12.1 C
Budapest
2022. május. 23. hétfő

Anna-barlang

Dátum:

Megosztás:

Ez a hír már több, mint egy éves, így elképzelhető, hogy a tartalma már nem releváns, esetleg a képek már törlésre kerültek!

Bükki Nemzeti Park
Anna-barlang

A fokozottan védett Anna-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3 km-re nyílik. Bejárata a Palota-szálló alatti Függőkertek aljában, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található. Járatainak hossza 570m, melyből a bemutatott szakasz hossza 208m.

A barlang a Szinva forrás vizéből kivált mésztufában keletkezett. Az üregrendszer egyidős a kőzettel, melynek képződése 150.000-200.000 évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is tart. Az üreg különlegessége éppen befoglaló kőzetéből és gyönyörű, egyedülálló képződményeiből adódik. Az üregrendszer kialakulása összefügg az Anna-források működésével. A barlangot 1927-ben építették ki az idegenforgalmi bemutatás céljára. A forrásokat 1953-ban bekapcsolták Miskolc város vízellátásába, ekkor a forrásokat feltáró szakaszokat lefalazták az idegenforgalmi résztől.
A barlang április 1. és október 15. között minden nap látogatható, 10:00-17:00 óráig (utolsó túra 17:00 órakor). A túrák óránként indulnak, minimális létszám 6 fő. Október 16. és április 14. között a barlang bemutatása szünetel. Azonban Karácsony és Szilveszter között, előzetes bejelentkezés alapján legalább 25 fő részvételével túravezetést biztosítunk.

A túra időtartama: 25 perc

A barlangi környezet, az ajánlott ruházat:

Az Anna-barlang túravezetőnk kíséretében látogatható szakaszai villanyvilágítással ellátottak, utcai öltözetben bejárhatók. A közlekedést korlátok, lépcsők és egyenletes, vízmentesített sétautak segítik. A villanyvilágítás egyaránt elősegíti a biztonságos közlekedést, és a látványos barlangi képződményekben való gyönyörködést.

Az Anna-barlang megközelítése

Az Anna-barlang a Tiszai-pályaudvarról 1-es vagy 101-es busszal, vagy 1-es villamossal a Diósgyőri-városközpontig, majd onnan 5-ös autóbusszal a Palotaszálló melletti, vagy a 15-ös autóbusszal a Hámori-tó melletti buszmegállóig, ahonnan kb. 200 m-es könnyű sétával érhető el a barlang.
Személygépkocsival érkezőknek a Hámori-tó mellett kialakított parkolóban (a barlangtól 250 m-re) vagy a lillafüredi felső parkolóban (a barlangtól 600 m-re) érdemes parkolni.

Barlangismertető

A barlang kialakulásának különlegessége, hogy üregeit nem utólag oldotta, vájta a víz a befoglaló kőzetbe, hanem azzal egy időben keletkezett. A Lillafüred felett felszínre törő Szinva-forrás vizéből kivált, a völgytalpat kitöltő mésztufa lerakódás mintegy két kilométer hosszúságban, a barlangnál 40 métert meghaladó vastagságban fejlődött ki. Egész Lillafüred – a Palota Szállóval együtt – erre az üregekben gazdag édesvízi mészkőre települt.
A mésztufa a mélyből feltörő karsztforrásokból válik ki a felszínen. A télen-nyáron közel azonos hőmérsékletű (8-10 °C) bővizű források medrében megtelepedő mohák és algák élettevékenységük során szén-dioxidot vonnak el a vízből, mely elősegíti a vízben oldott mész kiválását.
A mészkéreg a vízbe hullt szerves és szervetlen anyagot (falevelek, növények termései, kavicsok stb.) vékony kéreggel vonta be, majd teljesen befedte, így a mésztufa barlangban számos levéllenyomat és sok megkövesedett ág, fatörzs, vékony gyökér formájú tufaképződmény figyelhető meg a falakon (természetesen a szerves anyag már elkorhadt, és helyét tufaanyag töltötte ki).
Az Anna-barlang kialakulása szorosan összefügg a Szinva-patakból kivált mésztufával és a barlangban fakadó forrásokkal (Anna-I. II. III. források).

