Már egy kellemes szélből is tudják a balatoni zsaruk: mindjárt indulhatnak a vízre menteni. Beszéltek arról is, hogy mi a veszélyes a „villámturizmusban”.
Túl vagyunk az idegenforgalmi szezon csúcsidőszakán, melynek során nemcsak a hőségriadós napok, hanem a vízből mentések száma is emelkedett. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság (BVRK), azaz a Siófoki, a Balatonföldvári, a Balatonfüredi, a Fonyódi és a Keszthelyi Vízirendészeti Rendőrőrs hajóvezetőinek főleg a SUP-osok miatt lett több a dolga. Vezetőjük szerint a dilemma szerteágazó – olvasható a Zsaru Magazin cikkében. A vízimentők második munkaadója lett a déli szél.
„Ahogy a délről érkező szél áramlása meghaladja a 15 km/h-t, ami még jóval elmarad a 45 km/h-s, elsőfokú viharjelzéstől, már tudjuk, hamarosan kezdhetjük menteni a SUP-osokat,
pláne, amikor ennél erősebb, 20-30 km-es óránként. Ami érzetre kellemes, főleg most, harmadfokú hőségriadó idején, de a felelőtlen hobbideszkások számára ez már maga a kellemetlen meglepetés – magyarázta Szabó István zászlós, a Siófoki Vízirendészeti Rendőrőrs hajóvezetője. – A minap két órán belül nyolc SUP-ost mentettünk. Csodálkoztak, mennyire besodródtak, meg azon is, hogy nem tudtak visszaevickélni. Tavaly nem voltak ennyien – mondta.
Többnyire csak akkor fogják fel, hogy légbetétes gumideszkával 10 km/h-s szél ellen sem könnyű haladni, illetve gyakorlat kéne hozzá, amikor kimentik őket a vízirendőrök. Legtöbbük csak a viharjelzést nézi meg, pedig „zöld jelzésnél”, már kisebb erejű szélnél is bajba kerülhetnek.
Bemennek, „kényelembe helyezik magukat, élvezik a ringatózást, eldumálják az időt, aztán azon veszik észre magukat, hogy kilométerekre besodródtak, és sehogy se tudnak visszatérni, hiába lapátolnak, ami a tűző napon nem megy könnyen. Ilyenkor elkezdenek kétségbeesetten integetni, amit vagy a parton vesz észre valaki, vagy mi, illetve a kollegáink. Vigasztalan! Legalább egy oktatóvideót megnéznének” – fakadt ki Hepp András főtörzsőrmester, a Siófoki Vízirendészeti Rendőrőrs hajóvezetője.
A BVRK munkatársai idén eddig 153 esetben 284 főt mentettek ki a magyar tengerből, tavaly az erre az időszakra érvényes adat 124 esetben 247 ember volt.
„Vízirendészeti szempontból az idei az eddigi legnehezebb év. Ilyen tartós hőséggel terhelt nyárra és ilyen sok mentésre nem emlékszem, minden korábbinál többször kell SUP-osokat menteni.”
Év végéig el fogjuk érni, de valószínűleg meg is haladjuk a 400 mentést; ez a szám tavaly 338 volt – vázolta Horváth László ezredes, a BVRK vezetője. Ebben nincs benne az a 383 ember, akik július 21-én feladták a Balaton-átúszást, és a rendőrök a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának munkatársaival emelték ki őket a tóból.
A vízbe fulladások száma picit csökkent. „Május óta nyolc állampolgár vesztette így életét a Balatonban, tavaly e gyászos szám kilenc volt. Beszédes adat, hogy
mindegyik elhunyt 18–33 év közötti, illetve 55 pluszos férfi.
Munkatársaim nemcsak a 149, hatóságilag kijelölt balatoni fürdőhelyen osztanak figyelmeztető szóróanyagokat, hanem a közel száz, fürdésre alkalmas partszakaszon is, de a villámturizmus jelenségében mindig is benne lesz a tragédia lehetősége” – mondta Horváth László. Mint fogalmazott, sok látogató „ugrik el” a Balatonhoz egy-egy fél napra vagy hosszabb időre, de az úszástudást és a vízbiztonságot sokan félvállról veszik.
Becslésük szerint a kánikulás szombatokon az 500 ezret is eléri a strandolók száma a Balaton 237 kilométeres, fürdésre alkalmas partszakaszán. Rájuk vigyáznak az őrsök állományai, élükön a hajóvezetőkkel 22 szolgálati kisgéphajóval, 2-3 órás váltásokban.
„Emelem és le is veszem a kalapom a fiaim előtt, akik olyan körülmények között teljesítenek szolgálatot, amit más ember nem képes elviselni. Nemrég engedélyeztem, hogy egy tévéstáb elkísérjen egy siófoki párost járőrözésre, és napszúrás miatt kettejükhöz mentőt kellett hívni” – idézte fel a balatoni vízirendőrök vezetője.
Forrás
