A parlament ülését itt követheti élőben.

Domokos László, a számvevőszék elnöke szerdán az Országgyűlésben a törvényjavaslat általános vitájában azt mondta: a törvényjavaslat megfelel mind az uniós, mind a hazai jogszabályi követelményeknek, a tervezett társadalompolitikai célokhoz pedig biztosítja a pénzügyi fedezetet, miközben az előre nem tervezhető kockázatokhoz masszív tartalékok állnak rendelkezésre.

Az ÁSZ elnöke elmondta: a tervezett gazdasági növekedés elérése mellett a hiány és az államadósság alakulására vonatkozó előírások is teljesülnek, egy kivétellel, ugyanis az 1,1 százalékos tervezett strukturális deficit 0,1 százalékponttal meghaladja a 2019-2023-ra vonatkozó konvergenciaprogramban meghatározott középtávú költségvetési hiánycélt. Domokos László szerint ez azonban nem jelent kockázatot a költségvetés végrehajthatósága szempontjából és jogszabály által előírt szankció sem kapcsolódik hozzá.

A folyamatosan bővülő költségvetési bevételek lehetőséget teremtenek felkészülni a kisebb gazdasági bővüléssel jellemezhető időszakra

Az ÁSZ elnöke felhívta a figyelmet arra: a jelenlegi gyors ütemű gazdasági növekedés révén folyamatosan bővülő költségvetési bevételek lehetőséget teremtenek felkészülni a jövőbeli, kisebb gazdasági bővüléssel jellemezhető időszakra. Ennek egyik eszköze az ÁSZ szerint egy olyan központi változáskezelési tartalék képzése, amely a későbbi váratlan helyzetek, illetve külső ok miatt fellépő gazdasági körülmények kezelését, kivédését teszi lehetővé – ismertette Domokos László.

Hozzátette: az államadósság-szabály teljesülése érdekében 2020-ban is jelentős nagyságrendű implicit tartalék – a reál GDP növekedési ütemének 2,0-2,2 százaléka – áll rendelkezésre, amely a gazdasági növekedés esetleges lassulása esetén is biztosítja az államadósság-szabály teljesülését.

Domokos László az államadósság-kezelés finanszírozási kockázatainak biztonságos kézben tartása szempontjából alapvető fontosságúnak nevezte, hogy elegendő nagyságrendű likvid forrás álljon rendelkezésre az aktuális kötelezettségek teljesítéséhez. A likviditás mértékének meghatározása során indokolt figyelembe venni egy előre nem látható negatív pénzügyi sokkhatását, ezért olyan likviditásmenedzsmentre van szükség, amely biztosítja, hogy a felmerülő kötelezettségek fedezeteként legalább ennek háromszorosa állna rendelkezésre likvid eszközök formájában – fejtette ki.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az államháztartás több területén fordul elő, hogy valamely intézményi körnél a likvid források értéke kritikus szintre csökken, ezért központi alap alkalmazását javasolta azon esetekben, amikor az adott intézmény nem képes a saját költségvetésének keretei között megoldani a likviditási problémát.

Szerinte ezen likviditáskezelési alap létrehozásának szabályait úgy kellene alakítani, hogy a költségvetési intézmények ne plusz forrásként tekintsenek a finanszírozási lehetőségre, hanem kialakítsák és alkalmazzák a gazdálkodásuk egyensúlyát támogató módszereket és eszközöket.

A javaslat a pénzügyi stabilitást tükrözi 

A pénzügyi stabilitást tükrözi a 2020-as költségvetési törvényjavaslat – jelentette ki a Költségvetés Tanács megállapításait ismertetve Kovács Árpád, a testület elnöke szerdán az Országgyűlésben. Ahol stabilitás van, ott van gazdaság- és társadalompolitikai mozgástér, és ez látszik megvalósulni immár lassan egy évtizede a költségvetésekben – mondta.

Kovács Árpád hozzátette: bár minden tervezés hordoz kockázatokat, így a 2020-as is, de a kiemelkedő mértékű tartalékolás miatt a Költségvetési Tanács nem lát elháríthatatlan veszélyt.

Közölte: a tanács megállapítása szerint a büdzsé tervezetében az előirányzatok alapvetően összhangban vannak a 2018-as előzetes tény- és a 2019-es várható adatokkal, valamint a 2020-ra tervezett makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal.

Kovács Árpád elmondta, értékelésük szerint a magyar gazdaság fundamentumai stabilak, sérülékenysége csökkent.

mti