A Szinva medrében a klasszikus módon történő tufaüreg-képződés ma is megfigyelhető. A tufaüreg felszíni vízfolyásból történő képződésének folyamata úgy körvonalazható, hogy a víz a túlhajló peremen a vízfolyás irányában növekedő moha és alga növényzet él, mely élettevékenysége során a mészkiválást elősegíti. Így a perem szélességében és lefelé fokozatosan vastagodik, boltozattá alakul, később az alatta levő tér egészen beboltozódhat. Az Anna-barlangban járva megfigyelhetjük a beboltozódás során keletkezett termek mennyezetét, ahol a mohafonatokon, gyökereken képződött bekérgeződések láthatók.
A barlang kialakulásában – a Szinva medrében történő üregképződés mellett – nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk az üregrendszerben feltörő, jelentős vízhozamú Anna-forrásoknak is. Az üregképződés, azaz a tufakőzet oldódása, valamint a vízfeltörés okozta erózió nem tarthatott lépést a Szinva-patakból történő tufaképződés ütemével, így az üregek füzére – melyet az Anna-források vízfolyása fűzött egybe – beboltozódott, de a légteres járatok visszamaradtak az állandó forrásműködés következtében. Idővel a források kifolyási szintje a Garadna-patak bevágódása miatt alábbszállt, így a barlang felsőbb járatszakaszai szárazzá váltak, a víz alsóbb szintre ereszkedése miatt. A barlang feltárásának története külön érdekesség, mely szorosan összefügg a Garadna-Szinva-völgyi vaskohászat hőskorával. A 18. században Fazola Henrik a Garadna- és Szinva-völgyben több helyen vashámorokat létesített, a bővizű patakok és források vízenergiáját hasznosítva a ráverő kalapácsok és egyéb gépek működtetésére. A Kincstár 1770-ben megvette a kis üzemeket, és korszerűsítette azokat. Ekkor épült a Garadna-patakra a Hámori-tavat felduzzasztó első gát is. A jelenleg is látható gát ennek helyén épült 1810-12-ben.

A Szinva-völgyben létesített vashámorok vízellátása céljából 1833-ban a mésztufadomb aljában lévő vízfakadást követve tárót hajtottak, melynek során kisebb-nagyobb természetes üreget fedeztek fel. A forrás akkori elnevezése (Háromforrás-barlang) vagy a táróban feltárult több vízfakadásra, vagy a felszínen eredetileg a táró hajtása előtt meglévő több forrásra utal. Az 1833-ba hajtott 94m összhosszúságú táró csak az I. forrásig készült el. Az Anna II. és a III. forrásokat az 1949-53 között végzett vízműépítési munkák során tárták fel.
Az 1833-ban hajtott 94 m hosszúságú vágat kb. 50 m-nél természetes terembe lyukadt, melyből négy további terem vált bejárhatóvá.
A felfedezést követően a vágatot kiszélesítették, a víz fölé fahidakat, pallókat helyeztek, és helyi vezetőkkel mutatták be a barlangot.
1847-ben járt a barlangban Petőfi Sándor is.
Az első, kezdetleges kiépítést követően a barlangot elhanyagolták. Kadiè Ottokár 1912-ben a Szeleta-barlang ásatása során felkereste – akkor Hámori-barlang néven – a feledésbe merült mésztufa üreget, és az addig ismert részeket felmérte. 1913-ban a következőket írja erről (Jelentés a Barlangkutató Bizottságnak 1912. évi működéséről Barlangkutatás, 1913.)
1926-27-ben a Palota-szálló építése kapcsán, és a Szent István-barlang feltárásának eredményességének hatására a barlangban további részeket tártak fel Révay Ferenc főerdőmérnők tervei és irányítása alapján. Ekkor készült el a jelenleg is használt, a Szinva-vízesés mellett nyíló 40 m hosszú bejárati táró, a járatok mintás műkőburkolata, a Szívnél látható fakorlát, a barlang első elektromos világítása, és további természetes üregek feltárása. A munkák befejeztével Anna-barlang néven nyitották meg.

