A legtöbb kertbarát rémálma egy vakondtúrás a gyep vagy a virágágyás kellős közepén. Érdemes azonban megfontolni néhány szempontot, mielőtt vérszomjasan ásót ragadnál.
A vakond védett állat, befogni is csak engedéllyel szabad, így még a viszonylag barátságos kilakoltatás sem opció. A nyilatkozó szakértő rámutatott, egyéb okokból is jobban tesszük, ha megbékélünk a kisemlős sajátos kertrendezési elveivel – írja a prove.hu.
A tavasz végét, a nyarat és az ősz elejét felölelő mintegy fél év kétségtelenül a kertimádók kedvenc időszaka az évben. Azok, akik szeretnek kertészkedni, garantált, hogy már a karácsonyfa alól is hajlamosak arról ábrándozni, mi mindent ültetnek majd tavasszal.
Az a tény már egyre inkább benne van a köztudatban, hogy a zöld gyep és a formára vágott, rendezett sövény a legkevésbé sem egyeztethető össze a fenntartható kert fogalmával. A klasszikus gyep ugyanis elveszi a virágzó növényektől – ezzel párhuzamosan pedig a beporzó rovaroktól és egyéb életformáktól is – az életteret. A telepített gyepet érdemes lóherével keverni, valamint gondoskodni a kert mikroklímájának javításáról. Ezt követően pedig el lehet kezdeni minimális vízigényű, vadvirágos-mezős növényekkel dúsítani a területet.
Arra viszont már kevesebben gondolnak, hogy a biodiverzitás oltárán nem pusztán a növények sokszínűségével kell és érdemes áldozni. Itt jön képbe az átlagos kertbarátok rémálmai közé sorolható vakond (is), a munkásságát kísérő buckákkal együtt.
Ha hasznos, akkor megtűrt
Az első vakondtúrást meglátva a legtöbben remegő kézzel kapnak a telefon – okos kütyü hiányában pedig a számítógép billentyűzete – után, hogy felkutassák a leghatékonyabb, vakond ellen bevethető praktikákat. Időközben pedig azt is ellenőrzik, egyébként hasznos állat-e ez a kisemlős.
Az, hogy az állatokat hasznos vagy káros címkével látjuk el, egy nagyon antropocentrikus, emberközpontú világkép eredménye. Bizonyos szempontból logikus, hogy az ember azt nézi, mi az ő közvetlen haszna vagy kára, valójában azonban ebben a tekintetben értelmezhetetlen ez a hozzáállás. Az ökológiai rendszer ugyanis egy nagy egész, nincsenek benne hasznos és káros szereplők, hanem mindenkinek van egyfajta funkciója, tevékenységei, amivel a földi életet és annak komplexitását támogatja
– nyilatkozta a Prove-nak Ujj Zsuzsanna természetvédelmi szakértő, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) A mi sokszínű kertünk kampányának programfelelőse.
Hozzátette, a kert is egy ökoszisztéma, egy élőhely, amely akkor lesz egészséges, minél biodiverzebb, azaz minél több faj van benne. Még a zsebkendőnyi kiskertek biológiai összetettsége is sokat jelenthet a nagy egészt tekintve is. Különösen annak fényében, hogy „Magyarországon a természeti tőke index rendkívül alacsony: az eredeti, ember nélküli állapothoz képest 90 százalékban már nincsenek meg az élőhelyek”.
Semmiképp nem az a jó elsődleges reakció, hogy ha valamiből sok van, akkor azt meg kell próbálni teljesen eltüntetni. A tetveket például soha nem fogjuk tudni teljes mértékben kiirtani, hisz akár a szomszéd kertjéből is visszatérhetnek. Ha viszont kiirtok valamit, azzal a teljes táplálékláncba beavatkozom, kiirtom egyúttal annak a ragadozóját is. Tehát nem abban kell gondolkodni, hogy hogy számoljam fel, inkább abban, mit hozzak be még. Ha túl sok a csiga, el kell gondolkodni azon, miként lehet vonzóbbá tenni a kertet a sünök számára, bár éppenséggel a vakond is eszik csigát
– magyarázta.
A vakond üldözése kizárólag esztétikai okokra vezethető vissza
A vakond esetében sem azt kellene mérlegelni, hogy az ember szempontjából hasznosnak vagy inkább kártékonynak tekinthető. Sokkal inkább azt, hogy hozzátesz a kert mint ökoszisztéma sokféleségéhez.
Sokan sokféleképpen próbálnak védekezni ellene, egyesek megkísérlik elárasztani a járatokat vízzel, mások csapdákat állítanak fel. Míg azonban az előbbi teljesen felesleges, a legkevésbé sem hatékony megoldás, a második még illegális is.
A vakond védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke 25 ezer forint. A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges még a befogásához is. Ez pedig azt jelenti, hogy még az élve fogó vakondcsapda használata is törvénysértő tevékenység, abban az esetben is, ha aztán máshol szabadon engedjük az állatot.
A vakond hazai állománya egyébként stabil, és a Természetvédelmi Világszövetség (International Union for the Conservation of Nature, IUCN) szerint sincs ok aggodalomra a közönséges vakond (Talpa europaea) példányszámát illetően. „Magyarországon azért védett, mert nagyon régen megkapta ezt a státuszt, amit nem szoktak levenni állatokról. A XX. század elején prémet készítettek a vakondokból. Ezt a szokást felszámolta a védetté válása, és ezt követően az állománya is helyreállt” – mondta Ujj Zsuzsanna.
És hogy mit lehet tenni ellene? A szakértő szerint elsősorban azt, hogy más szemüvegen keresztül szemléled a kertet, mint eddig.
A vakond esetében terjed egy olyan tévhit, hogy a növények gyökerét elrágja. Ezt azonban már kutatásokkal cáfolták: kimutatták, hogy egyáltalán nem is eszik növényt. Egyenesen jó jelnek tekinthető, ha vakond van a kertben, mert azt jelzi, hogy van elég földigiliszta is, egészséges a talaj. Amiatt szúrja sokak szemét mégis, hogy a vakondtúrás egy nagy barna folt a fűben. Ez azonban csak esztétikai szempont, amin lehet változtatni.
Piet Oudolf holland kerttervező példáját említette, aki egy egészen más kertrendezési attitűdöt képvisel, mint a legtöbb kollégája. Ő arra buzdítja a követőit, hogy fogadják el a természet körforgását a maga szépségében, ne akarják a maguk esztétikai igényei közé erőltetni a kertet. Az Oudolf-elveknek megfelelően kezeled a kerted többek között akkor is, ha ősszel nem gereblyézed össze a lehullott leveleket. Ahogy akkor is, ha nem pöccensz be attól, hogy felbukkant a kertben egy – vagy több – vakondtúrás.
