A rózsafajtáknak számtalan fajtája kápráztat el bennünket nap, mint nap. De nem elég csak gyönyörködnünk bennük!
A nemes vagy tearózsa-hibridek ritkábban álló tüskékkel és egyenkénti nagy virágokkal, valamint hosszú virágzási idejükkel tűnnek ki. Különösen vágott virágnak alkalmasak, de magas törzsű rózsaként vagy bokorként is nevelhetjük.
A polianta típusú rózsák erőteljes növekedésű bokrain számtalan kisebb virágot találunk csoportokba, ernyőkbe rendeződve. A bokrok virágtengerként virítanak júniustól a fagyokig.
A floribunda típusú rózsák körülbelül a két előző fajta közé sorolhatók.
Ezzel közel sem merítettük ki a rózsatípusok változatosságát. A „virágok királynője” számtalan jelmezben mutatkozik, pl. miniatűrként törperózsa néven kerül elénk, vagy mint gazdagon virágzó futó és babarózsa, kúszó vadrózsa, és újabban mint földön futó talajtakaró növény. Az utóbbi időben divatba jött az erkélyen vagy az ablakpárkányon díszelgő mini-rózsácska, de nagyon gondos ápolást igényel, mert a pici cserép miatt a növények könnyen kiszáradnak és elpusztulnak.
Vásárláskor a megfelelő fajta és típus megválasztását mindenekelőtt a rendelkezésünkre álló hely, időjárás és ízlésünk befolyásolják. Egy kicsi kertben vagy ágyásban sokkal jobban mutat egy csüngő típusú rózsa, mint egy magas növésű. Nagyon fontos, hogy a növények teljesen egészségesek legyenek, ezért már vásárláskor figyeljük meg a növényt, nincs-e rajta az esetleg felbukkanó lisztharmat vagy a csillagfoltosság jele.
A legjobb ültetési időszak a kora tavasz vagy az ősz, konténeres rózsát viszont fagyos idő kivételével egész éven keresztül telepíthetünk. Más cserjékkel ellentétben a rózsákat kissé mélyebbre kell ültetni, mint amilyen mélyen a faiskolában voltak. Így a növényt új hajtásokra kényszerítjük. A szemzés helye minden esetben 2,5 cm-re a föld alá kerüljön. A rózsákat az őszi telepítés után közvetlenül metsszük vissza.
A rózsákat más cserjékhez hasonlóan jól érett istállótrágyával trágyázzuk vagy komposzttal mulcsozzuk.
Az ültetést követő első évben fontos a rendszeres öntözés, de továbbiakban sem szabad a meleg időben a gyökérzetnek kiszáradni.
A tearózsa hibridjeit minden évben még a bokor kihajtása előtt metsszük meg és a sérült részeket vágjuk le. Minél erősebben vágjuk vissza, annál erősebb lesz az új hajtás. Ezért a gyengébb hajtásokat erősebben, 1-2 szemre, az erősebbeket 3-4 szemre vágjuk vissza. Így meglesz a növekedési egyensúly. A magas törzsű rózsákat bokorként kezeljük, míg a futóknál csak az öreg, száraz, beteg ágakat távolítsuk el.
A rózsákat általában vadalanyra szemzik. Ez a vadalany néha egy-egy vadhajtást hoz, amelynek nincs díszítő értéke. Ez egy világosabb, sűrűn tüskés hajtás, amely a növényt gyengíti, ezért a vadhajtásokat mindenképpen el kell távolítani. Ha az elhervadt virágokat folyamatosan eltávolítjuk, hozzásegítjük a hosszan nyílófajtákat, hogy egész nyáron, akár a fagyokig virágot hozzanak.
A növényeket gyakran ellenőrizzük, hogy nem lepte e el a lisztharmat, levéltetű vagy a csillagpenész-foltosság. A rózsák mellé közvetlenül ültessünk fokhagymát, ami állítólag hatékonyan védi a tetvek ellen.
Forrás: szépzöld
