Magyarország közútjain ma a régi, öreg autók vannak többségben, amelyek sok család számára nemcsak közlekedési eszközt, hanem a mindennapi megélhetés egyik alappillérét is jelentik.
A járműpark átlagéletkora folyamatosan nő, az autók pedig egyre több törődést és karbantartást igényelnek.
Most nem a szociális háttérről, nem a megélhetés nehézségeiről írunk, hanem arról a nagyon is valós veszélyről, amelybe bárki belecsúszhat, amikor a szükséges javításokat egy kevésbé tisztességes „szakemberre” bízza.
A tisztességes mesterek társadalma szerencsére még mindig erős, sokan becsülettel, pontos munkával és számlával szolgálják ki az ügyfeleket, ám mellettük sajnos felbukkannak olyanok is, akiket szakembernek nevezni is túlzás, így történhetett meg, hogy az első pillantásra egyszerűnek tűnő feladat, egy átlagos, 80 ezer forintra kalkulált küszöbcsere hirtelen 350 ezer forintos számla nélküli átadással zárult, miközben az autótulajdonos valójában kiszolgáltatott helyzetbe került.
Olvasónk részletesen leírta tapasztalatát: az autója alján lévő korrodált küszöbrészt szerette volna cseréltetni, és előzetesen három műhelyből kért ajánlatot. Kettő korrekt, írásos, tételes ajánlatot adott, olvasónk fejben elképzelt díjához képest magasabb áron, a harmadik viszont – amelyik végül megkapta a munkát, 80 ezer Ft-ról beszélt telefonon, meg arról, hogy családos, nem „éhes”, és kell a pénz, a kicsi hasznot is megbecsüli.
A személyes találkozás alkalmával, amikor olvasónk elvitte neki az autóját a szerelő házához, ahol volt a műhelye, legalábbis a szerelő ezt állította, átnézte az autót, és azt mondta: így és így lesz csinálva, nagyon jó lesz, „majd megoldom”, de sajnos a 80 ezerből nem jön ki, 230 ezer lesz a vége, abba minden belefér, még a színre fújás is. Már ez a szám is komoly fejtörést okozott olvasónknak, mert a karosszériás vidéken volt, de átgondolta, visszamenni már nem akart, így beleegyezett, és otthagyta az autót.
Amikor az autó már szét volt szedve, hirtelen előkerült több „rejtett hiba”, amit olvasónk szerint a lakatos valójában maga kreált indok gyanánt. Az eredeti 80 – 230 ezer forintos árból így lett 250 ezer, majd 250 ezerből egy hét múlva telefonon bemondva, 350 ezer forint, mindez papír, számla, munkalap vagy bármilyen jegyzőkönyv nélkül.
A vállalkozó azzal érvelt, hogy „alkatrész drágult”, „plusz hegesztést kellett megoldani”, „váratlan korróziót talált”, ám egyik indok sem szerepelt előzetes megbeszélésben, és semmiről nem készült írásos egyeztetés.
Amikor olvasónk számlát kért, a válasz ennyi volt: „Ha számlát akarsz, akkor 500 ezer.” Ez a mondat mindent elárul arról, milyen kockázatokat rejt a feketén dolgozó karosszérialakatos vállalkozók világa.
A számlaadás megtagadása nemcsak törvénybe ütköző magatartás, hanem az ügyfelet is kiszolgáltatott helyzetbe hozza, hiszen reklamációra, garanciaérvényesítésre így semmilyen lehetőség nincs, ráadásul nincs bizonyíték a valós munkavégzésre, az árra, a felhasznált anyagokra és a javítás minőségére sem.
A régi autók tulajdonosai jellemzően nem tehetősek, így könnyen csapdába esnek: az autó szétszedve, másik műhely már nem vállalja át, a tulajdonos pedig kénytelen fizetni, mert a járműre szüksége van.
Ez az a pont, ahol a valódi szakemberek hitelessége különösen felértékelődik!
Olvasónk története figyelmeztetés mindenkinek: mindig írásban kérjünk árajánlatot, soha ne adjunk megbízást számla nélküli munkára, és ne hagyjuk, hogy a „már szét van szedve, nincs visszaút” módszerrel kényszerítsenek bele egy irreálisan túlárazott javításba.
A tisztességes mesterek továbbra is velünk vannak – de hogy megtaláljuk őket, ahhoz elővigyázatosságra, dokumentált egyeztetésre és tudatosságra van szükség!
Olvasónk levelének lényeges részeit adattartalmi változtatás nélkül közöltük, és reméljük, hogy története másokat is megóv egy hasonlóan kellemetlen, drága és sok idegeskedéssel járó helyzettől.
Van véleményed? – Írd meg kommentben!
Te is futottál már bele olyan „szakemberbe”, akinek a javítása többe került, mint maga az autó?
Olvasónk története azonban itt még nem ér véget, mert az ügy jelenleg is folytatódik.
Az autót igazságügyi műszaki szakértőhöz viszi, aki független szakmai véleményével tisztázza, hogy a lakatos által elvégzett munka megfelel-e a szakmai követelményeknek, illetve hogy a felszámított díj és az elvégzett javítás arányaiban milyen mértékben tekinthető indokoltnak.
A szakértői vélemény lesz az az objektív alap, amely meghatározza a következő lépéseket. Amennyiben a szakértő megállapítja, hogy a szerelő szándékosan félrevezette az ügyfelet, hibás javítást végzett, vagy indokolatlanul túlárazta a munkát, akkor felmerül a csalás gyanúja, amely miatt a rendőrségen büntetőfeljelentést kell tenni. Emellett a számla kiadásának megtagadása és a feketén végzett munka miatt adócsalás gyanúja is megállapítható, amely a NAV hatáskörébe tartozik.
E két feljelentési irány egymástól függetlenül is megindítható, és a hatóságok saját eljárásuk során feltárják a tényeket, meghallgatják az érintetteket és rögzítik a bizonyítékokat. A történet polgári jogi része csak ezután következhet, amikor a büntetőeljárásokban összegyűlt szakmai és bizonyító erejű dokumentumok alapján polgári bíróság előtt kerülhet sor a kártérítési igény érvényesítésére.
A fekete munkát végző, csalásra hajlamos vállalkozók gyakran arra számítanak, hogy az ügyfelek belenyugszanak a veszteségbe, olvasónk azonban nem engedi el az ügyet!
A szakértői vélemény, a hatósági feljelentések és a bírósági út együttesen azt üzenik: a tisztességtelen szerelők ideje lejárt, és minden autósnak joga van korrekt, számlás, átlátható és szakmailag megfelelő javításhoz.
Van véleményed? – Írd meg kommentben!
Te is indítanál eljárást egy ilyen eset után?
„Köszönet és tisztelet illeti mindazokat – rendőröket, NAV-osokat, pénzügyőröket, ügyészeket, bírókat, hivatásos és polgári alkalmazottakat –, akik mindennapos áldozatvállalásukkal és kitartó munkájukkal a lakosság biztonságát, életének védelmét, a közrend fenntartását és az igazság érvényesülését szolgálják.” – Hirmagazin.eu
