A község Nagymágocs és Gádoros között, a Mágocs-ér mellett, Békés megye határán terül el. A 20. Század közepéig Nagymágocshoz tartozó népes puszta volt a tiszántúli járásban. Birtokosai a gróf Károlyi és a gróf Berchtold családok voltak. 1956. Július 1-jén alakult önálló községgé. Területét Nagymágocs határából (Árpádhalom, Bojtártelep, Szendrei major, Zoltántér) Eperjes határából (Kisújváros és Nagyújváros egy része) és Székkutas határából hasították ki. Kiterjedése 7858 kat. hold (4522 ha). Közigazgatásilag a szentesi járásba sorolták be. Nevének előtagja Árpádra, a honfoglaló magyarok fejedelmére utal, utótagja a magyal halom (domb) főnév. A hagyomány szerint a község határában lévő természetes földhalom-csoportból a legnagyobb Árpád fejelemé volt, aki vezéreivel itt ütött tábort Pusztaszer felé menet. (A település névadó halmán Makovecz Imre 1989-ben Életfát állított.) A község lakóinak száma 1956-ban – az alakuláskor – 1673 fő, 1970-ben 1116 fő, 1980-ban 815 fő, 1990-ben 676 fő, napjainkban pedig alig haladja meg a 600 főt. A kereső népesség döntően mezőgazdaságból él (66%). Külterületi lakott helyei: Puszta, Sírom, Szendrei major, Tanya, Zoltántér. 1977 április 1-től közös tanácsú községet alkotott Nagymágoccsal (székhelyközség Nagymágocs volt); 1990. Október 10-tól ismét önálló község.
Az egykor hatalmas kiterjedésű mágocsi uradalom gróf Károlyi Alajos (1825-1889) halála után felosztásra került az örökösei között. Az árpádhalmi és zoltántéri gazdaság, valamint a szendrei major (mintegy 6000 kh kiterjedésben) leányának, gróf Károlyi Ferdinandának jutott, aki 1893-ban gróf Berchtold Lipót diplomatához, későbbi közös külügyminiszterhez ment feléségül. Az 1891-ben telekkönyvezett birtok igazgatását Berchtold Lipótné az 1890-es évek közepén vette kézbe, központjául Árpádhalmát jelölve ki. Lakhelyül – feltehetően 1897-1898 folyamán – csinos kastélyt építtetett egy 23 holdas erdő közepébe. A klasszicizáló, eklektikus stílusú épület központi része földszintes, oldalszárnya emeletes, udvari traktusán íves kiképzésű, oszlopos, fedett terasszal. A kettős cseréppel fedett, téglából készült kastély eredetileg 22 szobából, fürdőszobákból és egyéb mellékhelyiségekből állt. A szép környezetben fekvő takaros kastély a háborúkat szinte minden károsodás nélkül átvészelte. 1947-ben államosításra került. Előbb árvaházként kívánták hasznosítani, de utóbb a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete alapján a körzeti állami általános iskola és tanulóotthon kapott benne helyet. Az épület ma művelődési ház, iskola és könyvtár. (Mellette Árpád fejedelem szobra áll, Fromann Richárd alkotása – 1996).
A kastély közelében látható az 1920-21-ben épült, a vidékünkön ritkaságnak számító favázas (Fachwerk technika) római katolikus kápolna. Építtetője szintén gróf Berchtold Lipótné volt; sajnos tervezője nem ismert. A magyaros, népi szecessziós stílusú egyházi épületet dr. Hanauer Árpád István váci megyéspüspök szentelte fel 1921. Június 14-én Jézus Szent Szíve tiszteletére.
Árpádhalmi tartózkodása idején a Berchtold-kastélyban lakott Székács Elemér (1870-1938) kiváló növénynemesítő. Róla tudni kell, hogy tanulmányait a magyaróvári gazdasági akadémián végezte 1888-1891 között, majd oklevelének megszerzése után gróf Károlyi Alajos uradalmainak budapesti központjába került gyakornoknak. 1906-ban kezdett a búzanemesítéssel (szelektálással) foglalkozni. 1908-ban az akkor mégy Nagymágocshoz tartozó Árpádhalomra került. Itt már 3000 kat. holdon vetette az általa nemesített búzát, amely 1911-re az egész Alföldön kiszorította nagyobb hozamával és jobb minőségével az addig használt ún. Tisza vidéki búzát. A Székács-búza különösen rozsda-ellenállóságával tűnt ki. 1915-től már jószágigazgatóként működött. 1917-ben megalapította a Vetőmagnemesítő Rt-t. Árpádhalmán és Kompolton kísérleti telepet állított fel. 1918-ból az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alelnöke, több mezőgazdasági egyesület, ill. bizottság elnöke. 1931-ben az Állami Növénynemesítő telepek (Kompolt, Bábolna, Mezőhegyes) főfelügyelője lett. Ő alapította és szerkesztette a Növénynemesítő Szemlét. Árpádhalmán utcát neveztek el róla, és emléktáblát helyeztek el tiszteletére egykori lakhelyének, a volt Berchtold-kastély falán.
Cím: Árpádhalom Petőfi u. 17.
Tel: +36 (63) 456-057
E-mail: [email protected]
Web: www.arapdhalom.hu
