Fekvése
Magyarország északnyugati részén, Csornától 18 km-re délkeletre, a Rába partján helyezkedik el.
Árpás község a 83-as és 85-ös főutak között fekszik, Győrtől 32 km-re, Csornától 18 km-re. Közúton érhető el a 83-as útról (Győr–Pápa) Tét, Mórichidán át. A Rábán átívelő hídja fontos átkelőhely. A 85-ös útról Csorna, Rábapordányon át, a 86-osról Rábacsanak leágazással közelíthető meg. Ma már a megyeszékhely vonzáskörzetéhez tartozik. Győrhöz naponta 8–10 menetrendszerű autóbuszjárat kapcsolja.
Határának talaja néhol homokos öntésiszap, de túlnyomórészt kötött, agyagos, gyakran nehezen művelhető. Az uralkodó szélirány az északnyugati, déli szelek ritkábbak… „ha fúj, fordul és ha egy csöppöt is, de esőt hoz” – tartja a helyi megfigyelés. Felszíne síkság, melyből a falu alatt és közelében két-három lapos, homokos talajú hát emelkedik ki. A Rábába ömlik a Sárdos-ér, a határt csatornák hálózzák be – száraz időszakban csak mély árkok. Három, kis feltöltődőben levő, talajvíz táplálta tó is van a határban. Mezőgazdasági művelésű táj. Fasorok, kisebb ligeterdők teszik a szántókkal, rétekkel változatossá. Állatvilága is gazdag, főleg apróvadas terület, de gyakori az őz, előfordul vaddisznó is.
Története és mai élete
A település nevét 1030-ban említik először oklevelek, pár év múlva már a határában található rév jövedelméről esik szó. 1240-ben királyi látogatásról tudósítanak az oklevelek.
Az őskor emberének ittlétét újkőkori leletek bizonyítják. A bronzkor, majd a vaskor kelta edényei tanúsítják a hely megtelepedésre alkalmas voltát. I–V. sz.: a Rába keleti partján, az Arrabonát Savariával összekötő út mentén, mely itt haladt át a Rába vizein, virágzó város alakult ki helyi iparral, kereskedelemmel. A neve Mursella volt, falmaradványai még e század elején is a föld felszíne fölé buktak.
791-ben Nagy Károly az avarok elleni hadjáratában itt, a rábai átkelőnél vezette át frank harcosainak egyik seregrészét. A 10. században kialakul a besenyők által lakott Árpás, részeként annak a gyepű védelmére kialakított láncnak, mely Kapuvártól majdnem Győrig húzódott.
1030-ból való nevének okleveles említése: Szent István a bakonybéli apátságnak adományozta, majd 1037-ben az árpási rév jövedelmét is. Maga a név közvetve a növény nevéből, közvetlenül a Rába egy azonos nevű mellékágából ered. Egy 1086-os okirat az árpásiaknak az apátsággal szembeni kötelezettségeit rögzíti: fele termésük, sörfőzés, robot. 1222-ben Gyula nádor, panaszukat kivizsgáltatva, visszaállította az „árpási besenyők” katonai szolgálataik fejében élvezett kiváltságait, ispánjukat megbüntette. 1242. október 6.: IV. Béla király itt kiadott oklevele tanúsítja jelenlétét. 1322–1464 Az okmányok meg-megújuló perekről tudósítanak, amiket a béli apátság a Mórichidai család és a mórichidai prépostság folytat a hídvám, a malmok, erőszakos birtokfoglalások tárgyában. Utódai erőszakos foglalásaikról és az evangélikus vallás terjesztéséről emlékezetesek.
1594: a Győrt ostromló török had portyái elpusztítják a falut, a lakosság elmenekül. Az üres telkekre a Török család rácokat telepít, de 1619-ben ők is elhagyják a falut.
* 1633: 24 árpási egésztelkes jobbágyot, a hidat a vámmal együtt visszakapják az apácák.
* 1706–1707: Bottyán János kurucai kemény harcokat vívnak itt, a híd kör nyékén, a község sokat szenved. A harcok pusztításait az 1709-ben tetőző pestisjárvány is növelte.
* 1782: II. József feloszlatja a birtokos apácarendet, az uradalom a kincstár kezébe kerül.
* 1803-ban I. Ferenc gr. Colloredó–Crenville Victoriának adományozza. A földhiány miatt az árpásiak a nádasok lecsapolásával növelik irtásföldjeiket.
* 1848–1849: a szabadságharcban honvédként heten vesznek részt a faluból.
* 1851-től végbemegy a jobbágyfelszabadítás.
* 1893: befejeződnek a Rába-szabályozási munkák ezzel egyrészt új földeket nyernek, másrészt a meglevők is értékesebbé válnak. 1900 körül több tucat ember vándorol ki a faluból, főleg Amerikába.
A szocializmus időszaka a falu folyamatos sorvadását, leépülését hozzák. Először az önálló tanács, 1976-ban a tsz, majd a tagiskola is megszűnik. 1990-ben önálló önkormányzat alakul. 1993-ban az új alapokon szerveződő mezőgazdasági szövetkezet önállósul.
A község kirándulásra, táborozásra, strandolásra kiválóan alkalmas hely. Nevezetes az 1251-ben felépült román-gótikus stílusú templom, a kápolna és a harangláb. A település nagyjából egységes tömböt alkot. Különálló része Dombiföld (az egykori Kis-Árpás) a Rába túlsó partján, és Kálmán-puszta, ahol két család lakik, ill. két gátőrház és a tsz-major épületei.
