A település nevét 1030-ban említik először oklevelek, pár év múlva már a határában található rév jövedelméről esik szó. 1240-ben királyi látogatásról tudósítanak az oklevelek.
Az őskor emberének ittlétét újkőkori leletek bizonyítják. A bronzkor, majd a vaskor kelta edényei tanúsítják a hely megtelepedésre alkalmas voltát. I–V. sz.: a Rába keleti partján, az Arrabonát Savariával összekötő út mentén, mely itt haladt át a Rába vizein, virágzó város alakult ki helyi iparral, kereskedelemmel. A neve Mursella volt, falmaradványai még a XX. század elején is a föld felszíne fölé buktak.
791-ben Nagy Károly az avarok elleni hadjáratában itt, a rábai átkelőnél vezette át frank harcosainak egyik seregrészét. A 10. században kialakul a besenyők által lakott Árpás, részeként annak a gyepű védelmére kialakított láncnak, mely Kapuvártól majdnem Győrig húzódott.
A Rába folyó1030-ból való nevének okleveles említése: Szent István a bakonybéli apátságnak adományozta, majd 1037-ben az árpási rév jövedelmét is. Maga a név közvetve a növény nevéből, közvetlenül a Rába egy azonos nevű mellékágából ered. Egy 1086-os okirat az árpásiaknak az apátsággal szembeni kötelezettségeit rögzíti: fele termésük, sörfőzés, robot. 1222-ben Gyula nádor, panaszukat kivizsgáltatva, visszaállította az „árpási besenyők” katonai szolgálataik fejében élvezett kiváltságait, ispánjukat megbüntette. 1242. október 6.: IV. Béla király itt kiadott oklevele tanúsítja jelenlétét. 1300-ban Cseszneky Lőrinc birtoka. 1322–1464 Az okmányok meg-megújuló perekről tudósítanak, amiket a béli apátság a Mórichidai család és a mórichidai prépostság folytat a hídvám, a malmok, erőszakos birtokfoglalások tárgyában. Utódai erőszakos foglalásaikról és az evangélikus vallás terjesztéséről emlékezetesek.
Cím: Árpás Kápolna tér 8.
Tel: +36 (96) 681-002
E-mail: arpas.sport@axelero.hu
Web: http://arpas.sokoroalja.hu/bemutatkozas
