Az indiai kasztrendszer szigorúan elválasztott csoportokba sorolja, sokkal inkább rangsorolja az oda születőket. Százmilliók sorsa dől el abban a pillanatban, amikor világra jönnek, egészen pontosan akkor, amikor megfogannak.
Maga a rendszer rendkívül bonyolult, összes részletét és vonatkozását állítólag még a téma szakértői sem ismerik. Az az egy viszont biztos, hogy a kasztok határa gyakorlatilag áthághatatlan. Legalábbis a négy nagyé.
A mai rendszer évezredes vallási hagyományokon nyugszik, és a gyarmati idők társadalmi, illetve gazdasági fejlődésének nyomait viseli.
Maga az elnevezés, a kaszt egy portugál szóból származik, a “casta” átvétele. (A portugál elnevezés terjedt el az európai nyelvekben.) Ez fajt, származást, fajtát jelent. Az ennek alapján deklarált egyenlőtlenség a mai napig meghatározza minden indiai életét.
A kasztok kétféle koncepciója
Az egyik rendszer szerint az indiai kasztok az ősi védikus társadalmi osztályok mentén alakultak ki. Ez négy nagy kasztba, varnába sorolja az embereket.
A másik szisztéma szerint a kasztok származás, illetve foglalkozás alapján tovább oszthatóak, ezek a kisebb kasztok a játik.
A kettő természetesen összefonódik.
A modern India kasztjai jócskán eltérnek azoktól, amelyeket akár még a 18. századi utazók is leírtak. A 19. század második felében indult brit gyarmatosítással új elem jelent meg az indiai társadalomban, és ez a gyarmatosítók ottani adminisztrációja volt, vagyis a brit diplomaták és hivatalnokok hada. A problémát az jelentette, hogy mint kaszton kívüliek, érinthetetlennek számítottak, miközben náluk volt a hatalom.
A Varna kasztrendszer
A Varna szó szerint színt jelent. Ez a szisztéma a régi hindu irodalomban gyökerezik, és négy nagy kasztra osztja az indiai társadalmat.
papok vagy tanítók (Bráhmánok),
uralkodók vagy lovagok (Ksatriák),
kézművesek vagy kereskedők (Vaisják)
munkások vagy szolgák (Súdrák)
Azok, akiket ezek egyikébe sem lehetett besorolni, az érinthetetlenek, a páriák vagy dalitok. (A tamilok páriának hívják a dobosokat, amit persze ők kikérnek maguknak.)
A felső három kaszt szertartásosan a kamaszkor végén fogadja be tagjait, amit második születésüknek tekintenek. A súdráknak nincs ilyen ünnepük, ők egy életen belül csak egyszer születnek.
A Játi kasztrendszer
Több kutató is azt állítja, hogy nem is annyira a születés, mint inkább a mesterség alapján oszlik tovább a négy nagy kaszt, vagyis a négy varna kisebb kasztokra, játikra.
A játi azt jelenti, születés. Ebben a rendszerben játik ezreibe sorolódik az indiai lakosság származás és foglalkozás szerint. Ezeknek a kasztoknak a határai nem annyira merevek, mint a varnáké. Ez persze nem jelenti azt, hogy szabad lenne házasodniuk is egymással. Van rá példa, de rettentően nehéz és bonyolult kijárni.
A játik rendszere folyamatosan változott a századok múlásával, és alakul manapság is: régiek kihalnak, újak keletkeznek.
Mire szolgál a kasztrendszer?
A kasztrendszer adja az alaszabályokat az emberek magánéletében és társadalmi érintkezésükben, szerepevállalásukban is. Ez akkor kap igazán hangsúlyt, amikor a társadalom különböző rangú tagjainak kell kooperálniuk.
A sok rendszabály közül néhány:
Társadalmi kapcsolatok: magasabb kasztból való sosem érintkezhet alacsonyabb kasztból valóval, a magasabb kasztból valók kizsákmányolhatják az alacsonyabb kasztból valókat
Élettér: a magasabb kasztból valók laknak a települések központjában, az alacsonyabb kasztból valóké a külváros.
Mit tud kezdeni a kasztrendszerrel a modern India?
Az alkotmány ma már tiltja az alacsonyabb katszokból származók hátrányos megkülönböztetését. Számos államban bevezettek és próbálnak bevezetni olyan intézkedéseket, amelyek oldják a kasztrendszer átjárhatatlanságát, segítik a társadalmi mobilitást.
Ilyenek például azok a kvóták, amelyek ma már szabályozzák az alacsonyabb kasztba születettek kormányzati reprezentációját, az oktatási rendszerben és a munkaerőpiacon pedig előnyhöz juttatják őket.
Ennek az elvnek természetesen megvan a hátulütője is. Miután az alacsony kasztokba tartozók a segélyezésben is kedvezőbb elbírálás alá esnek, az egyes kasztok – mármint a kisebbek, a játik – azért harcolnak, hogy minél alacsonyabb rendű besorolást kapjanak.
Forrás: euronews
