a sejtek oxigénfelvételét. A szárított gyökérből sokféle teát, alkoholos kivonatot készítenek. Öregkori betegség idején gátolja az öregedési folyamatokat, védi a májat a károsító hatásoktól, csökkenti a koleszterinszintet, vérnyomáscsökkentő, erősíti a szívműködést.

Gingzeng további jótékony hatásai

Erősíti az immunrendszert, véralvadásgátló, csökkenti a daganatos betegségek kialakulásának esélyét, növeli a bélmozgást, étvágygerjesztő, enyhíti a reumatikus fájdalmakat. Erősíti az idegrendszert, növeli a szervezet stresszel szembeni ellenálló képességét, depressziócsökkentő. Változókori panaszok esetén is javasolt.

Tipp! Teája forró vagy hideg vízzel is készíthető, napi adag 1-2 csészényi, a délutáni órákban fogyasztva.

Forrás: szepzold; Képek: szepzold;