Apátfalva – neve szerint – valamely monostor apátjának birtokát képezte.
A köznép a mai napig Pátfalvának hívja, első előfordulása a Pothfalua névalak.
Apátfalva keletkezését a csanádi révnek köszönhette, hiszen a település a Maros partján, a csanádi várhoz vezető utak találkozásánál született meg.
Az első okleveles adat a XIV. századból maradt fenn, a község neve 1334-ben a pápai tizedlajstromban fordul elő, ekkor már közepes nagyságú Csanád megyei településnek számított.
A Maros – völgye a középkorban sűrűn lakott, az Alföldnél jobban beépült, civilizált terület volt. A gazdagon benépesült táj arculatát a török pusztítások sorozata semmisítette meg. A falut és a Maros mentén húzódó tölgyerdőt felégették, a szántók parlagon maradtak. A kegyetlen pusztítások nyomán ember nélkülivé vált a táj.
A török hódoltság után lassan népesült be a térség, az elpusztított falvak többsége azonban sohasem épült újjá. A település neve a Dózsa-féle parasztháború kapcsán került be az ország történetébe. Az Apátfalva melletti síkon országos jelentőségű összecsapásra került sor, a Dózsa-sereg egyik előretolt egysége 1514. május 27-én itt szenvedett vereséget a főúri csapatoktól. Egy nappal ezután a paraszti seregek győzelmet arattak Nagylak mellett. Megtorlásul Dózsa az egyik vezérét, Csáky Miklós csanádi püspököt az apátfalvi révnél karóba húzták. Ezek az események a parasztháború fordulópontját jelentették, végső szakítást az urak és a keresztesek között.
Cím: Apátfalva Templom u. 69.
Tel: +36 (62) 520-040
E-mail: apatfalva.polg@vnet.hu
Web: www.apatfalva.hu
