Az Ásotthalom helynév Balla Antal 1778. évi szegedi határtérképén és a vele egykorú városi iratokban bukkan föl először.
Az 1840-es évekre a szabadkai határ mentén kezdett kibontakozni az Átokháza elnevezésű tanyasor.
A források szerint „1850 után a város mintegy 64.000 katasztrális holdnyi közbirtokát bérbeadással kezdte hasznosítani”. 1852-től, a járások földjeinek bérbeadásától kezdve rohamosan megindult a tanyásodás, és növekedett a tanyai lakosok száma. Az l850-es évek derekán Szeged városa a mai község területén tanyát építtetett. A város tanyája először az ásotthalmi kapitánysághoz, majd, miután Ferenc József látogatásának emlékére átnevezték, Királyhalomhoz tartozott.
A tanyai kitelepülés újabb nagy hulláma az 1879. évi szegedi árvíz után bontakozott ki. Az 1880-as évek elején osztották Gátsor, az 1890-es évek második felében Halastelek, 1900. táján Bilisics járásföldjeit. E nagyarányú települési mozgalom eredménye, hogy a húszezer hold területű átokházi kapitányságban 1914-ben már 815 tanyát és 4736 lakost számláltak össze.
1883. október 14-én I. Ferenc József uralkodó Szegedre érkezett, hogy a Szegedi Nemzeti Színház avatásán részt vegyen. Látogatása során az uralkodó megszemlélte a nagy árvíz után újjáépült várost, megjelent a Szeged környékén tartott hadgyakorlaton, október 16-án pedig kíséretével ellátogatott a felső-ásotthalmi népiskolába és az újonnan épült erdőőri szakiskolába is.
A város tanyája környékén nyílt meg 1883-ban az Alerdésziskola, és épült 1896-ban a mai orvoslakás. 1896-1897-ben Dr. Neumann Ármin, 1897-1912-ig Dr. Léderer Dezső, 1912-1925-ig Dr. Gáspár Ignác látta el itt az orvosi teendőket. 1892-től Átokházán szülésznő dolgozott, 1896-ig Királyhalmon az átokházi és mórahalmi bábaasszony látta el a teendőket, majd itt is önálló szülésznői állás létesült.
1919. február 2-án szerb katonaság szállta meg Újszegedet és Alsótanya déli részén mintegy 10 ezer holdnyi területet. Átokháza egynegyede, Királyhalom háromnegyede került szerb megszállás alá. A határ 1922. elejéig Ásotthalom déli területén, Kissoron át, a Dobó-iskolánál, a rókabögyösi iskolát megkerülve, Rívó-erdő felé húzódott, a szerbek ekkor ürítették ki a területet. Szeged városa a Fogadalmi templom építésének érdekében 1922-ben az alsó- és felsőtanyai közlegelőkből összesen 2.500 holdat hasított ki, hogy a befizetett haszonbéreket a templom építésére fordíthassa. Az ekkor kiosztott területeket máig Templomföldnek, Fogadalmi dűlőnek nevezi a tanyai lakosság. 1925-26-ban a város — részint a tanyai kisvasút, részint a Fogadalmi templom építésére — újabb 2000 holdat adott haszonbérbe.
A község határában 1944. október 12-én jelentek meg a szovjet hadsereg katonái, jelentősebb harcok itt nem folytak, de persze az ittenieket sem kerülte el a háború.
A belügyminiszter 1937-es rendelete szerint a nagy népsűrűségű tanyás vidékeken tisztviselői kirendeltségeket kell létrehozni a helyben elintézhető közigazgatási feladatok ellátására. A város 1942-ben létesít Királyhalmon egy ilyen kirendeltséget. Ezekkel az épületekkel, közintézményekkel és a körülöttük megtelepedő boltokkal, kocsmákkal közel 100 esztendő alatt létrejött egy olyan falumag, ami a kormányrendelettel létrehozott község igazi faluvá fejlődésének alapjává vált.
Az 1949 utolján megjelent kormányrendelet alapján, Alsótanyán öt községet állítottak fel a korábbi kapitányságok területén: Ásotthalom, Domaszék, Mórahalom, Rúzsa (Csorva) és Zákányszék. Ásotthalom határát a volt átokházi kapitányságból és a királyhalmi kapitányság déli és nyugati részéből alakították ki.
Az önálló községi tanács alakuló ülését 1950. október 27-én tartotta. A község területét tíz kerületre, illetve körzetre osztották.
Cím: Ásotthalom Szent István tér 1.
Tel: +36 (62) 591-562
E-mail: [email protected]
Web: www.asotthalom.hu
