Hozzátartozói nyugdíjként lehet megállapítani özvegyi nyugdíjat, árvaellátást és szülői nyugdíjat. A hozzátartozói nyugdíjra való jogosultság tekintetében közös szabály, hogy a nyugellátás esetleges megállapításához mind az elhunyt jogszerző, mind a hozzátartozó részéről teljesülniük kell bizonyos feltételeknek. Nézzük, melyek a legfontosabb tudnivalók!
Az elhunyt jogszerzőre vonatkozóan az alábbi jogosultsági feltételek vizsgálata szükséges:
- a jogszerző a halál időpontjában saját jogú nyugellátásban, vagy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban részesült-e. Amennyiben az elhunyt jogszerző az előzőekben említett ellátások valamelyikében részesült a halála időpontjában, úgy abban az esetben a hozzátartozói nyugdíjigényt elbíráló szerv az elhunyt jogszerző előzetes biztosítási idejét már nem vizsgálja, ugyanis annak vizsgálata a nyugellátás, korhatár előtti ellátás korábbi megállapításakor már megtörtént.
- ha az elhunyt jogszerző a halál időpontjában rehabilitációs, rokkantsági ellátásban részesült, vagy nem részesült semmilyen ellátásban, az eljáró nyugdíjbiztosítási szervnek azt kell vizsgálnia, hogy az elhunyt jogszerző a halála időpontjában betöltött életkorához előírt nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik-e. A vizsgálat során, a nyugellátásra való jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot, amely alatt az elhunyt jogszerző 2011. december 31-ig rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy 2011. december 31-ét követően rokkantsági ellátásban részesült. Ez a szabály azon elhunyt jogszerzők esetében nyújt segítséget a jogosultság tekintetében, akik a fiatalon bekövetkezett megrokkanásuk miatt csupán kevés tényleges szolgálati időt szerezhettek.
Árvaellátásra jogosultak köre:
- az elhunyt jogszerző vér szerinti gyermeke,
- a házastársi, élettársi közösségben együtt élők által – korábbi házasságból, élettársi együttélésből származó – közösen nevelt gyermek,
- az elhunyt jogszerző testvére, unokája, amennyiben őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
- Korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról beszél a szakértő
Tévhitek eloszlatása: így lehet 2024-ben nyugdíjra jogosító szolgálati időt venni
Rendszerint visszatérő kérdés, hogy megvásárolható-e előre a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő, és az alapján korábban nyugdíjassá válhat-e az érintett személy? A kérdésre a rövid válasz, hogy nem vásárolható meg előre a nyugdíjra jogosító szolgálati idő, továbbá a nyugdíjkorhatárnál korábbi időponttól – kivéve a nők kedvezményes öregségi nyugdíját – öregségi nyugdíj nem állapítható meg.
A nyugdíjra jogosító szolgálati idő vásárlásával kapcsolatban a vonatkozó jogi szabályozás szigorú előírásokat tartalmaz, melyek közül elsődlegesen azt kell megemlíteni, hogy nyugdíjra jogosító szolgálati időt külön megállapodás megkötésével lehet vásárolni, ezen lehetőséggel pedig rendszerint azok a személyek élhetnek akik nem végeznek keresőtevékenységet, vagy a fennálló biztosítási jogviszonyuk szünetel.
Az öregségi nyugdíjra, korhatár előtti ellátásra jogosító szolgálati idő vásárlását a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szabályozza.
A Tbj. 48–54. §-a határozza meg, hogy milyen jogcímen köthető megállapodás, és a jogcímtől függően a megállapodás megkötése történhet visszamenőleges időtartamra, illetve a jövőre nézve.
Megállapodás köthető:
- nyugdíjra jogosító szolgálati idő és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem szerzése céljából, melyre vonatkozó szabályozást a Tbj. 48. § (1) bekezdése tartalmazza;
- az 1997. december 31-ét követő időszakban felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok – ideértve a doktoranduszképzést is – idejének szolgálati időként történő elismerése céljából, melyre vonatkozó szabályozást a Tbj. 48. § (4) bekezdés a) pontja tartalmazza;
- öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra való jogosultsághoz hiányzó szolgálati idő megszerzése céljából, melyre vonatkozó szabályozást a Tbj. 48. § (4) bekezdés b) pontja tartalmazza;
- az 1998. évben gyermek gondozása, ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság szolgálati időként történő elismerése céljából, melyre vonatkozó szabályozást a Tbj. 48. § (7) bekezdése tartalmazza.
Szolgálati járandóságból öregségi nyugdíj: összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat
A szolgálati járandóságban részesülő személy nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, így gyakran merül fel kérdésként, hogy mikortól válik azzá, illetve az is, hogy ebben az esetben a nyugellátást milyen összegben folyósítják majd számára. Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, van-e lehetőség a nyugdíj újraszámítására, illetve van-e arra mód arra, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése előtt váljon saját jogú öregségi nyugdíjassá? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
A fegyveres szervek hivatásos állományában szolgálatot teljesítő személyek részére 2012. január 1-jét megelőzően kedvezményes, jóval a „civil” nyugdíjkorhatár betöltését megelőző időponttól nyílt lehetőség öregségi nyugdíj – ún. szolgálati nyugdíj – megállapítására. A 2011. december 31-éig megállapított szolgálati nyugdíjak öregségi nyugdíjként kerültek továbbfolyósításra azoknak a személyeknek, akik addig az időpontig betöltötték az 57. életévüket, azoknak a személyeknek a szolgálati nyugdíja pedig, akik 1955. évben vagy azt követően születtek, 2012. január 1-jétől a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével megemelt összegben, de már nem öregségi nyugdíjként, hanem ún. szolgálati járandóságként kerül továbbfolyósításra. A korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény vonatkozó rendelkezései alapján a járandóság továbbfolyósított összegét, legfeljebb az adott személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig, bizonyos jól meghatározott esetektől eltekintve, csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével.
Mikortól lesz ismételten öregségi nyugdíjas a szolgálati járandóságban részesülő személy, és a nyugellátás milyen összegben kerül majd folyósításra?
Amennyiben a szolgálati járandóságban részesülő személy betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, attól a naptól kezdődően a folyósított szolgálati járandóság azonos összegben, csökkentett összegű szolgálati járandóság esetében csökkentés nélküli összegben, automatikusan – újraszámítás nélkül – öregségi nyugdíjként kerül továbbfolyósításra a nyugdíjfolyósító szerv által.
Az előzőekben említett jogcímváltáskor öregségi nyugdíjkorhatárként minden esetben a „civil” szabályok szerinti nyugdíjkorhatár az irányadó, azaz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (Tny.) meghatározott általános nyugdíjkorhatárt kell figyelembe venni, melynek rendelkezései meghatározzák, hogy öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1957. évben vagy azt követően született személyek esetében, egységesen a betöltött 65. életév.
