Tizenkét új vasalt mászóút épül jövőre állami támogatásból Magyarországon. A hegymászószövetség azt ígéri, hogy minden esetben megszerzik a szükséges környezetvédelmi engedélyeket, és az úgynevezett via ferraták miatt egyetlen természetes mászóhely sem szűnik meg.
Az olaszul via ferratának, németül klettersteignek nevezett vasalt utak olyan drótkötéllel biztosított pályák, amelyek az amatőrök számára is átélhetővé teszik a sziklamászás élményét. Az első via ferratákat katonák építették – mondta Kandrács Ildikó, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elnöke.
„Olaszországban honosodott meg. Még az első világháború idején építettek útvonalakat hadászati célokra, hogy a hadsereg előrehaladását könnyítsék a hegyeken, sziklafalakon keresztül – magyarázta az elnök. – Ennek a hagyománya lett a vasalt utak, aminek mára sportértéke lett. Léteznek az ikonikussá vált via ferrata-túrák Olaszországban, a Dolomitokban, de rengeteg új pálya is készül ma már szerte a világban.”
Magyarországon 2013-ban kezdtek el kiépíteni vasalt utakat, amelyek nehézségi fokát A-tól F-ig jelölik. Van már ilyen Cseszneken, Tatabányán és a Cuha-szurdokban, jövőre pedig a felsőtárkányi Kő-közben, a bódvarákói Esztramos-hegyen, a bakonyszentlászlói Cuha-völgyben és a móri Csókahegyi-kőfejtőben építenek újakat, B, C és D nehézségűeket.
Összesen 12 pálya létesül, helyszínenként 40 millió forintos állami támogatásból.
A pénzt a Révész Máriusz vezette Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda, a szakértelmet a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség biztosítja. Egyetlen természetes sziklamászásra használt helyen sem építenek ilyen útvonalat, és minden esetben beszerzik a környezetvédelmi engedélyeket, valamint együttműködnek az érintett nemzeti parkokkal – ígéri a szövetség elnöke.
Időközben egyébként a sárospataki önkormányzat a Megyer-hegyi Tengerszemnél is megkezdte egy via ferrata kiépítését, de nem állami támogatásból, hanem uniós pénzből. A hegymászószövetség közleményben tudatta: erről a beruházásról nem kérték ki a szakvéleményüket.
