A zárt intézményekben nagyon gyorsan el tud terjedni a koronavírus, ezt több idősotthoni eset is bizonyította.

A büntetés-végrehajtási intézményekben is több ezer ember él, és bár a börtönökben és fogházakban látogatási tilalom van érvényben, de az összezártság miatt a személyzet révén az óvintézkedések ellenére is van esély rá, hogy a vírus bejusson, és gyorsan fertőzzön.

A fogvatartottak egészségi állapota eleve rosszabb, immunrendszere pedig gyengébb a társadalom egészéhez képest. Köztük ugyanúgy vannak 60 év fölöttiek és/vagy krónikus betegek is, ezért érthető, hogy a rabok, a hozzátartozóik, és a jogvédő szervezetek is szeretnék tudni, mikor kerül sor a fogvatartottak és a személyzet oltására.

A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a börtön dolgozóinak és a fogvatartottak oltásának meg kellene előznie a lakosság egészséges, krónikus betegségben nem szenvedő, 60 évnél fiatalabb csoportját.

Van néhány hely a világban (például Oregon állam Amerikában, Svájc több kantonja, számos spanyol tartomány, Franciaország és Portugália), ahol a fogvatartottakat kiemelt kockázati csoportként kezelték, a szociális otthonban és más zárt intézetekben élőkhöz hasonlóan, és az oltási kampány korai szakaszában megkezdték a rabok oltását. Más országokban (például Dél-Koreában) a fogvatartottakat az egészségi állapotuknak és koruknak megfelelően, a lakossággal párhuzamosan oltják be.

Magyarországon eddig nincs információ fogvatartottak várható oltásának idejéről és menetrendjéről…

A rabok eleve nagyon nehezen informálódnak a koronavírusról és a járványhelyzetről miközben az, hogy már több mint egy éve nem volt látogatás, lelkileg rendkívüli módon megviseli nemcsak a hozzátartozókat, hanem a rabokat is, a rabok között több a konfliktus, a verekedés, az emberek egymáson vezetik le a frusztrációjukat.

A börtönpszichológusok nagyon le vannak terhelve, ahogy nehezebb a lelkészekkel is beszélni.

Egy szó, mint száz, ezzel is (kiemelten) kellene foglalkozni!

Hirmagazin.eu