Először mondta ki az ügyészség egy, a szovjetek által 1956-ban elkövetett gyilkosságról, hogy háborús bűncselekmény volt.
Matthaeidesz Konrád újságíró tett feljelentést, amit évekig vizsgált a nyomozóhatóság, mielőtt meghozták volna a határozatot.
A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)
Először mondta ki az ügyészség egy, a szovjetek által 1956-ban elkövetett gyilkosságról, hogy háborús bűncselekmény volt. Matthaeidesz Konrád újságíró tett feljelentést, amit évekig vizsgált a nyomozóhatóság, mielőtt meghozták a határozatot az ügyben. De mi is volt az eset, amelyet végül is háborús bűncselekménynek minősítettek és milyen lehetőség adódik több mint hatvan év után a bűnösök megbüntetésére?
Tíz ártatlan fiatalt végeztek ki a szovjetek
1956. november 4-e után Budapesten még napokig tartó összecsapások voltak (Csepel november 11-én esett el, addig tartották a felkelők – a szerk.). A szovjet katonák a civil lakosságot sem kímélve verték le a forradalmat. A harcok Kőbányát sem kímélték, ahol egy alkalommal tíz fiatalt végeztek ki ártatlanul a szovjet katonák. Matthaeidesz Konrád újságíró három évtizede kutatja, hogy pontosan mi is történt 1956. november 6-án Budapest X. kerületében.
Matthaeidesz Konrád a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában elmondta, azon a napon
a Pongráctelepen semmilyen harci cselekmény nem történt. Mégis, a szovjet katonák kivégeztek tíz civil, ártatlan fiatalt azon a környéken, ahol most a Hungexpo található.
Hozzátette: ahogy az egyik túlélőtől megtudta, társaival semmilyen harci cselekményben nem vettek részt, fegyvertelenek volt. Gyakran jártak az utcákon, miközben beszélgettek, szórakoztak, udvaroltak. 1956 november 6-án is éppen erre készültek, a mai Hungexpo környékén sétáltak, amikor egy csapat szovjet katonával találkoztak – idézte fel az eseményeket Matthaeidesz Konrád. Elmondta, a fiúk mind fegyvertelenek voltak, nem követtek el semmilyen bűncselekményt, nem vettek részt a forradalmi eseményekben, mégis a szovjet katonák sorba állították és kivégezték őket.
Kiemelte, az egyik fiú hamar rájött mire is készülnek a szovjetek, és mielőtt azok lőttek volna lehasalt, így a golyók elkerülték őt, illetve megvédték társai halott testei is, mivel azok mind ráestek. Így menekülhetett meg a kivégzés elő – fűzte hozzá Matthaeidesz Konrád.
Hangsúlyozta, azt, hogy miért végezték ki a fiatalokat a szovjet katonák, máig nem lehet tudni.
Háborús bűncselekmények minősítették az esetet
Matthaeidesz Konrád pár éve az üggyel kapcsolatban feljelentést tett az ügyészségen, hogy elérje, a kegyetlen kivégzést minősítsék háborús bűncselekménynek. Az ügyészség hosszú vizsgálat után helyt adott a kérésnek és háborús bűntettnek minősítette az esetet.
Horváth Attila alkotmánybíró elmondta, a katonák számára szigorú előírás, hogy az összecsapások idején a civil lakosságot amennyire csak lehet kímélni kell, illetve
a civil lakossággal szemben nem lehet semmilyen támadó akciót végrehajtani. Hozzátette, ezeknek a szabályoknak a megszegése háborús bűncselekménynek számít.
Kiemelte, a második világháború óta a háborús bűncselekmények nem évülnek el, azokat bármikor elő lehet venni, bármikor felelősségre lehet vonni az elkövetőket.
Hozzátette, a kőbányai fiúk esetét már akkor ki kellett volna vizsgálni, hiszen nyilvánvaló volt, hogy civil embereket végeztek ki a szovjetek ártatlanul. Erre azért nem kerülhetett sor, mert a szovjet hadsereg a forradalom leverése után még jó ideig a fővárosban, illetve az országban maradt – mondta.
Kiemelte, éppen ezért a rendszerváltozás utáni ügyészek felelőssége, hogy ezeket az ügyeket feltárják és végre igazságot szolgáltassanak.
Az üggyel kapcsolatban elmondta, sajnos kevés esélyt lát arra, hogy kiderítsék az elkövető szovjet katonák személyét, így a tényleges felelősségre vonás valószínűleg már nem fog megtörténni.
Kossuth Rádió, Hiradó / Hirmagazin.eu