A falu mai legfőbb gondja a népesség folyamatos csökkenése. A község adottságait a rendkívül hátrányos döntések a település népességmegtartó erejének felerősödő romlását eredményezték. Ezek következménye a falu elöregedése és a népességszám gyors fogyása. 1959–60-ban a téeszesítés, majd a tanácsi, közigazgatási önállóság megszűnése, a tsz beolvasztása, végül a tagiskola megszüntetése erősítette fel – úgy tűnik visszafordíthatatlanul – a folyamatokat. 1962-ben Árpáson öt híján 600-an éltek, ma, 35 év elteltével közel felére csökkent az állandó lakosok száma. 47,5%-kal élnek ma kevesebben a faluban. A folyamat elején a fiatal korosztályok elvándorlása volt a jellemző, az utolsó évtizedben már az elhalálozások és születések közti negatív különbözet is felzárkózott a fogyatkozás okaként. Az 1986–95 közti évtizedben 16 születés és 34 halálozás különbözete 18 lélekkel: a 49 beköltöző és 84 elvándorló közti különbözet 35 fővel, együtt a két tényező 62 fővel csökkentette a népességet. A foglalkoztatottság mutatóit is meghatározzák a népesség összetevői. A nyugdíjasok a lakosság 37%-át teszik ki. A munkaviszonyban levő aktív dolgozók száma kb. 87, az össznépesség 27–28%-a. Ebből mezőgazdasági szövetkezetben 7–8%, vállalkozó 6%, közalkalmazott és köztisztviselő 5%, eljáró dolgozó 9–10%. Az inaktívak, beleértve a 2–6%-os munkanélkülieket, a 18 éven aluli eltartottakat (25%), GYET-en lévőket stb., az összlakosság 72%-át jelentik. A faluból eljáró dolgozók főleg Téten és Győrben találnak munkalehetőséget.
A faluban két felekezet van, kisebb részben evangélikusok, nagyobb részt római katolikusok. A kultúrház a nagyobb csoportos rendezvényeknek ad otthont: gyűlések, ünnepek, ritkán kulturális események alkalmainak. A könyvtár 4 ezer kötetes választékával egyre kevesebben élnek. 1995-ben szűnt meg a sportkör működése, elsősorban a fiatalság fogyatkozó száma miatt. A legnagyobb, több mint 100 éves múltra az önkéntes tűzoltó egyesület tekint vissza.
Az élő hagyományok közé a húsvéti locsolás, a májusfaállítás, a lucázás és az aprószentekkor járó „mustározás” és a búcsú ünnepe sorolható. Nyári időszakban a falu élete átmenő idegenforgalmának, adottságainak köszönhetően felpezsdül. Műemlékei, a Rába, a szép környezet vonzóvá teszik. A megüresedő házakat többen nyaralónak veszik meg, köztük külföldiek.
A zöldség- és gyümölcsféléket elsősorban saját ellátásra termesztik. A málnát, ribizlit, de elsősorban az uborkát azonban eladják. A tej, tojás, húsfélék tekintetében jobbára ma is önellátó a falu, visszaesett azonban a sertés és szarvasmarha tartása. A családok jövedelmi viszonyai között nincsenek lényeges eltérések. Minden negyedik lakosra jut egy gépkocsi. A földeket jobbára a Rába Mezőgazdasági Szövetkezet műveli. Néhány egyéni vállalkozó, őstermelő foglalkozik még földműveléssel. Helyben megtelepedett ipar nincs, egy egyéni vállalkozás kivételével. A kereskedelmi szolgáltatást két kis vegyesbolt és egy italbolt látja el. A háziorvosi, alapvető egészségügyi ellátás megoldott. Az óvoda konyhája szociális étkeztetést is biztosít.
Nevezetességei
* Premontrei prépostság, Szent Jakab-templom (festette: Samodai József)
A prépostságot Nagy Móricz ispán alapította, 1251-ben Szent Jakab tiszteletére. 1526-tól 1577-ig premontrei apácák laktak a monostorban. A török hódoltságot követően 1601-ben a nagyszombati klarisszák költöztek be, akik 1750-ben a templomot részben barokk stílusban átalakították. A rend feloszlását követően az épület a település plébániatemplomaként funkcionál. A templom a magyarországi románkori téglaépítészet egyik ritka példája. Egyhajós, egyenes szentélyzáródással és két nyugati toronnyal rendelkezik. A domborműdíszes, félköríves timpanonnal ellátott kapuzata a homlokzat legimpozánsabb építészeti eleme. Barokk oltárképe a köpenyes Madonna ritka ikonográfiai típusát jeleníti meg. [1]
* Nepomuki Szent János-kápolna (műemlék jellegű)
Kis, kör alaprajzú kápolnája, mellette a fából készült harangláb, kissé távolabb az első világháborús emlékmű, mindez hangulatos park közepén. A plébániatemplom több művészettörténeti értékkel és érdekességgel is szolgál. Művészi kivitelű táblaképei közül kiemelkedik az 1666–67 körül festett főoltárkép, mely a török elleni összefogás szükségét fogalmazza meg az ország Szűz Máriának történő felajánlása mellett. A kettős gondolat kettős képmezejében alul együtt állnak a pápa, a császár, az országnagyok, az esztergomi érsek és Széchenyi György püspök, aki bizonnyal a kép megrendelője volt.
Cím: Kápolna tér 8.
Tel: +36 (96) 681-002
E-mail: [email protected]
Web:
