A történelem valaha volt egyik legnagyobb állama, a Mongol Birodalom a 13. században Dzsingisz kán uralkodása alatt tett szert valódi nagyhatalmi státuszra. Az 1230-as évek második felében a Magyar Királyság is potenciális célponttá vált a sztyeppei birodalom számára. Ugyan tatárjárásnak hívjuk az ország elleni támadást, a tatár valójában segédcsapatként szolgáló népcsoport volt a mongol hadseregben. A név valószínűleg onnan ered, hogy a szemtanúk őket látták az első sorokban harcolni és róluk számoltak be.

IV. Béla helyzetét a belpolitikai válság és a kun lázadás is nehezítette

Dzsingisz kán halála után országa a Japán-tengertől egészen a Kaszpi-tengerig terjedt. Ugyan a centralizált irányítás ezen a hatalmas területen már nem volt lehetséges, a terjeszkedni vágyó birodalom hatalmas veszélyt jelentett Magyarországra nézve. Julianus barát már 1237-ben hírt hozott arról, hogy a mongolok szüntelenül a nyugati hódításról tanácskoznak. Magyarországon ekkor a friss király, IV. Béla szakított apjának a főurak számára kedvező, adakozó politikájával és a királyi birtokok visszavételével próbálkozott. 

IV. Béla a Képes Krónikában
Fotó: Wikimedia Commons

Népszerűtlenségét tovább növelte, hogy 1239-ben befogadta a mongol támadások elől menekülő kunokat, akiktől katonai segítséget remélt a lehetséges invázió ellen.1240-re elesett Kijev. Béla király ugyan próbálkozott nyugatról segítséget hívni az országba, ám követei csupán üres ígéretekkel tértek vissza. Ezt tovább súlyosbította, hogy az elégedetlen magyarok megölték Kötönyt, a kunok vezérét, így a harcias népcsoport elhagyta az országot.

Batu kán már a visszavonulást fontolgatta Muhinál

A magára maradt király 1241. április 10-én Muhi közelében, a Sajó-híd lábánál vert tábort és szekérvárat építtetett. Elképzelése egyáltalán nem volt rossz, ugyanis a többszörös túlerőben lévő mongol csapatok ellen így több esélye volt, mintha a nyílt mezőn teljesen kibontakozva kellett volna harcot vállalnia. 

Azonban a tábor területén a belső hely túl szűk volt, ami később komoly problémát okozott. 

Másnap Batu, az ellenséges sereg vezére, látva, hogy a magyarok védekezésre rendezkedtek be, úgy döntött, hogy támadást indít. Ezt Béla testvére, Kálmán és Ugrin kalocsai érsek visszaverte. 

Mongol lovasok egykorú ábrázoláson
Fotó: Wikimedia Commons

A magyarok azt hitték, győztek és míg ezt ünnepelték, az ellenség új terven dolgozott. Eszerint Batu a fősereggel a Sajó hídjánál támad, míg a fővezére, Szubotáj, a jobb szárnyon, illetve Sejbán vezér a bal szárnyon kerülve egy rögtönzött tutajhídon átkel, és a magyar csapatok oldalába kerül.

Az új támadás sem kezdődött jól, ugyanis Batu csapatai igen súlyos veszteségeket szenvedtek.

 Testőrsége tagjaiból és főuraiból többen meghaltak és már a visszavonulást fontolgatta, mikor Szubotáj megérkezett. Ekkor fordult a hadiszerencse, és a magyar seregen a mongolok elkezdtek felülkerekedni, a szekérvárra pedig nyílzáport zúdítottak.

Szubotáj mongol hadvezér, egykorú ínai fametszeten
Fotó: Wikimedia Commons

 A szűk szekértáborban kitört a pánik, a magyar csapatok nem tudtak alakzatot felvenni, a menekülni próbálókat pedig szinte mind megölték. A király is csak úgy jutott ki a káoszból, hogy leghűbb alattvalói életüket adták érte, végül pedig a dalmáciai Trau várában lelt menedékre.

Máig rejtély övezi a mongolok váratlan kivonulását

Politikája ezután új irányt vett. Megpróbált megegyezni a főurakkal, és kővárak építésébe fogott, amelyek a későbbi végvárrendszer alapjait jelentették. A következő év során lezajló mongol kivonulás okát máig rejtély övezi. Egyes kutatók úgy vélik, Ögödej nagykán halála miatt vonultak ki, hogy részt vegyenek az új nagykán megválasztásán. 

A magyar király számára jól kezdődött muhi csata végül súlyos vereségbe torkollott
Fotó: Wikimedia Commons

A történészek friss forrásfeldolgozások alapján arra is következtetnek, hogy a mongolok talán féltek a magyar hadsereg erejétől, és hosszas haditanácskozás után döntöttek a kivonulás mellett. Ennek során több irányban dúlták végig az országot, de a visszatérést még hosszú ideig nem kísérelték meg. További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.

Forrás

Hirmagazin.eu

ElőzőSúlyos veszélyekre figyelmeztet gyerekkorban ez a sokakat érintő betegség
KövetkezőLuc Besson: Az Arthur-átok (horror) 18+ – videó
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza