forrás: hirado.hu
Amikor az internet az életünk részévé válik, mindennapjainkat határozza meg, mi is egyre többet árulunk el magunkról, szokásainkról. Mindenkinek. Akárkinek. A kérdés csupán az, hogy egy-egy félresikerült poszttal mennyire rontjuk a rólunk kialakított képet, a munkahelyünkön elért presztízsünket.
Könnyen válhatunk munkanélkülivé, ha nyíltan posztolunk arról, hogy mennyire utáljuk a munkánkat, vagy utasíthatnak vissza az állásinterjúnál egy-egy rosszul sikerült és a közösségi oldalra feltöltött kép miatt. A nagyobb multinacionális cégeknél, bankoknál vagy olyan munkahelyeken, ahol ügyfélközpontú kiszolgálás van, tűzfallal védekeznek a közösségi oldalak – többek között a Facebook – megnyitása ellen. Így elkerülhetik azt, hogy a dolgozók munkaidejükben mezőgazdasági munkát végezzenek a Farmville alkalmazással, pókerezzenek, vagy barátaik fényképeit nézegessék, lájkoljanak.
Képünk illusztráció (Fotó: Reuters)
Az egyik nagy pénzintézetnél például már évek óta nem lehet elérni a céges hálózaton a Facebookot és a Gmail levelezőrendszerét. A szigorítás persze nemtetszést okozott a munkatársak között, de sokan az okostelefonjukon továbbra is használják az alkalmazást.
Ma már érzékelhető változás van, mivel egyre nehezebb távol tartani egymástól a munkánkat a közösségi oldalaktól illetve azok hatásaitól – mondta Földi Miklós Dániel. A munkapszichológus szerint mostanra engedékenyebbek lettek a munkaadók is. Ezek ellenére is érdemes odafigyelni arra, hogy mi mindent árul el rólunk a profilunk, hiszen ami egyszer a Facebookon megjelent, már nem lehet törölni – tette hozzá.
Mit posztolhatok?
A kompromittáló képek, rosszul sikerült posztok vagy épp egy-egy politikai megnyilvánulás a közösségi oldalon sokat ronthat a munkában való megítélésünkön. Könnyen le tudja dönteni a felépített image-t – magyarázta.
Vannak cégek, ahol nem az alkalmazást, hanem annak használatát kötik szabályokhoz. Egyes munkahelyeken például meghatározzák, mit lehet és mit nem kiposztolni a közösségi oldalakra.
Előfordulhat az is, hogy már az állásinterjún is megkérhetik a leendő dolgozót, hogy bizonyos bejegyzéseket töröljön az oldaláról. Joga a munkáltatónak ehhez azonban csak akkor van, ha a kifogásolt poszt sérti a munkáltatót – hangsúlyozta Földi Miklós Dániel. Persze a munkavállalók többsége félve a kirúgástól, inkább eleget tesz az ilyen kéréseknek.
EPA/LUONG THAI LINH
Lájkfüggőknek:
Akkor sincs veszve semmi, ha letiltották a Facebookot a munkahelyen – újabb és újabb úgynevezett kliensek jelennek meg, amelyekkel a cégvezető által „nem kívánatos” weboldalak elérhetőek.
Az egyik ilyen az ún. Brizzly, amellyel a Facebookot vagy akár a Twittert tiltott környezetből is hozzáférhető. Ez a kliens könnyen kezelhető, csupán regisztrálni kell hozzá. Az egyik internetes portál szerint egy Facebook által támogatott alkalmazásról lévén szó, nem kell aggódnunk a biztonság miatt, bármikor törölhetjük a kliens hozzáférését adatainkhoz. Gombamód szaporodó társaival egyetemben ez a kis alkalmazás sem tökéletes, de feladatát kiválóan ellátja.
A HR-sek is így válogatnak
Éppen ezért az állásinterjú előtt érdemes „megtisztítani” a Facebook profilunkat – állítják a szakemberek. Hiszen manapság jó önéletrajzot vagy motivációs levelet sokan tudnak írni, de a közösségi oldalakra kiposztolt fotók sokkal több plusz információval bírnak egy munkaadó számára. Gyakran azt is a Facebookon ellenőrzik a HR-sek, hogy az önéletrajzban szereplő iskolai végzettség vagy szakmai tapasztalat egyezik-e.
Az elfogadott gyakorlat azonban felvet néhány jogi kérdést is, hazánkban még nincsenek precedens értékű esetek erre vonatkozóan. Ezért érdemes a közösségi oldalon az adatvédelmi beállításokat használni: minden egyes posztnál meghatározni az azt láthatók körét, csoportját.
A Facebook oldalon megjelent fotó ugyanis lehet akár bizonyíték is. Magyar munkajogi perben volt már arra is példa, hogy adatokat használtak fel az website-ról. Mivel a szabad bizonyítás elve érvényesül a magyar joggyakorlatban, ezért a bíróság hatáskörébe tartozik eldönteni, figyelembe veszi-e az ilyen jellegű bizonyítékokat vagy sem.
A megszokás hatalma: posztolunk
A munkapszichológus szerint a „kint ragadt”, kétértelmű vagy kompromittáló bejegyzéseknek a figyelmetlenség az alapja. Sokszor csupán rutinból posztolunk, nem gondolva bele a következményekbe.
Ma már jellemzően kettéválik a közösségi oldalak használata. Bizonyos pozíció felett az emberek sokkal inkább üzleti megfontolásból használják a Facebookot, olyan tartalmakat osztanak meg, amelyek a pozíciójukat erősítik – magyarázta a szakember a hirado.hu-nak. Valamint megmaradt az eredeti célra tervezett funkció is, még mindig sokan használják pusztán a közösségi jelenlét miatt.
