Mára már lehengerlően sok tanulmány és hivatalos figyelmeztetés látott napvilágot a tudatmódosító pszichiátriai szerek erőszakos viselkedést, öngyilkosságot vagy kiszámíthatatlan viselkedést okozó hatásairól, sok olyan szerrel kapcsolatban is, amelyeket „kémiai megoldás” gyanánt szinte cukorkaként osztogatnak az élet legkülönbözőbb emberi problémáira.
A pszichiátriai szakma ezeket rendre figyelmen kívül hagyja vagy éppen bagatellizálni igyekszik, pedig némelyik figyelmeztetésnek a fele sem tréfa: az Egyesült Államokban például az FDA nevű gyógyszerhatóság elrendelte, hogy bizonyos antidepresszánsok esetében a szer dobozán kell feltüntetni, vastag fekete keretben, hogy a szer fokozza az erőszakos viselkedés vagy öngyilkossági késztetés kockázatát.
A 28 éves Zoltán a megfeszített munka és az életében tornyosuló nehézségek miatt kezdett kimerültségtől és alvási problémáktól szenvedni. Emiatt pszichiátriára került, négy évig tartó„kezelése” alatt 19 különböző tudatmódosító szert kellett szednie, bár ő maga is érezte, hogy a szerek nem segítenek neki. Végül 2012 egyik végzetes napján a testvére talált rá házuk pincéjében, ahol Zoltán felakasztotta magát. 32 éves volt.
A győri férfinak eredetileg alkalmazkodási problémák miatt írtak fel pszichiátriai szereket. A legális tudatmódosítók szedésével párhuzamosan a férfi egyre-másra kísérelt meg öngyilkosságot, így egyre többször került a pszichiátriára, és továbbra is nyelnie kellett a veszélyes pirulákat. Nyolc alkalommal megmentették az életét – a kilencedik alkalommal már nem volt visszaút a számára: 2013. egyik januári délutánján, csupán néhány órával azután, hogy a pszichiátriáról kiengedték, élettársát és gyermekét itt hagyva, egy ház ablakából kiugorva vetett véget életének.
Egy 2005-ben készült norvég tanulmány megállapította, hogy az ún. SSRI-antidepresszánsokat szedő bármely korú páciensek körében 7-szer nagyobb az öngyilkosság elkövetésének valószínűsége, mint a cukortablettát szedő kontrollcsoportban.
Azt mindenképp fontos tisztázni: az antidepresszánsok tudatmódosító szerek, vagyis voltaképpen drogok – különben nem lennének alkalmasak kábítószeres hatás elérésére. Ennek ellenére ezeket a szereket manapság mindenféle problémára felírják: tanulási és viselkedési problémákra, ágybavizelésre, fiatalkorú bűnözésre, agresszióra, drogfüggőségre és dohányzásra, az időskorúak félelmeire és problémáira – az antidepresszánsok a világ legszélesebb körben felírt szerei között vannak, és jelenleg több mint 50 millióan szedik őket a Földön.
A hagyományos gyógyszerekkel ellentétben, amelyek általában megelőzhetik vagy meggyógyíthatják a betegségeket, illetve javíthatják az egészséget, a pszichiátriai szerek kizárólag azért készültek, hogy elnyomják a tüneteket, amelyek a szerek hatásának elmúltával visszatérnek. A tiltott drogokhoz hasonlóan ezek a szerek is csupán átmeneti „megoldást” biztosítanak a problémákra, a nemkívánatos viselkedésre vagy a kellemetlen érzelmekre.
Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért nevű nemzetközi szervezet – amely a pszichiátria területén történő emberi jogi visszaélések feltárásával foglalkozik – kiadvány-sorozatot jelentetett meg a pszichiátriai szerek fő típusainak mellékhatásairól, amelyek segítik a laikusok és az érintettek eligazodását ebben a sokszor nehezen érthető témában. A kiadványok példányai ingyenesen igényelhetőek a szervezet magyarországi csoportjától.
forrás: www.emberijogok.hu