Az elmúlt hetven esztendőben világszerte jelentős mértékben emelkedett az átlagos élettartam. A 195 ország adatait összesítő Global Burden of Disease című jelentés szerint 1950-ben a férfiak 48, a nők átlagosan 52 évig éltek, ugyanakkor 2017-ben már 72–76 évig.
Az élettartam emelkedése mellett rendkívül fontos az életminőség javulása, az időskorban jelentkező agyi betegségek kialakulásának megelőzése. Napjainkban a demencia világszerte ötvenmillió embert érint, és becslések szerint 2050-re ez a szám megtriplázódhat – hangzott el az M1 Életkor című magazinjában.
A kutatás célja az agyi öregedés kimutatása, még a tünetek megjelenése előtt
A magyar agykutatók áttörést értek el a demencia megelőzése terén. A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott kutatás célja az agyi öregedés kimutatása és megállítása még a tünetek megjelenése előtt.
Ha az agyi szövet sérül, akkor nagyon nehezen hozható vissza bármilyen funkció, vagy állítható meg ez a folyamat. A problémát akkor kell látni, amikor még csak olyan folyamatok indultak be, amelyek visszafordíthatók – közölte Vidnyánszky Zoltán agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agyi Képalkotó Központjának vezetője.
Az Agyi Képalkotó Központ munkatársai másfél éve dolgoznak az agyéletkorbecslés mesterséges intelligenciával történő fejlesztésén, amit számtalan korábbi tanulmány előzött meg.
Mérhető az agyi öregedés természetestől eltérő gyorsulása
A kognitív pszichológia foglalkozik azzal, milyen általános szabályszerűségek jellemzik az ember észlelését, figyelmét, emlékezetét, míg a kognitív idegtudomány vizsgálja azt, milyen idegi mechanizmusok állnak ezeknek a folyamatoknak a hátterében – közölte Vakli Pál pszichológus, agykutató, az MTA tudományos munkatársa az M1 Életkor című magazinjában.
A kutatócsoport új módszerével mérhető az agyi öregedés természetestől eltérő felgyorsulása.
Azt vizsgáltuk meg, hogyan tudjuk a már betanított algoritmusok tudását felhasználni ahhoz, hogy jó agyéletkorbecslő módszereket dolgozzunk ki – ismertette Vakli Pál.
Úgy folytatta: ezek az algoritmusok megtanulják azt, hogy egy adott agyi felvételhez milyen életkor társul. Plusz-mínusz néhány év eltéréssel az agyi felvételből megállapítható, hány éves az adott személy, és azt lehet megfigyelni, hogy amikor tévednek, nem véletlenszerű a hibázás.
Öt évvel javult az agyéletkorbecslés pontossága
Ha a becsült agyéletkor magasabb, mint a vizsgált személy tényleges kora, az általában valamiféle megbetegedésnek a kockázatát jelzi előre.
Az eredményeknek azért van nagy jelentősége, mert igazolása annak, hogy még a tünetek megjelenése előtt jelezhető, ha az agyban olyan folyamatok indulnak el, amelyek majd valószínűsítik egy későbbi kóros probléma jelentkezését – hangsúlyozta Vidnyánszky Zoltán.
A magyar kutatócsoport új eljárásának köszönhetően öt évvel javult az agyéletkorbecslés pontossága. Ez az eredmény jelentős előrelépés a szellemi leépüléssel járó betegségek kialakulásának megelőzésében.
Forrás: MTI
