Nem tudom megmondani, hogy mikor lesz vége, én 28 éve foglalkozom a csípőszúnyog-gyérítéssel a Balaton partján, de ilyet én még nem tapasztaltam” – mondta Sáringer-Kenyeres Tamás, a Balatoni Szövetség szúnyoggyérítést monitorozó szakértői csoportjának vezetője.
Folytatódik az árvaszúnyogok rajzása a Balatonnál. Siófokon esténként felhőkben lepik el a parti vendéglátóhelyeket ezek a rovarok, amelyek ugyan nem csípnek és nem terjesztenek betegségeket, de lehetetlen megmaradni tőlük a szabadban. A vendéglátósok már arra panaszkodnak, hogy emiatt elmaradnak a vendégek, de úgy tűnik, hogy mindenki tehetetlen az ügyben.
Az InfoRádió Sáringer-Kenyeres Tamást, a Balatoni Szövetség szúnyoggyérítést monitorozó szakértői csoportjának vezetőjét kereste meg, aki elmondta, hogy a Chironomus balatonicus, vagyis az árvaszúnyog, amely nagyon nem árva, mert milliárdszám röpül hetek óta a balatoni éjszakában, kifejezetten balatoni élőlény, amely a tó iszapjában él, ott felszaporodik, majd hirtelen és általában rövid ideig tartó rajzása van.
„Az árvaszúnyogoknak jelentős szerepük van, hiszen az iszapban elsősorban a magas foszfortartalmú szerves anyagokkal táplálkoznak, amelyeknek egy jelentős részét aztán a rajzás során eltávolítják a Balatonból, ezáltal pedig javítják a víznek a minőségét” – mondta a szakértő, de hozzátette, teljesen szokatlan, hogy ilyen sokáig tart a rajzás. Máskor egy-másfél hét után megszűnt a kellemetlen jelenség, most viszont lassan egy hónapja zavarják esténként a nyaralni vágyókat.
„Igazából védekezni ellenük csak fizikai módon lehet, például el lehet csalogatni fénnyel, más megoldást nem nagyon tudunk. Természetesen a zárt térben a szokásos módon tudunk védekezni szúnyoghálóval, ajtók bezárásával” – mondta Sáringer-Kenyeres Tamás.
Felvetődik a kérdés, hogy a csípőszúnyogokhoz hasonlóan miért nem lehet gyéríteni az árvaszúnyogokat, de a Balatoni Szövetség munkatársa jelezte, ezt nem szabad, mert egyrészt jelentős mértékben hozzájárulnak a Balaton természetes öntisztulásához, másrészt a kémiai gyérítést élő víztől számított 45 méteres távolságon belül tilos végezni, márpedig a többségük ezen a zónán belül rajzik. Sáringer-Kenyeres Tamás szerint ráadásul olyan gyorsan újratelepednek, hogy hatástalan is lenne az irtás, ennek kapcsán felidézte, hogy amikor az 1990-es években javában folyt a csípőszúnyog kémiai gyérítése az árvaszúnyog-rajzásos területeken is, de az árvaszúnyog-problémát az sem oldotta meg.
A szúnyogszakértő emlékeztetett arra is, hogy 2024 nyarán a Balatoni Limnológiai Intézet szakemberei előre jelezték, hogy 2025-ben jelentősebb árvaszúnyograjzással kell a keleti öbölben számolni. „Úgy tűnik, hogy ez be is jött. Nem tudom megmondani, hogy mikor lesz vége. A mi tapasztalataink és ismereteink alapján már nem kéne hogy legyen rajzás. Én 28 éve foglalkozom a csípőszúnyog-gyérítéssel a Balaton partján, de ilyet én még nem tapasztaltam” – mondta Sáringer-Kenyeres Tamás.
Az eddigi tapasztalatokról és a várható fejleményekről adott tájékoztatást a közösségi oldalán a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet.
Ahogyan a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakemberei előre jelezték, idén nyáron az elmúlt 30 év legnagyobb mértékű árvaszúnyog rajzása tapasztalható a Balatonnál, amely – a számtalan lakossági visszajelzés alapján – kifejezetten zavaró mértéket ért el. A jelenség kialakulásában fontos szerepe volt annak, hogy a viszonylag enyhe tél kedvezett az árvaszúnyogok túlélésének, emellett a tó keleti medencéjében az utóbbi időszakban fokozottabb algásodás jellemző, amely bőséges táplálékforrást biztosít a szűrő táplálkozású lárvák fejlődéséhez – áll a BalatonScience bejegyzésében.
Az árvaszúnyogok tömeges megjelenése elsősorban a Balaton déli partját érinti, azon belül is Siófok térségét. Mint írják, ennek hátterében az állhat, hogy a nagyobb városok erős fényei eleve vonzzák a kirepülő rovarokat, emellett az esti órákban jellemző, észak felől érkező légáramlatok a tó déli oldalára sodorják a kirepülő rovarokat. Utóbbi egy viszonylag új meteorológiai jelenség, hiszen a korábbi években a szélirány jellemzően váltakozó jellegű volt – hívják fel a figyelmet.
Tapasztalható továbbá, hogy a rajzás a korábbi évekhez képest kifejezetten elhúzódik a nyári szezon alatt. Ennek egyik oka, hogy a viszonylag hűvös május miatt eleve késleltetve indult meg kirajzás folyamata. Emellett a lárvák fejlődése és kikelése szempontjából optimális, melegebb időszakokat rendre erős hidegfrontok szakítják meg. Ilyenkor a rajzás időlegesen abbamarad, majd a kedvező környezeti feltételek visszatérésekor újra kezdődik – magyarázzák.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet számításai szerint a több mint 10 ezer tonnát kitevő, tavaly őszi árvaszúnyog lárva generációnak hozzávetőlegesen a háromnegyede már kirepült, tehát túl vagyunk ennek a rajzásnak a csúcs időszakán. Az elkövetkező napokban, hetekben várható az állomány fennmaradó részének a kirajzása, amint a vízhőmérséklet ismét megemelkedik.
Fontos azonban, hogy a megfigyeléseik szerint már elkezdődött az újabb lárvagenerációk kifejlődése a tó üledékében. Ez azt vetíti előre, hogy az árvaszúnyogok számára a kedvező környezeti feltételek (meleg idő, viszonylag sok alga) további fennállása esetén akár két további jelentős rajzásra is számítani lehet a késő nyári/ősz eleji időszakban.