A második világháborút követően, 1949-51-ben kötötték be a forrásokat Miskolc ivóvíz-ellátásába. Mivel az egészségügyi előírások kizárják, hogy a forrástárókban látogatás történjen, emiatt a barlang egy részét elzárták a látogatók elől. A lefalazás után megmaradt idegenforgalmi szakaszt az ötvenes években újították fel, s nyitották meg a nagyközönség előtt.
A barlangnak négy bejárata van, 264-282 m közötti tengerszint feletti magasságban. Mindegyik mesterségesen kialakított; két bejárat a járatok bemutathatóságát teszi lehetővé. Eredetileg a forrástárón keresztül történt meg a látogatók bevezetése a barlangba, 1927-1949 évek között.
Képződmények
Az üregrendszer különleges, csipkefinomságú forrásmészkő képződményei miatt egyedi értéket képvisel. Képződményei országos viszonylatban egyedülállóak, emiatt a barlang európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű. Az általánosan más barlangban is előforduló cseppkőképződményeken túl gömbszerű, 40-60 cm átmérőjű héjszerűen felépülő hagymaszerű képződmények is előfordulnak, melyek vízfelszín közelében válhattak ki.
A legjellegzetesebb, egyedülálló képződményeket jellemezni szinte lehetetlen. A furcsa, gyökerekre, fadarabokra kirakódott, és az időközben elkorhadt szerves anyag helyét kitöltő tufa megjelenése helyenként csontszövet vagy természetes tengeri szivacs szövetének felnagyított megjelenítéséhez hasonlatosak, vagy másik hasonlattal élve, vert csipkéhez hasonlatosak. A hasonlítgatás nem szerencsés azonban, mert a természet egyedi képződményeiről beszélhetünk.
Az általánosnak tekinthető függő cseppköveken túl igen változatos, jellegzetes gyökér, fa, moha bekérgeződésekből alakult képződmények fordulnak elő.
A csipkeszerű, szövetszerű bonyolult képződmények jobbára sértetlenek, és ezek adják a barlang egyedi értékét.
A barlangban Dr. Kolozsváry Gábor végzett 1933-ban rovartani vizsgálatokat. A barlang bejáratában és kijáratában végzett gyűjtést (a belső szakaszon semmit nem talált), melynek eredményeként 15 barlanglakó egyedet, két barlanglakó fajt regisztrált.
A barlangban az Elvarázsolt Kastély közelében 9,6 &grad;C fok hőmérséklet mérhető. A felső pincében a hőmérséklet néhány tizedfokkal magasabb, téli időszakban.

A barlangtúra

A 40 m hosszú bejárati táró vezet az első állomásra, a Hallba. A barlang falának alsó felén jól látható a mesterséges tágítás nyoma. A mennyezeten mésztufával bevont fagyökerek, a terem bejárata felett pedig fenyőágak lehajló ága látható. A plafonon az üregbeboltozódásra utaló bekérgezett mohafonatok is megfigyelhetők.
A Hallból nyíló egyik folyosó vezet a Hármas Kapuhoz, amelyhez legenda fűződik. Attól függően, hogy melyik kapun halad át a látogató, halála után a Mennyországba, vagy a Pokolba jut.
A továbbvezető kanyargós folyosón érhető el az Északi-fény nevű terem, amely a barlang egyik legszebb látnivalóját kínálja. Nevét a plafonon megfigyelhető tűszerű képződmények alkotta hullámzó mésztufa függönyről kapta.
A továbbvezető mesterségesen tágított járat vezet a Jézus Szívéhez, amely jobbra egy kis teremben látható. E szív alakú cseppkőképződmény alatt mai napig esküvők köttetnek.
Az innen továbbvivő lépcsősoron a Paradicsomba juthatunk, ahol egy élő fához hasonló képződmény figyelhető meg, mely az Éva Almafája fantázianevet viseli.
A Paradicsomot elhagyva, a folyosó a Cseppköves-terembe vezet, melyben a mésztufabarlangokra kevésbé jellemző képződmények, cseppkövek figyelhetők meg, melyek az üreg kialakulását követően képződtek, és képződnek ma is. E terem érdekessége még egy szinte teljes épségében megmaradt megkövesedett tölgy makk.
A cseppköves teremből rövid kanyargós folyosó vezet a már megismert Hallba, ahonnan a bejárati tárón keresztül a felszínre juthatunk.

