Az 1518. évi porta összeírás szerint Aswan (Ásvány) Győr vármegye egyik legjelentősebb települése 34 portával és 815 lakossal. Ebből Héderwári Istváné 17 porta, Héderwári Ferencé 17 porta, 5 zsellér családfő. Ráró Héderwári Ferenc birtoka, 8 fizető porta, 3 zsellér családfő.
1526. július 19-én II. Lajos király Laki Bakics Pálnak és testvéreinek adományozta Héderváry Ferenc több elkobzott birtokát, így Rárót és Ásvány felét is.
1526–1711 közt [szerkesztés]
A Duna Ásványrárónál1532 nyarán az evangélikus Bakicsok erőszakkal akarták jobbágyaikat az evangélikus vallásra áttéríteni (övék Ráró teljesen, s Ásvány fele). Ásvány lakossága nem akart áttérni, ezért Bakics Pál az ásványi templom lerombolással fenyegette meg őket. Utóbb mégis elérte a jobbágyok áttérését. 1543–1616 között Ásványon birtokos a nemes Ásványi család. 1550-ben Bakics Péter elzálogosította birtokait Pálffy Péternek. 1554-ben a Héderváry család kiadatta a „Hederwara tartományában mindön falunak jövedelme,adója, és szolgálatja” című urbáriumot, mely Aswáni (Ásvány) falut is említi. 1559-ben elhunyt Bakics Péter. Tőle leányai révén a Balassa, Révay és Czobor családok örököltek birtokokat Ásványon s Rárón. 1594 előtt az ásványi kovácsok már céhbe tömörültek.
Győr török elfoglalása után, 1594-ben, az ásványiak a pozsony vármegyei Horstet és Lozornó falvakba menekültek, s egy részük csak 1609-ben települt vissza Ásványra. 1603 tavaszán az ásványi templomban hagyott harangot Kucsovyth Jakab győri végvári katona ellopta társaival. Véletlenül éppen a lozornói lakosoknak kínálta megvételre, s ekkor Kovács Simon ásványi kovács céhmester és fiai felismerték a falu harangját. „Megh esmerwk myndgyarast az harangott mynd zavarwl, mynd w magarwl.” („Megismertük mindgyárast az harangot mind szaváról, mind ő magáról.”) Bár a győri királyi bíróságon pert indítottak, mégis 34 aranyforintért tudták csak visszaszerezni a harangot az ásványiak.
1600-ban Révay Péter és Ferenc, Czobor Imre és Márton, Héderváry István Ráró földesurai hat év szabadságot ígértek mindazon jobbágyoknak, akik Ráróba költöznek az 1594-es török veszedelemkor elmenekültek pótlására.
Ásványi jobbágyok 1624-ben: Jankó Márton, Fazekas Mihály, Vadász Albert, Szombathy Balázs, Korcsmáros János, Korcsmáros Orbán özvegye, Szombath Tamás, ifjabb Fazekas Mihály, Tóth János, illetve Nagy János, aki szabad ember.
Rárói jobbágyok 1624-ben: özvegy Benőczné, Tar Imre, Szabó András, Zakra Ferenc.
1628-ban újjáalakult az ásványi római katolikus egyházközség. 1634 nyarán Héderváry István elveszi a lutheránusoktól az ásványi templomot, s átadta a római katolikus egyháznak.
1658-ban Ásvány mezőváros jellegűként vagy mezővárosként említették. Ez évben elkészült a rárói vár leltára.
Ráró fokozatosan Széchényi György győri püspök kezébe kerül, aki 1659 és 1686 között féltucatnyi birtokrészt vásárol. Tőle Ráró Kaunicz Domokos és Apponyi Lázár kezére kerül, akiktől a 18. század elején Viczay Jób veszi meg. A születési anyakönyvek 1681 óta íródnak a plébánián. Ásványt a 17. század végén egy árvíz teljesen elmossa, Viczay Ádám ezért telepítette át 1700-ban jobbágyait a falu mai helyére. A Duna áradása elpusztította 1709-ben Oltva községet. (A mai Ásványráró közigazgatási területén, az új-szigeti határrészen feküdt.) 1711-ből származik a mosonmagyaróvári Hanság Múzeumban őrzött ásványi takácsok céhpecsétje. A pecséten három vetélő látható. Felirata: „s.asvany falu takács cze pech. 1711.”
Cím: Ásványráró Rákóczi u. 14.
Tel: +36 (96) 576-053
E-mail: [email protected]
Web:
