A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói több mint 800 olyan közös fehérjerészletet találtak a BCG-oltás és SARS-CoV-2 vírus között, amelyek szerepet játszhatnak a vírussal szembeni immunválaszban.
A magyar tudósok szerint ez az első lépés a BCG és a koronavírus közötti lehetséges immunitás feltérképezésre. A kutatások állatkísérletekkel folytatódnak.
Az SZTE kutatói vizsgálták a BCG baktériuma és az újtípusú koronavírus fehérjéit. Az eredmények a rangos Clinical and Translational Immunology folyóiratban jelentek meg
– hangzott el Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában.
A BCG-oltás esetleges pozitív hatásairól a világjárvány tavaszi szakaszában jelentek meg cikkek.
Különösen a járvány első hullámában figyelték meg, hogy azokban az országokban, ahol az oltási programot felfüggesztették vagy be sem vezették – mint például Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban –, a járvány drámai mértékben követelt áldozatokat.
Ahol viszont a népesség nagy része megkapta ezt a vakcinát, alacsonyabb volt a fertőzések előfordulása és súlyossága – utalt az előzményekre Virok Dezső az SZTE Orvosi Mikrobiológiai Intézet docense.
Elmondta, hogy találtak a BCG-oltásban és az újtípusú koronavírusban közös fehérjerészleteket.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki később megfertőződik a koronavírussal, akkor az immunrendszer később felismeri a fertőzést, és védekezhet ellene. Ezt a jelenséget keresztimmunitásnak nevezik – magyarázta a kutató.
Két nagy ága van a szerzett immunitásnak. Az egyik ágán 112, a másik, az ellenanyanyag-termeléses ágán 690 közös fehérjerészletet találtak a szegedi kutatók.
Magyarországon 1953-től a mai napig kötelezően alkalmazzák a BCG-oltást a csecsemőknél – mondta Burján Katalin, az SZTE Klinikai Mikrobiológiai és Diagnosztikai Intézet vezetője. A BCG-oltás egy legyengített kórokozót tartalmazó vakcina, amely az emberre nem veszélyes, de a tuberkulózis megelőzésére alkalmas immunválaszt alakít ki.
Virok Dezső elmondta, a kutatócsoport által elért eredmények az első lépést jelentik a BCG és a koronavírus közötti lehetséges immunitás feltérképezésre.
Úgy vélte, hogy kivételes történelmi helyzetről van szó, amikor hónapról hónapra frissülnek a BCG-vel kapcsolatos kutatási adatok, amelyek világszerte gőzerővel folytatódnak.
Szegeden is tovább folynak a vizsgálatok. A számítógépes analízis során elért eredmények alátámasztására most állatokon folytatódik majd a kísérletek, amelyek várhatóan az év középére befejeződhet.
Burján Katalin elmondta, hogy BCG-ről mint vektorról is beszélnek a tudományban.
„Mivel a BCG-nek, amellyel évente több száz millió gyereket oltanak, nincsenek mellékhatásai, így remekül lehet használni, mint platformot egy későbbi koronavírus vakcinához, azzal, hogy beépítik a koronavírus tüskefehérje génjét az oltásba. Jelenleg is sok kutatócsoport foglalkozik ezzel a világon” – mondta a kutató.