Kérjük kedves Látogatóinkat, hogy a földalatti világ megtekintésekor vegyék figyelembe és tartsák be barlangjainkban érvényes viselkedési szabályokat:

– A barlang alakzatainak, cseppkövek érintése tilos!
– A betonozott járófelületekről való letérés, a korlátokon való átmászás tilos!
– Dohányozni, szemetelni, hangoskodni, feleslegesen zajt kelteni tilos!
– Fényképezni és videofelvételt készíteni kizárólag a túravezető engedélyével lehet!
– Ittas állapotban a barlangban tartózkodni tilos!
– Kutyát vagy más állatot a barlangba bevinni tilos!
– A barlang állatvilágát zavarni tilos!

Forrás:Wikipédia; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;

Cím: Anna-barlang
Tel: 0036705322177
E-mail: [email protected]
Web: www.hirmagazin.eu

Kommentelési- és moderálási irányelvünk

Kommentelési- és moderálási irányelveink:

Az álláspontok, olvasói vélemények, kommentek, nem a Hirmagazin.eu Online Média álláspontját tükrözik.

Médiánk pro- és kontra elven működik, a megfogalmazott cikkek, azok tartalma szerint napvilágot láthatnak mindennemű vélemények.

Kérjük tartózkodj az olyan értékelések elhelyezésétől, melyek:

- sértő, vagy oda nem illő tartalmat;

- személyeskedő, és/vagy rágalmazó tartalmat jelenítenek meg!

A hozzászólókkal szemben támasztott alapvető követelmény - a tiltott tartalmú kommentektől való tartózkodáson kívül - a kulturált viselkedés, valamint mások emberi méltóságának és személyiségi jogainak maximális tiszteletben tartása.

Magyarul: Ha csúnyán beszélsz, rágalmazol, sértegetsz bárkit vagy médiákat, közösségi médiákat, a Google és/vagy a Facebook, Twitter letilt x időre, de olyat is hallottunk már, hogy kitilt örökre. Ezektől óvakodj, viszont ha van véleményed, és az más, mint a többi olvasói vélemény, nyugodtan mondd el, írd le, mi örülünk minden véleménynek. Ettől (is) sajtó a sajtó.

Nekünk fontos a Te véleményed, mert fontos vagy nekünk Te magad is!

Köszönjük, további jó olvasást, informálódást és kellemes időtöltést
kívánunk:

Hirmagazin.eu Online Média szerkesztősége

banner
weblap4u banner
Pannon Work

Kapcsolódó hírek

Zelenszkij szerint természetes, hogy az ukrán férfiaknak háborúba kell menniük (és meghalni dicsőség), és ez miatt nem hagyhatják el Ukrajnát, erről rendelet szól, a...

Az elnök össze-vissza beszél, szerinte Őhelyette inkább „talán a fiukat elvesztő szülőkhöz” kellene címezni a petíciót..., de ezt...

Horvátországban a rendőrök simán lelőttek két szurkolót..

A Hajduk Split labdarúgócsapatának több száz szurkolója került összetűzésbe a rendőrséggel szombaton Zágráb közelében. A bajnokság utolsó fordulójában a...

Ez nagyon csúnya dolog volt: Joe Biden megint összevissza beszélt, az orosz vezetők kinevették, nem hogy orvost küldtek volna hozzá! Szégyelljék el magukat!..- Szólj...

Joe Biden amerikai elnök nehezen tudja ellátni feladatait. Ezt május 22-én, vasárnap jelentette be Dmitrij Medvegyev, az Orosz Föderáció...

Oroszlánnal játszott az elmebeteg látogató, leharapta az újját – videón a szőrnyű tragédia (18+)

Vérfagyasztó pillanatoknak lehettek szemtanúi az állatkert látogatói Horrorfilmbe illő jelenet játszódott le a Jamaicán található állatkertben. Az egyik látogató túl...